A lisztérzékenység - más néven coeliakia, vagy glutén-szenzitív enteropátia - olyan emésztőrendszeri betegség, melyben a liszt és egyéb glutént tartalmazó ételek fogyasztása a vékonybél károsodásához vezet. Azt tudjuk, hogy a betegség örökölhető, de az ezért felelős géneket még nem ismerjük. A Londoni Egyetem kutatói David van Heel irányításával egy új genetikai módszer használtak, melynek segítségével 778 beteg 300.000 génjét hasonlították össze 1422 egészséges páciensével. Azt találták, hogy a lisztérzékenyek örökítőanyagából hiányozott egy DNS régió, mely két fehérje, az interleukin-2 (IL-2) és IL-21 génjeinek védelméért felelős. Az interleukinok a gyulladás hírvivő molekulái. "Szövettani vizsgálattal a lisztérzékenyek vékonybele jellegzetes sajátságokat mutat, amint felismeri a glutént, ám egészségesekben is hasonló képet látunk" - mondta van Heel. "Vizsgálatunk első eredménye, az interleukinok kifejeződését meghatározó génekben talált különbség a jövőben nagy jelentőséggel bírhat a betegség diagnózisában és kezelésében, ami ma nem egyszerű feladat."


















Hasznos oldalak a betegséggel kapcsolatban:
Lisztérzékenyek Érdekképviseletének Országos Egyesülete
Lisztérzékeny lap

A tumor burjánzásának megállítására, majd a daganatnak a szervezetből való eltávolítására eddig alkalmazott módszereknél hatékonyabb lehet az úgynevezett proton-terápia, amit már másfél évtizede alkalmaznak ott, ahol az ehhez szükséges részecske-gyorsító, a ciklotron rendelkezésre áll. Svájci kutatók pedig a módszer továbbfejlesztésén dolgoznak, biztató eredménnyel.  A pusztító, félelmetes betegségek közül leggyakoribb a rák, azaz a testünk egyes sejtjeinek megállíthatatlan burjánzása, daganattá, tumorrá növekedése. Ha időben felismerik, műtéttel, gyógyszerekkel, kemoterápiával többnyire gyógyítható. Az elrákodosodott sejtek a radioaktív anyagok mágnesekkel irányított sugarával is elpusztíthatók, mintegy elégethetők. Legtöbbször kobaltizotóp sugarát irányítják a káros sejtekre az úgynevezett kobaltágyúval. Orvostörténeti tény, hogy a radioaktív anyagoknak először a sejtpusztító hatását észlelték és csak a 20. század első évtizedeiben, a kutatókat ért sugárzást követő sejtpusztulás hívta fel a figyelmet arra, hogy az ellenőrzött sugárnyaláb a gyógyításra is alkalmazható. Azóta a sugárterápia világszerte elterjedt. A gyógyító sugarakat pontosan a burjánzó sejtekre irányítható, úgynevezett proton-terápiát 1992 óta alkalmazzák. Bár az Egyesült Államokban az elmúlt 15 évben 80 ezer kezelést végeztek így, elterjedésének gátat vet, hogy az atomok elemi alkotórészeit képező protonokat csak a ciklotronnak nevezett részecske-gyorsítókban lehet a testbe "lövéshez" szükséges sebességre felgyorsítani. Amerikában is csak öt ilyen, egyenként 2 ezer négyzetméteres épületben, 100 millió dollárért felépített részecske-gyorsító működik. Hatalmas, köralakú alagútjaikban nagy energiával körbefuttatott atomrészecskék és anti-anyagok száguldanak mind gyorsabban, hogy megfelelően felgyorsítva és ebből a ringlispilből egy oldal kapun kiengedve, pontosan irányítva, a rákos sejteknek ütközhessenek. Az amerikai ciklotronok mellett működő műtőkben három operációs asztal is van, melyeken a pácienseket úgy helyezik el, hogy a sugárzás a legrövidebb úton és csakis a rákos sejtjeiket érhesse. A művelet mindössze két percig tart. A világ legnagyobb részecske-gyorsító ciklotronja a Svájc és Franciaország határos részei alatt felépített genfi CERN. Mint információs közlönyükben jelentették, az ott kutatók a nagyon ritka, negatív iker-protonokkal igen biztató kísérleteket végeztek hörcsögök bőrrák-sejtjeinek kiirtásával, olymódon, hogy a szomszédos ép sejteket semmiféle káros sugár nem érte. Ez a még kísérleti stádiumban lévő módszer a már alkalmazott proton-terápia során is pontosabb tumor-irtást tesz majd lehetővé.

A SUMO-nak nevezett fehérje szintjének emelkedése segíthet az agy bizonyos rendellenségeinek - pl. az epilepszia és a skizofrénia - gyógyításában, állítják a nagy-britanniai Bristol Egyetem kutatói. A kutatók patkánykísérletek során megállapították, hogy a fehérjék csökkentik az agy sejtjei közötti információáramlás mennyiségét, ami hasznos lehet, mert számos központi idegrendszeri rendellenességben az információk túlterheltsége jellemző. „Találtunk egy mechanizmust, amely az agy sejtjei közötti információáramlást szabályozza" - mondta a kutatás vezetője, Jeremy Henley professzor. „Ez fontos felfedezés, hiszen új távlatokat nyit, és lehetővé teszi az agyi történések mélyebb ismeretét." A Nature című folyóiratban publikált eredmények segíthetnek a skizofrénia, az epilepszia és más agyi betegségek gyógyszereinek fejlesztésében, ahol az agysejtek „túl-ingerlése" észlelhető.

A Der Spiegel című német hetilap online változata szerint egy újonnan felfedezett antitesteket a már meglévő Alzheimer-betegség esetében is be lehet vetni. A felfedezés a véletlennek köszönhető: Norman Relkin és kollégái nyolc Alzheimer-pácienst kezeltek egy IVIg nevű immunterápiával. Ennek során a betegek vérébe egy olyan antitesteket tartalmazó "koktélt" juttatnak, amelyet egészséges emberek véréből nyernek. A terápiát a különböző immunbetegségek esetében is alkalmazzák. Az eredmény az volt, hogy a páciensek központi idegrendszerében jelentős mértékben csökkent az abeta mennyiség, és erre nem volt magyarázat. "Azt feltételeztük, hogy a már ismert antitesteken kívül egy új szereplőnek is lennie kell" - nyilatkozta Relkin. 





















A laboratóriumi vizsgálatok megerősítették a feltételezést. Az IVIg koktél csak gyenge hatást mutatott, amikor egyes abeta molekulákkal lépett kapcsolatba, azonban amikor az abeta fehérje öregedni kezdett, és úgynevezett oligomorrá állt össze, annál hevesebb volt a reakció. Az oligomorok kialakulása az első fázisa az alzheimeres lerakódásoknak és a kezdete az agy károsodásának is. A vizsgálatok során sikerült a reakcióért felelős antitestet elkülöníteni. Az antitest érdekes módon a Parkinson-kórnál előforduló Lewy-testekre is élénken reagált. Ez azt valószínűsíti, hogy általános védekező mechanizmusról van szó, amellyel az emberi test megpróbál védekezni a veszélyes degeneratív betegségekkel szemben. Az első tesztek ígéretesek, de a vizsgálatoknak meg kell erősíteniük, hogy más betegség esetében is hasonló-e a hatás - írja a Spiegel Online.

Ajánlott Alzheimer-es linkek:
Feledékeny emberek társasága
Általános tudnivalók