Cogito

Orosz Viktória vagyok, orvostanhallgató. Blogomon az orvostudomány és egészség friss, érdekes és hasznos híreit, kutatási eredményeit szeretném ismertetni. Célom, hogy a közemberekhez is közelebb kerüljön ez a tudomány. E-mail címem: viki@housemd.hu Add to Netvibes

Kritika a Cogito-ról gblog2011.jpg Az ÉLETMÓD kategóriában a zsűri által legjobb 10 blog közé lett sorolva a Cogito!

Facebook

Kommentek

Keresők

Google

Vérvétellel kiszűrhető lenne a hízási-hajlam

2008.11.08. 10:22 Orosz Viktória

Egy amerikai kutatócsoport kimutatta, hogy a vér trigliceridszintjének kifejezett emelkedése zsíros étel fogyasztása után hízásra való hajlamot jelent. A The International Journal of Obesity című tudományos lapban közölt cikk szerint ezzel a módszerrel hatékonyan kiszűrhetők azok a gyerekek, akik az elhízásra kifejezetten hajlamosak.

A trigliceridek a táplálékkal felvett zsír szervezetben tárolásra alkalmas formája. Az elhízás már-már járványszerű terjedése a fejlett országokban megfigyelhető jelenség. Az elhízás legfőbb oka a magas kalóriatartalmú, zsíros és cukros ételek túlzásba vitt fogyasztása, de emellett genetikai tényezők szerepe is feltételezhető. A kutatás során patkányok vérében lévő trigliceridszintet mértek, magas zsírtartalmú étel fogyasztását követően. Majd 4 héten át tartó zsíros étrendet állítottak össze, és figyelték a trigliceridszint ingadozását. Megfigyelték, hogy az egyszeri magas zsírtartalmú táplálkozás után mért magasabb vér-trigliceridszint emelkedés prediszponáló tényező volt a tartósan magas kalóriafogyasztás utáni bekövetkezett elhízásra. Ez a kutatási eredmény a jövőben lehetővé teheti a hízásra hajlamos egyének kiszűrését, vérvétel alapján, a trigliceridszintváltozás vizsgálatával.

2 komment

Címkék: elhízás triglicerid

A szőlő jó hatással van a szívre

2008.11.04. 11:27 Orosz Viktória

Egyre több kutatás adatai igazolják, hogy a szőlőből származó polifenolokban gazdag táplálkozás (a vörösbort is beleértve) csökkenti a szívbetegségek kockázatát. Ezt állítja a Nutrition Research novemberi számában megjelent áttekintő cikk.

"A szőlő, a szőlőkivonatok vagy a szőlőből készült termékek fogyasztása hatékony lehet a krónikus degeneratív betegségek, mint pl. a szívbetegség megelőzésében.” – írták a szerzők, az ausztrál népjóléti tudományos és ipari kutatószervezettől. A szerzők áttekintették az egyre gyűlő bizonyítékokat arra vonatkozóan, hogy a szőlő polifenoljai több módon is megelőzik a szívbetegségeket és más betegségeket.

A polifenolok a szőlőben és más növényi táplálékban található természetes antioxidánsok. Több típusuk létezik, attól függően, hogy a növény mely részében vannak jelen. A szőlő magja, héja és leve is többféle polifenolt tartalmaz. Az anntioxidáns hatáson keresztül a polifenolok segítenek megelőzni az oxidációból származó sejtkárosodást. A polifenolok csökkentik az LDL (rossz-koleszterin) oxidációját, mely az érelmeszesedés egyik kulcslépése. A szőlő polifenoljai védik a szívet és ereket, csökkentik a trombózis képződését, a szívritmus-zavart és az erek elvékonyodását. Az egyelőre nem tisztázott, hogyan fejtik ki hatásukat, bár azt már felfedezték, hogy hatással vannak a sejtjelzésekre és bizonyos gének működésére. A széles körű egészségvédő hatás azt sejteti, hogy több, egymástól különböző, összefüggő mechanizmus állhat a háttérben.

A legtöbb bizonyíték laboratóriumi és állatkísérletekből származik. Néhány tanulmány azonban alátámasztja, hogy a szőlő betegségmegelőző hatású az emberek esetén. A szőlőmag-kivonattal kezelt embereknél a keringés javulását, a koleszterinszint és a vérnyomás csökkenését figyelték meg. A szerzők szerint a szőlő polifenolok nagy érdeklődésre tarthatnak számot a mai világban, amikor is egyre nagyobb a kereslet az egészségmegőrző tápanyagok iránt.

1 komment

Címkék: szőlő

Az óraátállítás egészségügyi hatásai

2008.11.04. 11:20 Orosz Viktória

Svéd kutatók szerint a nyári időszámításra való átállás növelheti, míg a télire való visszaállás csökkentheti a myokardiális infarktus előfordulásának kockázatát.
A Karolinska Institutet kutatói a Svédországban előforduló myokardiális infarktusok számának változásait vizsgálták meg a téli és nyári időszámítás szempontjából 1987-től napjainkig. Eredményeik szerint átlagosan öt százalékos emelkedés mutatható ki az infarktusok számát illetően a nyári időszámítás első hetében.

"Különösen az új hét első három napján figyelhető meg emelkedés az infarktusok számát tekintve - nyilatkozta Dr. Imre Janszky, a kutatásban részt vett tudósok egyike - A biológiai óra időleges zavara, az egy órával kevesebb alvás és az ezzel járó alvászavarok mind hozzájárulhatnak az infarktusok magasabb számához."

A tudósok ugyanakkor megfigyelték, hogy a téli időszámításra való visszaállásnál a szívrohamok előfordulási arányának visszaesése tapasztalható. Ez valószínűleg a plusz egy óra alvásnak köszönhető.

A megfigyelések szerint a legtöbb infarktusos eset hétfőn történik, és a tudósok eddig úgy hitték, hogy az új héttel járó munka és stressz áll ennek hátterében. "Előfordulhat azonban, hogy a hétvégén kissé megváltozó alvási szokások (hiszen hétvégén mindannyian többet alszunk, mint hétköznap) miatt magasabb a szívrohamos esetek előfordulási aránya hétfőnként" - nyilatkozta Dr. Janszky.

Forrás: Medipress

Szólj hozzá!

Címkék: szív óraátállítás infarktus

Hogyan keletkeznek az emlékek?

2008.11.04. 10:52 Orosz Viktória

A neurobiológusok számára régóta fejtörést okoz, hogyan képes az agy egyszerre egy mikroszkopikus kapcsolatot, más néven szinapszist módosítani egy agysejtben anélkül, hogy ez érintené a közelben lévő ezernyi másik kapcsolatot. A plaszticitás, vagyis az agy azon képessége, hogy precízen újrarendezi az idegsejtek közötti kapcsolatokat, az alapja a tanulásnak és az emlékek képzésének.

A Duke Egyetem Klinikai Központjának kutatói azonosították a hiányzó molekuláris láncszemet, amely segít megmagyarázni a plaszticitás folyamatát és célzott terápiákhoz vezethet.

Felfedeztek egy olyan molekulát, amely új receptorokat mozgat a szinapszishoz, hogy a neuron (idegsejt) erősebben reagálhasson – ez a plaszticitással kapcsolatos számos megfigyelést segít megmagyarázni Dr. Michael Ehlers, Ph.D., a Duke Egyetem neurobiológus professzora szerint, aki a Cell című lapban október 31-én megjelent cikk egyik szerzője.

„Lehet, hogy ez egy általános szállító rendszer az agyban és más típusú sejtekben, és az összes sejt jelátvitelben fontos szerepe lehet.”

Ehlers szerint ez egy általános módja lehet annak, ahogy az összes sejt receptorokkal lokálisan megváltoztatja membránját, amely számos aktivitáshoz fontos folyamat – sejt jelátvitel, tumorképződés és a szövetek fejlődése.

„A plaszticitás része, hogy receptorok kerülnek az idegsejtek szinaptikus összeköttetéseihez.”- magyarázta Ehlers. „A neurotranszmitter receptorok mozgása kis csomagokban történik, amelyek molekulákat szállítanak a szinapszishoz az emlékek képződésekor. Mi azt fedeztük fel, hogy mi az a molekuláris motor, amely ezeket a csomagokat mozgatja, ha a szinapszisok aktívak.”

Amikor a neuronok egyszerre sülnek el, kapcsolatuk megerősödik és az illető képes bizonyos jellegzetességekre asszociálni. „Amint hallottad már valaki nevét, láttad az arcát, hogy hol állt, ezek a jellegzetességek mind az információ egy egységes csomagjába kerülnek – a percepció részeként – és sejt szinten ekkor az egyszerre aktív neuronok szinaptikus kapcsolatai megerősödnek.”- közölte Ehlers, aki emellett Howard Huges Orvoskutató is.

Tanuláskor és új asszociációk képzésekor az agy megváltoztatja a szinapszisok elektromos bemenetelének erősségét más sejtekbe, amelyek kiszámítják ezeket a jellegzetességeket. A tudósok a hippocampust, az emlékek képződésének helyét, tanulmányozták, ám ez a gépezet az agy más területein is működhet.

„Az Alzheimer-kór egyik legkorábbi elváltozása a szinapszisok diszfunkciója, így ez a molekula a betegség úgy célpontja lehet.”- közölte. „A receptorok rendellenes mozgása játszhat szerepet az agyi fejlődésben, az autizmusban.” A molekula potenciálisan részt vehet „az epilepszia rendellenes elektromos aktivitásában, és a függőség túlaktivált agyi útvonalaiban is.”

Számos biokémiai és mikroszkópos képalkotási kísérlet során Ehlers és munkatársai felfedezték, hogy a miozin Vb molekula a hippocampalis neuronokban reagált a szinaptikus térből áramló kalciumáramra, felbukkant és aktívvá vált. A miozin egyik vége a hálószerű aktin filamentumokhoz kötődik, amelyeken „végiglépkedve” eljut az idegsejt végéhez, ahol a receptorok találhatóak. A másik végén endoszómát vontat, az új receptorokat tartalmazó csomagot.

„Ezek az endoszómák olyanok, mint az elkészülésre váró emlékek.”- magyarázta Ehlers. „Neurotranszmitter receptorok rezervoárjai, amelyeket az agysejtek vetnek be, hogy több receptor kerülhessen egy bizonyos szinapszisba. A több receptor erősebb szinapszisokat eredményez.”

Az elektromos impulzusok hatására az idegsejt leadja neurotranszmittereit, ez esetben a glutamátot, a neuronok közötti szinaptikus résbe, amely a fogadó idegsejt oldalán neurotranszmitter receptorokat aktivál. Ezek ioncsatornák, amelyek a neurotranszmitterek hatására megnyílnak, és elektromos impulzust generálnak.

Amikor a tudósok gátolták a miozint egyetlen sejtben, ez megállította a további új receptorok felbukkanását, és megakadályozta az elektromos impulzusok erősebbé válását, azt jelezve, hogy a miozin fontos az idegsejt kapcsolatok erősítéséhez.

„Ez egy alapvető celluláris mechanizmusa az agyi plaszticitásnak. Fopntos az agy fejlődésében és a betegségekben is.”- közölte Ehlers. „A miozin Vb molekula sgeítségével új megvilágításban tervezhetünk terápiákat a memóriaromlás, a pszichiátriai betegségek és az agyi fejlődés kezelésére.”

Szólj hozzá!

Címkék: agy neurobiológia

süti beállítások módosítása