Cogito

Orosz Viktória vagyok, orvostanhallgató. Blogomon az orvostudomány és egészség friss, érdekes és hasznos híreit, kutatási eredményeit szeretném ismertetni. Célom, hogy a közemberekhez is közelebb kerüljön ez a tudomány. E-mail címem: viki@housemd.hu Add to Netvibes

Kritika a Cogito-ról gblog2011.jpg Az ÉLETMÓD kategóriában a zsűri által legjobb 10 blog közé lett sorolva a Cogito!

Facebook

Kommentek

Keresők

Google

Agykárosító krónikus fájdalom

2008.02.09. 15:11 Orosz Viktória

A Northwestern Egyetem kutatói legújabb vizsgálatuk során fényt derítettek arra, hogy miként alakulnak ki a fájdalom-szindróma esetében tapasztalt tünetek. - írja a Medipress.
 
Krónikusan fennálló fájdalom esetében a betegek sajnos már nem csak a folyamatos fájdalomérzet miatt szenvednek, hanem alvászavarok, depresszió, szorongás is társul, mely miatt gyakran már egyszerű döntéseket is képtelenek lesznek meghozni.
Egészségeseknél az agy összes területe egyensúlyban van egymással, amikor az egyik aktívabb lesz, a többi aktivitása csökken. A krónikus fájdalom esetében az érzelmeket feldolgozó homloklebeny azonban sosem kapcsol ki, még akkor sem, amikor pedig kellene. A folyamatosan magas aktivitás azonban kimeríti az idegsejteket és ez káros hatással van a többi idegsejttel kialakított kapcsolatokra is.
Dr. Dante Chialvo munkatársaival agyi anyagcsere intenzitását mérő funkcionális MRI vizsgálatot végeztek krónikus hátfájásban szenvedő és egészséges emberek közreműködésével, miközben ők egy képernyőn mozgó hasábot követtek nyomon. „Bár mind az egészségesek, mind pedig a betegek jól teljesítették a feladatot, a betegeknek ehhez másképp kellett használniuk az agyukat.” – tette hozzá Dr. Chialvo.
Az egészségeseknél a kutatók jól megfigyelték a különböző agyterületek közti energia-egyensúlyt, és a vizsgálat alatt jól láthatóan csökkentek azon területek aktivitásai, melyek nem kellettek a feladat megoldásához. A krónikus fájdalomban szenvedőknél azonban éppen a fájdalomérzetért felelős terület aktivitása maradt változatlan, ami megbolygatta a finom összhangot az agyterületek között.
„Tudjuk azt, hogy ha egy adott idegsejtnek túl sokáig kell magas intenzitással ingereket küldenie, akkor megváltozik a kapcsolatuk a többi idegsejttel, sőt, akár el is pusztulhatnak a túlzott igénybevétel miatt. A krónikus fájdalom az év minden egyes percében jelen van, a fájdalomérzetért felelős terület folyamatosan aktivált. Ennek következtében egy idő után megváltozik az agyterületek közötti egyensúly, majd a kapcsolatok is módosulnak, ami pedig már az agy szerkezeti károsodásának tekinthető. Ez magyarázhatja, hogy miért nehéz jó kedvvel felkelni, vagy döntéseket hozni.” – magyarázta a kutató.

Szólj hozzá!

Címkék: neurológia agy fájdalom

Új lehetőség a Parkinson-kór kezelésére?

2008.02.07. 18:21 Orosz Viktória

A Parkinson-kór a második leggyakoribb neurodegeneratív kórkép az Alzheimer-kór után a világon. A legtöbb, Parkinson-kórban szenvedő beteg számára az egyetlen szer, amely csökkenti a remegést, a merevséget és a motoros készség romlásával járó mozgáskorlátozottságot, az L-DOPA. Ám a betegség előrehaladtával az L-DOPA jelentős mellékhatásokat okozhat, amelyek ellensúlyozzák annak hatékonyságát. - írja a Medipress

Paul Greengard és munkatársai a svéd Rockefeller Egyetemen felfedezték, hogy a szerotoninnak – egy sokat tanulmányozott neurotranszmitter, amely részt vesz a hangulat, az étvágy, a szexualitás és az alvás szabályozásában - fontos szerepe van a Parkinson-kór kialakulásában is. Egérmodellekkel Greengard csapata bemutatta, hogy az ismételt L-DOPA kezeléssel összefüggő mellékhatásokat gátolni lehet egy speciális szerotonin receptor manipulációjával. Eredményeikről a Proceeding of the National Academy of Sciences Early Edition

online kiadása számol be.

„Eredményeink alapján érdemes lesz olyan gyógyszereket kifejleszteni, amelyek a szerotonin 1B receptorra hatnak, és így az előrehaladott Parkinson-kór kezelésévé válhatnak.”- közölte Per Svenningsson társszerző, a Karolinska Intézet kutatója.

A dopamin nevű neurotranszmitternek számos funkciója van az agyban, beleértve a mozgás szabályozását is. A Parkinson-kórra jellemző a dopamin-termelő idegsejtek fokozatos degenerációja, amely remegést, merevséget és a mozgásszabályozás hiányát okozza. Ezek az idegek a középagytól a corpus striatum nevű agyi régióig terjednek. A dopamin-jelátviteli útvonal ugyan károsodott a Parkinson-kóros betegekben, a szerotonin termelés viszont erős marad. Emellett több szerotonin-receptor is expresszálódik a striatumban és áll készen az L-DOPA hatásának módosítására.

Két éve Greengard és Svenningsson azonosítottak egy p11 nevű fehérjét, amely a szerotonin útvonal szabályozójaként működik az agyban. A kutatók bebizonyították, hogy a p11 növeli a szerotonin 1B receptorok koncentrációját a szinapszisokban, evvel növelve a szerotonin útvonal hatékonyságát; és összefüggésbe hozták ezt a kölcsönhatást az egyén depresszióra való hajlamával, valamint az antidepresszáns kezelésre adott válaszával.

Kutatásukban azt is kimutatták, hogy a p11 és a szerotonin szintén szerepet játszanak az L-DOPA okozta tünetek kialakulásában előrehaladott Parkinson-kór esetén. Svenningsson és Xiaoqun Zhang, a Karolinska Intézet végzős hallgatója, egereken modellezték a Parkinson-kórt, ahol a 6-OHDA vegyülettel elpusztították az egyik agyfélteke dopamin-idegsejtjeit. Az L-DOPA, mivel ez egy dopamin-helyettesítő és serkentő molekula, a 6-OHDA-val kezelt egereknél azt okozza, hogy a dopamin-kiírtott agyféllel ellenkező irányba forogjon a testük.

Amikor ezeknek az egereknek L-DOPA-t adtak, a szerotonin 1 receptorok és a p11 fehérje emelkedett szintjét mérték a striatumban. A kutatók ezután egy CP94253 nevű molekulát használtak, amely a szerotonin 1B receptorhoz kötődik és utánozza a szerotonin hatását. CP94253 molekulát adtak a 6-OHDAval kezelt egerek két csoportjának: az egyik csoportban a p11 gén ki lett ütve, a másikban érintetlenül hagyták azt.

A CP94253 kezelés után a forgó viselkedés és az akaratlan mozgások csökkentek a p11-érintetlen, 6-OHDA-kezelt egerekben, míg a p11-el nem rendelkező egereknél nem – ez azt feltételezi, hogy a CP94253 a p11-en keresztül hat. A kutatók szerint a CP94253, hasonlóan a szerotonin 1B receptor agonistákhoz, gátolhatja az L-DOPA okozta viselkedést a GABA kibocsátás csökkentésével. A GABA egy kémiai jelátvivő molekula, amely gátolja az idegi impulzusok transzmisszióját; és olyan idegsejtek termelik, amelyek dopamin D1 receptort tartalmaznak.

„A dopamin D1 receptorok gátlása nem válhat az L-DOPA okozta mellékhatások kezelési megoldásává, mivel  ez tönkretenné az L-DOPA terápiás hatékonyságát.”- közölte Greengard. „Olyan vegyületek kifejlesztése, amelyek a szerotonin 1B receptort célozzák meg, az előrehaladott Parkinson-kór kezelésének egy új megközelítésétét jelentenék.”

Szólj hozzá!

Címkék: neurológia parkinson

3 szerv transzplantációja 1 emberbe

2008.02.06. 16:14 Orosz Viktória

Egy kínai kórház vasárnap jelentette, hogy sikeresen ültettek át egyazon betegbe új szívet, májat és vesét, mely az első ilyen jellegű operáció volt az országban.
 
A műtét 16 órán át tartott, és vasárnap kora reggel ért véget. A 47 éves nőbeteg már magához tért, és lábadozik, mondta Dr. Dou Kefeng, a Xijing Kórház sebésze. Az Észak-nyugat-kínai Shaanxi tartományban található xi’ani kórház arról híres, hogy 2006-ban itt végezték az első arcátültetést Kínában, a világon a második alkalommal.    
A többszörös szervátültetésen átesett betegnél veseelégtelenséget és májrákot állapítottka meg, mikor január 8-án kórházba került. Mialatt a vese-és májátültetést tervezték az orvosok, kiderült, hogy kardiomiopátiában is szenved, mely a szívizom rendellenes működését jelenti. Ezért aztán a betegnek először új szívet kellett kapnia. Dou elmondása szerint a beteg kritikus állapotba került, és félő volt, hogy nem éri meg a csütörtöki Tavaszi Fesztivált sem, ha nem műtik meg azonnal. A kórház a beteg és hozzátartozóinak kérésére végrehajtotta a műtétet. A beaavtkozás költségeit sem kellett megtéríteniük, mivel a Shaanxi tartomány egyik apró falujából származó szegény család nem tudta volna előteremteni az összeget.     
Több mint 30 szakember vett részt a bonyolult műtétben. Először a kardiológusok 3 órán keresztül ültették be az egészséges új szívet. A májspecialisták négy órát töltöttek a műtőben, és utána következett a vesék átültetése. A műtét során csaknem ezer öltést használtak.
 

Szólj hozzá!

Címkék: szív máj transzplantáció vese

Kikapcsolható immunsejtek

2008.02.04. 09:30 Orosz Viktória

A Minnesota Egyetem kutatói nemrég felfedeztek egy olyan módszert, melynek segítségével kikapcsolhatók a fertőzés elleni küzdelem során aktivizálódó emberi T-sejtek. -írja a Medipress.

A szervezet immunrendszerének szabályozása szempontjából is fontos, hogy lehetőség nyílt az mRNS (a sejten belüli üzenetszállító nukleinsav) lebontásának elősegítése révén kikapcsolni bizonyos géneket. A felfedezett módszer lehetőséget adhat arra is, hogy autoimmun betegségek esetében (rheumatoid arthritis, vagy lupus) kikapcsoljuk a nem megfelelően reagáló immunrendszert.

„Bár munkánk során a T-sejtek alaposabb megismerésére összpontosítottunk, a felfedezett jelátviteli út minden emberi sejtben jelen van. Emiatt eredményeink hozzá járulnak ahhoz, hogy jobban megismerjük a sejtek működését és megértsük funkcióikat.” – magyarázta Dr. Paul Bohjanen, a kutatócsoport vezetője.

Fertőzés esetén a T-sejtek aktiválódnak és elkezdenek osztódni azért, hogy a szervezet minél hamarabb le tudja küzdeni a fertőzést. Amikor a küzdelemnek vége és a fertőző forrást a sejtek már eltávolították, a szervezetnek vissza kell térnie nyugalmi állapotába, melyhez az szükséges, hogy az aktivizálódott, de immár szükségtelen immunsejtek nyugalmi állapotba kerüljenek. Ha azonban ez elmarad, akkor a továbbra is aktív immunsejtek már károsak lesznek a szervezet számára, sőt akár daganatsejtekké is átalakulhatnak.

A kutatók munkájuk során a T sejtek mintegy hatezer génjéhez tartozó mRNS lebomlási idejét vizsgálták és a kapott adatokat számítógép segítségével elemezték Dr. George Karypis professzor számítástechnikai laborjában és kiválogatták azokat, melyek a T-sejt inaktiválódása során nagyon gyorsan lebomlottak. A kapott eredményeket molekuláris biológiai kísérletek segítségével ellenőrizték és megállapították, hogy valóban azokat az mRNS-eket találták meg, melyek azokhoz a génekhez tartoznak, melyek feladata az immár szükségtelenné vált immunsejtek inaktiválása.

„Felfedezésünk nem jöhetett volna létre, ha nincs egy tudományterületek közötti együttműködés a molekuláris biológusok és a számítás technikusok között. Reméljük, hogy eredményeink nagymértékben hozzá fognak tudni járulni az immunrendszer alaposabb megismeréséhez.” – tette hozzá a kutató.

1 komment

Címkék: kutatás immun

süti beállítások módosítása