Minden harmadik amerikai nő szívbetegségben hal meg. Kruz még azt is hozzátette, hogy többen halnak meg keringési betegségben, mint az azt követő öt halálokot egybevéve. A szívbetegséget leggyakrabban a szívartériák elzáródása okozza, melyek közvetlenül a szívbe szállítják a vért. A betegség hosszú idő alatt alakul ki, és a szívinfarktus legfőbb okozója. A megelőzés nagyon fontos, mert a betegségen átesett nők kétharmada sosem gyógyul fel teljesen.

Az Amerikai Szív Szövetség (AHA) tanulmányában Dél-Florida nem foglal el túl előkelő helyet. A legsűrűbben lakott 200 amerikai nagyvárost 3 kategóriára osztották a népesség szerint. A város méretétől függetlenül a rangsor alapját a város egészségügyi előnyei ill. a lakosság életmódja adta. A csoportok a következők voltak: mega-nagyváros: 1,45 millió lakos felett, közepes nagyváros: 560 000 és 1,45 millió lakos között, nagyváros: 560 000 lakos alatt.

A rangsorolás az alábbiak szerint alakult:

A szív szempontjából legkedvezőbb városok:                          

1.      Minneapolis-St. Paul-Bloomington                       

2.      Washington-Arlington-Alexandria                        

3.      San Francisco-San Jose-Oakland

4.      Denver-Aurora

5.      Boston-Cambridge-Quincy

6.  Seattle-Tacoma-Bellevue

7.  Portland-Vancouver-Beaverton

8.  San Diego-Carlsbad-San Marcos

9.  Los Angeles-Long Beach-Santa Ana

10. Phoenix-Mesa-Scottsdale

Legkedvezőtlenebb városok:

      1.   Nashville-Davidson-Murfreesboro

      2.   St. Louis

      3.   Detroit-Warren-Livonia

      4.   Pittsburgh

      5.   Dallas-Fort Worth-Arlington

      6.   Columbus

      7.   Cincinnati-Middletown

      8.   Las Vegas-Paradise

      9.   Cleveland-Elyria-Mentor

     10.  Indianapolis      

Kruz elmondása szerint a tanulmány a 200 legnépesebb nagyvárosra összpontosított, ahol a nemzet közel 75 %-a él. 22 faktort elemeztek minden helyszínen, mint pl. a dohányzás, elhízás, halálozási arányok és a testmozgási szokások a nők körében.

“Mindegy, hogy melyik nagyvárosban lakik valaki, mind az ötven államban a szívbetegség végez leggyakrabban a nőkkel. Ha szívbarát városban lakunk, az nem jelenti automatikusan azt, hogy egészséges a szívünk. Mindegy, hogy Denverben vagy Detriotban élünk, a saját kezünkben van a sorsunk. A szívbetegségek hatásosan megelőzhetők, ha csökkentjük a kockázati tényezőet az életmódunk megváltoztatásával” – tette hozzá Kruz.

Francia kutatók szerint szőlő, az alma és a levük megelőzheti az érelmeszesedést a magas zsír-és koleszterintartalmú étrenden élő hörcsögöknél. - írja a Medipress.

A gyümölcslének nagyobb a megelőző hatása, mint magának a gyümölcsnek, állítják Dr. Kelly Decore és munkatársai a Montpellier Egyetemről. Elsőként mutatták ki, hogy a gyümölcs tartósítása nagy mértékben befolyásolhatja egészségügyi hatásait. Legtöbbször tartósított gyümölcsöt fogyasztunk, de a tápanyag-összetételt mindig a nyers gyümölcsre szokták megadni.

Ahhoz, hogy megvizsgálják, milyen hatással van a fenoltartalomra a lé kipréselése (ez egy igen erőteljesen antioxidáns összetevő), a kutatók szőlőt, szőlőlét, almát, almalét vagy vizet adtak a hörcsögöknek egy olyan étrend kísérőjeként, mellyel elősegítették az érelmeszesedés kialakulását. A folyamat során ugyanis az ereket zsírblokkok zárják el, mely szívinfarktushoz vagy agyvérzéshez vezethet. Az állatok kontrollcsoportját normál étrenden tartották.

A hörcsögök emberi léptékkel számolva 3 almának ill. 3 fürt szőlőnek megfelelő mennyiségű gyümölcsöt fogyasztottak naponta. Egy 70 kilós emberre átszámolva 4 pohár gyümölcslevet kaptak. Az alma és a szőlő nagyjából azonos mennyiségű fenolt tartalmaz, míg a kékszőlő leve 2,5-szer annyit, mint az almalé.

A vizet fogyasztó állatokhoz képest a gyümölcsön és gyümölcslén tartott állatoknál alacsonyabb koleszterinszintet mértek, kevesebb oxidációs stressznek voltak kitéve, ereikben kevesebb zsír gyűlt össze. A legerősebb hatása a kékszőlőnek, az almának és az almalének volt. Az eredmények azt sugallják, hogy az ételek fenoltartalma közvetlen összefüggésben áll az antioxidáns összetevőivel. A gyümölcsök más antioxidánsai, mint pl. a C-vitamin, a karotin is hozzájárul a hatásukhoz.

Decorde csapata a következőket írja: az eredmény megerősíti azt, hogy a gyümölcsök és gyümölcslevek jelentős klinikai és népegészségügyi hatással bírhatnak.