Naponta mintegy két órát töltünk el álomban, ebben a különös tudatállapotban, ahol soha nem látott helyeken bolyongunk, furcsa helyzetekbe kerülünk, repülünk, zuhanunk, különös lényekkel találkozunk, és ki tudja, még mi minden történik velünk. Mi az álmok élettani szerepe? Miért álmodunk minden este? Hogyan előzhetjük meg a rémálmok kialakulását? Cikkünkben többek közt ezekre a kérdésekre kerestük a választ.

 Különösen ritka betegségek diagnózisának felállításakor a szakemberek tünetek tucatjait elemzik, amíg eljutnak a megoldáshoz. A genetikailag öröklődő, enzimhiány okozta Gaucher-kór ezek közé tartozik: ma Magyarországon mintegy 30 beteget diagnosztizáltak. Pedig ennél sokkal többen lehetnek – ha az érintettek nem téves diagnózisok alapján járnák saját, sokszor évtizedekig tartó kálváriájukat.

Napjaink pacemakerei mindössze gyufásdoboz méretűek, és az egyszerű ritmusgeneráláson túl képesek érzékelni a szív saját aktivitását, ahhoz alkalmazkodnak. A kezelőorvost manapság már az Interneten keresztül tájékoztatják a beteg aktuális állapotáról. De nem volt ez mindig így.

A Johns Hopkins Egyetem orvosi karának kutató megállapították, hogy a brokkoli és a hozzá hasonló zöldségek nagy mennyiségben tartalmazzák annak az anyagnak a természetes előalakját, mely hatékony fegyver lehet a daganatok mellett egyik genetikailag öröklődő bőrbetegség ellen is. Az epidermolysis bullosa simplex (EBS) egy ritka, azonban nagyon súlyos bőrbetegség, mely során a bőrt ért horzsolások helyén nagy, folyadékkal telt hólyagok alakulnak ki. A probléma oka az, hogy a külső bőr (epidermis) alsó rétegeiben található keratin sejtek szokatlanul sérülékenyek mindenféle, bőrt ért sérülésekkel szemben. Ennek oka pedig a rendellenes keratin 5 (K5) és keratin 14 (K14) fehérjék termelésében keresendő, melyek normális esetben egymással kapcsolódva egy sejtvázat alkotó fehérjét hoznak létre.  Jelenleg csupán a betegség tüneteit tudjuk kezelni, mely a betegség okát nem szünteti meg. Dr. Pierre Coulombe munkatársaival azonban lehet, hogy talált egy olyan módszert, mely a keratinsejtek sejtvázából hiányzó fehérjét pótolva újra lehetővé teszi a sejt megfelelő működését. Az emlősök között összesen 54 féle keratin fehérje fordul elő, és szerkezeti felépítésük, tulajdonságaik, valamint bőrön belüli elrendeződésük is nagymértékű hasonlóságot mutat a fajok között. A keratin fehérjék között több olyan is található, melyek tulajdonságaikban egymással átfedést mutatnak, mely egyfajta biztosítéknak tűnik arra az esetre, ha valamelyik fehérje egy genetikai hiba folytán nem tudná funkcióját betölteni. Dr. Coulombe munkatársaival megállapította, hogy az EBS hátterében is éppen ez a funkcionális redundancia lehet a megoldás és a probléma kulcsa is egyben. A betegség során kialakuló sebek ugyanis heg nélkül gyógyulnak, mely a K5-höz hasonló K6, valamint a K14-hez hasonló K17 és K16 miatt lehetséges. Egereken végzett vizsgálataik során ugyanis megállapították, hogy a sulforaphan kifejezetten hatékony volt a K14 hiányos EBS betegség kezelésére a K16 és K17 fehérjék termelődésének szelektív serkentése révén, azonban a K5 fehérje hiánya esetében ez nem következett be. 
Forrás: Medipress

A Calgary Egyetem kutatóinak nemrég sikerült egy olyan egyszerű vizsgálatot kidolgozniuk, mely infarktus után gyorsan ki tudja szűrni azokat, akiknél komoly szövődmény kialakulására nagy az esély.
Mindenki szereti az egyet fizet kettőt kap akciókat, pláne akkor, ha az éppen egy életet is megmenteni képes egyszerű teszt. A kanadai kutatók azonban most egy teszt segítségével egyszerre tudják vizsgálni a szív beidegzésének vagy ingerületvezető rendszerének problémáit akár évekkel az infarktus után is.
„Komoly előrelépést sikerült elérnünk, hiszen az eddigi vizsgálatok többnyire csak az egyikre fókuszáltak és sok olyan beteget nem szűrtek ki, akiknél pedig komoly esélye van újabb szívinfarktus vagy egyéb súlyos szövődmény kialakulásának.” – hangsúlyozta Dr. Derek V. Exner, a kutatócsoport vezetője. Szívinfarktus során ugyanis az elhalt terület kiesik az ingerület vezetéséből és ezáltal sajnos kedvező teret hoz létre az akár életet veszélyeztető ritmuszavarok kialakulásához. Emellett azonban az idegrendszer is fokozottan aktivált állapotban van és a beteg tudtán és akaratán kívül is elősegítheti a ritmuszavar kialakulását.
A kutatók munkáját 322 önkéntes beteg segítette, akiknek korábban volt infarktusuk mely után legalább enyhe mértékű csökkenés következett be a szív pumpafunkciójában. A betegeket 2-4 héttel majd 10-14 héttel az infarktus után több teszt segítségével mind a szív ingerületvezető rendszerét, mind pedig a beidegzést megvizsgálták, majd átlagosan négy évig nyomon követték a betegek állapotának alakulását. A betegek naponta 18-24 órán keresztül egy olyan készüléket viseltek, mely a szív elektromos tevékenységét rögzítette, majd a rögzített EKG-ban változó T-hullámra (TWA) utaló, valamint az idegrendszer aktivitására utaló, a szív terhelésváltozáshoz alkalmazkodó képességének (HRT) eltéréseire utaló jeleket kerestek számítógép segítségével. Az első vizsgálat alkalmával sem a TWA, sem pedig a HRT kóros eltérései nem utaltak egyértelműen az infarktus ismétlődésének magas kockázatára, azonban a második vizsgálat alkalmával már igen, különösen, ha a két kapott eredmény kombinációját tekintették a kutatók. A betegek azon egyötöde, akiknél mind a két eltérés jelen volt a második vizsgálat során, közel hatszor nagyobb kockázattal rendelkeztek az infarktus ismétlődésére, mint a többi vizsgált beteg.
„A szívinfarktust túlélt betegek életkilátásai elég jók, azonban minden ötödik esetben komoly esély van súlyos szövődmények kialakulására. Ezért minden beteg esetében nagyon fontos, hogy infarktus után rendszeresen járjon kontrollra, valamint hogy szedje azokat a gyógyszereket – aszpirin, béta-blokkolók, ACE-gátlók, statinok – melyek bizonyítottan javítják az életminőséget.” – figyelmeztetett Dr. Exner. 
Forrás:Medipress