Egy banán reggelire, egy ebéd után és egy kora este elég káliumot juttat a szervezetünkbe ahhoz, hogy 21 %-al csökkenjen a stroke-hoz vezető vérrögök kialakulásának esélye – állapították meg olasz és brit kutatók.
A tanulmány szerint ezrekkel lehetne csökkenteni a stroke-os esetek előfordulását, ha több káliumban gazdag élelmiszert – spenótot, mogyorót, tejet, halat és lencsét – fogyasztanánk, adta hírül a Daily Mail. Noha korábbi tanulmányok már kimutatták a banán vérnyomás-szabályozó és stroke-megelőző hatását, az eredmények között nem volt mindig összhang.
Az új tanulmány tizenegy korábbi vizsgálat eredményét vetette össze a hatvanas évek közepétől kezdődően. Úgy találták, hogy már napi 1 600 milligramm kálium – amely egyébként az ajánlott mennyiség alig fele – már elegendő ahhoz, hogy a stroke veszélye egyötöddel csökkenjen. Egy darab banán átlagosan 500 milligrammot tartalmaz ebből az anyagból, és a vérnyomás szabályozása mellett a szervezet folyadékháztartását is segít egyensúlyban tartani.
A túl alacsony káliumszint szabálytalan szívverést, ingerlékenységet, hasmenést és émelygést okozhat. Ugyanakkor a Warwicki és a Nápolyi Egyetem kutatói szerint a legtöbb országban bőven az ajánlott szint alatt marad a fogyasztása. Aki azonban megfelelő mennyiségű káliumot visz be a szervezetébe, rendszerint önkéntelenül is mérsékli a sófogyasztást, amellyel szintén segít a stroke megelőzésében.
A tanulmány a Journal of the American College of Cardiology című folyóiratban jelent meg.

A McMaster Egyetem kutatói kifejlesztettek egy új vakcinát, amivel kezelni lehet a viszketést, tüsszögést és kötőhártya-gyulladást okozó macskaszőr allergiát.
Mark Larche, a Michael G. DeGroote Orvosi Iskola immunológus professzora és kutatótársai egy olyan védőoltást fejlesztettek ki a macskaszőr allergia ellen, amely az első tesztek alapján biztonságosnak és hatékonynak bizonyult, sőt szinte még mellékhatásokkal sem kell számolni.
A kutatók a macskák szőrében megbúvó fehérjemolekulákat kezdték vizsgálni, melyek az allergiás reakciók túlnyomó többségét okozzák. Ezután 100 macskaszőr allergiás önkéntes vérmintáját elemezték a tudósok és beazonosították a fehérjén belül azokat a területeket, amelyek az immunrendszer T-sejtjeit aktiválják. A kutatás során fehérjemolekulák aminosav kódjának felhasználásával a tudósoknak sikerült előállítaniuk ezeknek a területeknek a szintetikus verzióját, és hét külön peptidet (aminosav lánc) sikerült azonosítaniuk.
A szintetikus peptidek megfelelő arányú keverékéből lehet előállítani a vakcinát. Azokat a peptideket választottuk ki, amelyek a népesség legnagyobb részénél alkalmazhatók lehetnek, mondta Mark Larche.
A peptid immunterápiaként ismert eljárás során a vakcinát kis dózisban juttatják a páciens bőre alá. Eleinte évi négy-nyolc adag vakcinára lehet szükség, de az optimális dózisszintjét majd csak a klinikai vizsgálatok harmadik fázisában tudják pontosabban meghatározni.
A kutatás részleteit a Journal of Allergy and Clinical Immunology