Cogito

Orosz Viktória vagyok, orvostanhallgató. Blogomon az orvostudomány és egészség friss, érdekes és hasznos híreit, kutatási eredményeit szeretném ismertetni. Célom, hogy a közemberekhez is közelebb kerüljön ez a tudomány. E-mail címem: viki@housemd.hu Add to Netvibes

Kritika a Cogito-ról gblog2011.jpg Az ÉLETMÓD kategóriában a zsűri által legjobb 10 blog közé lett sorolva a Cogito!

Facebook

Kommentek

Keresők

Google

Új módszerrel készült antibiotikumok a rezisztens baktériumok ellen

2013.01.02. 20:38 Orosz Viktória

A Karolinska Intézet (Svédország) munkatársai új módszerrel készült antibiotikumokat mutattak be a FASEB Journal oldalain, melynek segítségével a rezisztens törzsekkel, például az MRSA-val szemben is fel lehet venni a harcot.

Az antibiotikumokkal szembeni ellenállás terjedése egyre súlyosabb közegészségügyi problémát jelent. Mivel a gyógyszerfejlesztők rendelkezésére csupán korlátozott módszerek állnak, ezért az újfajta antibiotikumok megjelenését szkepticizmus övezi, ráadásul a széles spektrumú antibiotikumok sem jelentenek megoldást. Ezért jelentős Arne Holmgren professzor és munkatársainak felfedezése, akik a tioredoxin-rendszer szelektív gátlásán keresztül értek el hatást, ugyanis a mechanizmus számos baktérium terjedéséhez alapvető. A kutatók reményei szerint a megközelítés új eszközt jelent a gyomorfekélyt okozó Helicobacter pylorival, a TBC-vel, vagy a rezisztens Staphylococcus aureusszal (MRSA) szemben.

A tioredoxin-rendszer minden sejtben jelent van, és központi szerepet tölt be a DNS újdonképződésének folyamatában. Emellett védi a sejtet az oxidatív stresszel szemben is, amit a szabadgyökök, és más oxidáló ágensek megjelenése okoz. Ilyen stressz-faktort jelent a baktérium számára az, amikor a fehérvérsejt megtámadja. Azonban ez a fajta védelem sok sejtben kétszintű, a tioredoxin-reduktáz mellett egy másik enzim is jelen van, a glutaredoxin. Ezzel szemben egyes kórokozókban, például a Helicobacter pyloriban, a TBC baktériumában és az MRSA-ban csak az egyik komponens található meg, így ezek nagy fogékonyságot mutatnak a tioredoxin-reduktáz működését gátló szerekkel szemben. További szelekciós tényező, hogy a baktériumok enzimének szerkezete nagyfokban eltér az emberi sejtek tioredoxin-reduktázától.

A kutatók egy gyulladásgátlóként alkalmazott kísérletes gyógyszerrel, az ebselennel foglalkoztak, és megállapították, hogy a szer a baktériumok tioredoxin-rendszerének működését is blokkolja. Kísérletes körülmények között leírták, hogy a szer egyes baktériumtörzseket elpusztítja, míg másokkal szemben nem hat. Genetikailag módosították az egyébként nem fogékony Escherichia coli baktériumokat, és a módosítás miatt a kezelés elpusztította a mikrobákat. Az alkalmazott genetikai módosítás ugyanakkor számos kórokozónak normál esetben is sajátja.

Szólj hozzá!

Címkék: kutatás baktérium antibiotikum

Hatékonyabb az áfonyalé mint a kivonat

2011.11.16. 19:56 Orosz Viktória

Régóta tudjuk, hogy az áfonyaszósz vagy az áfonyalé rendszeres fogyasztása hatásos védelmet nyújt a húgyúti fertőzések ellen. A kutatók megpróbálták kivonni az áfonyából a fertőzést megakadályozó hatóanyagot, de vizsgálatok alapján az áfonya hatásosabbnak bizonyult természetes formájában.

A Worcesteri Politechnikai Intézet (WPI) kutatói által végzett új tanulmány azt vizsgálta, hogy az áfonyából készült kivonat kondenzált, tabletta formában ugyanolyan hatásos lehet-e a fertőzések megelőzésében, mint az áfonyaszósz, vagy áfonyalé. A proantocianidok, röviden PAC, a flavonoidok azon csoportja, melyről azt feltételezték a kutatók, hogy ez adja az áfonya fertőzést megelőző tulajdonságát. A WPI jelentéséből azonban az derült ki, hogy az áfonyalé önmagában sokkal hatásosabban előzi meg a fertőzésekért felelős biofilm képződést, mint az áfonyából kivont PAC.
A húgyúti fertőzéseket elsősorban az E. coli baktérium virulens formája okozza. Az E. coli baktérium felületén apró, szőrszerű kinövések találhatók, melyek kampó módjára beleakaszkodnak a húgycső belső felületén lévő sejtfalakba, ezek a virulens baktériumok egy úgynevezett biofilmet képeznek és fertőzést okoznak. „A vizsgálatok bebizonyították, hogy az áfonyalé biofilmkialakulást gátló képessége sokkal komplexebb, mint azt eredetileg feltételeztük” - mondta Terri Camesano vegyészprofesszor, a tanulmány szerzője. „A tanulmány során egyértelművé vált, hogy a PAC önmagában nem hatásos a fertőzések megelőzésében.”
A kutatás részleteit a Food Science and Biotechnology című tudományos szakfolyóirat online kiadásában jelentették meg

Szólj hozzá!

Címkék: baktérium áfonya tőzegáfonya urológia húgyúti fertőzés cystitis e.coli

A pneumococcus elleni védőoltás új törzseknek ad terepet

2010.09.18. 10:30 Orosz Viktória

A pneumococcus elleni harc olyan, mintha mozgó célpontra lőnénk, ugyanis az a vakcina, mely egyes törzsek terjedését ellehetetleníti, új törzsek kialakulásának kedvez – állítják holland kutatók a Journal of the American Medical Association lapjain.

A Streptococcus pneumoniae baktériumnak mintegy 90 fajtája létezik, melyek súlyos betegségeket, tüdőgyulladást és agyhártyagyulladást idézhetnek elő. Lieke Sanders és az Utrechti Egyetem kutatói a Pfizer cég Prevnar 7 nevű pneumococcus-védőoltásával oltott gyermekeket tanulmányozták. Megállapították, hogy esetükben sokkal nagyobb a 19A-val jelölt törzs okozta fertőzés kialakulása, mint a nem oltott gyermekekben.

 TOVÁBB

1 komment

Címkék: baktérium pneumococcus

Baktérium okozza a kellemetlen szájszagot

2008.04.13. 18:05 Orosz Viktória

Solobacterium moorei az a kórokozó, amelyik nagymértékben felelős a krónikus kellemetlen szájszagért vagy a halitózisért (rossz szagú lehelet) – jelentették be a biológusok szombaton, az „American Association for Dental Research” (Amerikai Fogtudományi Kutató Szövetség) éves találkozóján Dallasban.  - írja a Medipress.
 
A néha nagyon zavaró, tartós, kellemetlen szájszagot gyakran a nyelv felületén jelen lévő, bűzös kénvegyületeket képző lebontó baktériumok okozzák.  „A nyelv baktériumai kellemetlen szagú vegyületeket és zsírsavakat termelnek, és a halitózis-esetek 80-90 %-áért felelősek” –nyilatkozta Betsy Clark, a Buffaloi New York-i Állami Egyetem fogorvostan hallgatója. Egyes esetekben a kellemetlen szájszag a tüdőből vagy az arcüregekből származik. 
A vizsgálatba 21 kellemetlen szájszagtól szenvedő és 36 egészséges személyt vontak be. Clark és kollégái a hialitózisos betegek közül mindenkiben kimutatták a S. moorei-t, míg a másik csoportban mindössze négy esetben. A 4 személy mindegyike periodontitisben (fogínygyulladásban) szenvedett, ami szintén krónikus kellemetlen szájszaghoz tud vezetni. 
Egy korábbi, 8 hialitózisos és 5 egészséges személyt bevonó vizsgálat eredményei szerint a „S. morei mindig megtalálható a hialitózisos betegekben, és sosem fordul elő olyanokban, akiknek nincs ilyen problémájuk” tájékoztatta telefon-interjúban a Reuters Healt-et a mindkét vizsgálatban részt vevő Dr. Violet I. Haraszthy. „Számos egyéb vizsgálat is megtalálta ezt a baktériumot a halitózisos páciensekben.” 
 „Egyenlőre nem sokat tudunk erről a különös kórokozóról” mutatott rá Haraszthy.  „Ahogy azonosítjuk és jobban megismerjük a kellemetlen szájszagot okozó baktériumot, kezelést dolgozhatunk ki, hogyan csökkentsük a számát a szájüregben” tette hozzá Clark az egyetem által kibocsátott nyilatkozatban. A kutatócsoport eredményei szerint a naponta kétszeri, antibakteriális fogkrémmel és beépített nyelvtisztítóval ellátott fogkefével történő fogmosás megszünteti a krónikus rossz szájszagot.

Szólj hozzá!

Címkék: baktérium szájszag

A veszélyes baktérium titka

2008.03.28. 17:40 Orosz Viktória

A Washington Egyetem kutatói felfedezték, hogy a Staphylococcus aureus baktérium, beleértve a hírhedt MRSA (methicillin rezisztens) törzseket is, miként áll ellen testünk a fertőzések elleni természetes védekezésének. Munkájukról amely akár a baktériumok elleni harc új módjaihoz vezethet a Science március 21-i kiadása számol be.-írja a Medipress.

Dr. Ferric Fang, az egyetem laboratóriumi orvostan és mikrobiológia professzora és munkatársai, Dr. Anthony Richardson, valamint Dr. Stephen Libby elhatározták, hogy megállapítják, mitől "jobb" kórokozó a S. aureus a többi baktériumnál. A kutatók a nitrogén-oxid (NO) nevű vegyületre koncentráltak, amely egy természetes antibiotikum, a sejtjeink termelik, hogy megvédjenek a kórokozók ellen. A legtöbb baktérium számára a NO olyan környezetet alakít ki, amely folyamatosan támadja a mikróbákat, nem hagyja őket lélegezni vagy fermentálni, amely kémiai folyamatok a baktérium növekedését tennék amúgy lehetővé.

A kutatók azt találták, hogy a S. aureus olyan mechanizmussal rendelkezik, amely lehetővé teszi a tejsav termelését NO jelenlétében, így kémiai egyensúlyt képes elérni és a kíméletlen gazdaszervezet ellenére tovább képes növekedni és tenyészni. Amikor a S. aureus-t NO éri, egy új enzimet kezd termelni, amely a tejsav termelésért felelős, egy másik enzimmel együtt, ami átalakítja a NO-t nem mérgező termékké. A NO az orrban és az orrjáratokban gyakran előforduló molekula, és eredetileg a kórokozók ellen véd. Ám a S. aureus az NO ellenére szintén gyakran található az orrban, magyarázták a kutatók.

Amikor a kutatók úgy módosították a S. aureust, hogy az ne legyen képes többé tejsavat termelni, a baktérium nem tudta tovább tolerálni a NO-t. A módosított baktériumok ezen kívül elvesztették azon képességüket is, hogy ellenálljanak a gazdaszervezet immunsejtjeinek, és így halálhoz vezető fertőzést okozzanak egerekben. 

„Az MRSA egy hatalmas közegészségügyi problémát jelent, a kórházban és a közösségben szerzett fertőzések kórokozójaként.”- magyarázta Fang. „A S. aureus a világ népességének kb. egyharmadában már kolonizálódott, így a hagyományos antibiotikumok valószínűleg nem jelentenek teljes megoldást az MRSA problémára.” Ugyanakkor, tették hozzá a kutatók, a baktériumot érzékenyebbé téve természetes védekezőrendszerünk iránt, az a népesség „dekolonizációjának” és a staphylococcus fertőzések megelőzésének új stratégiájához vezethet.

3 komment

Címkék: baktérium mrsa

Új fegyver a TBC ellen

2008.01.02. 13:13 Orosz Viktória

A XX. században az orvosok a fertőzéseket okozó baktériumok ellen az eddig ismert legjobb fegyvert használták, az antibiotikumot. Az egyre szaporodó, több antibiotikummal szemben érzéketlen (multirezisztens) baktériumok miatt azonban új támadási felületet kellett keresni, és úgy tűnik, a Weill Cornell Egészségügyi Központ munkatársainak sikerült.
 
A baktériumok úgynevezett virulencia faktorok segítségével támadják meg a szervezetet, amint azzal kontaktusba kerülnek. „Sikerült létrehoznunk egy olyan gátlószert, mely azt a kicsiny molekulát gátolja, melyet a Mycobacterium tuberculosis és a Mycobacterium leprae (a lepra kórokozója) használ a szervezet védekezési rendszerének megbénítására és a sejtek megtámadására. Sejttenyészeteken végzett vizsgálataink során megállapítottuk, hogy az általunk létrehozott új gátlószer valóban képes megakadályozni a baktériumok virulencia faktorainak működését. A következő lépcsőt az új gátlószer egereken történő kipróbálása fogja jelenteni.” – fejtette ki Dr. Luis Quadri professzor, a kutatócsoport vezetője.
A WHO adatai szerint a TBC még mindig az első tíz olyan betegség között van, melyek évente a legtöbb áldozatot követelnek. A jelenleg évente közel kétmillió ember halálát okozó betegség multirezisztens és kifejezetten gyógyszerrezisztens (XDR) baktériumtörzsek egyre nagyobb számban bukkannak fel.
„Egyértelmű, hogy a helyzet leküzdésére a hagyományos értelemben vett antibiotikus kezelés helyett egy sokkal hatékonyabb módszert kell alkalmaznunk. Kutatásaink során a kórokozókat közvetlenül károsító gyógyszerek helyett olyan hatóanyagokat keresünk, mely a kórokozót nem öli ugyan meg, de a gazdaszervezetbe kerülését követően gátolja a szaporodásukat, valamint a betegséget kialakító képességüket.” – magyarázta a kutató.
A kutatók felfedezték, hogy a vizsgált baktériumok fenol-glikolipidek (PGL-ek) segítségével gátolják a szervezet védekezőképességét, vagy éppen annak segítségével támadják meg az idegsejteket fertőzés során. Megvizsgálták a PGL szintézis lépéseit, és sikerült azonosítani azt az enzimet (FadD22), mely a folyamat egyik korai, nélkülözhetetlen lépését katalizálja. A kutatásban közreműködő Dr. Derek Tan munkatársaival sikeresen létrehozta azt a molekulát, mely bizonyíthatóan gátolja a FadD22-t, és ezzel gátolja a Mycobacteriumok PGL által közvetített immunrendszert befolyásoló képességét.
„Nem állítjuk, hogy az újfajta gyógyszerek valaha is le fogják váltani az antibiotikumokat, azonban a különösen veszélyes kórokozók ellen igyekszünk a lehető legtöbb fegyvert felvenni az arzenálba, hogy aztán akár egyedül, akár kombinálva tudjuk őket alkalmazni a fertőzések leküzdésére. Véleményünk szerint a virulencia faktorok gátlása csak az első lépcsője ennek a paradigmaváltásnak, mely a jövőben a betegeknek egyre nagyobb esélyt fog vélhetően adni a gyógyulásra.” – hangsúlyozta Quadri professzor.
Forrás: Medipress

Szólj hozzá!

Címkék: kutatás baktérium tbc

Baktérium

2007.09.29. 19:18 Orosz Viktória

Szalmonella baktérium:

Szólj hozzá!

Címkék: baktérium

Ős mikrobák

2007.06.13. 15:40 Orosz Viktória

Extremophil, vagyis szélsőséges körülményeket is tűrő mikroorganizmusokkal kísérleteznek német kutatók, azzal a céllal, hogy a parányok csodás életképességéből valamit az emberi szervezetek is hasznosítsanak. Milliárd évekkel ezelőtt, amikor a Föld gyakorlatilag még lakatlannak volt mondható, már éltek rajta mikroorganizmusok, baktériumok. Ahhoz, hogy mindmáig fennmaradjanak, valóban túlélő-bajnokoknak kellett lenniük. Akadnak ilyen extremophilek, azaz extrém körülményekhez is alkalmazkodó, apró szervezetek! A különleges képességű baktériumok megtalálhatók a magasabb rendűeket halálra fagyasztó hideg rétegekben csakúgy, mint például egy kihunyt indonéziai vulkán már vízzáró réteggel bélelt kürtőjében lévő kénsavas tóban. (A csaknem tömény kénsav a kitörések során a kürtő falára rakódott kénből alakult ki, a sárga elemet a mélyedésbe bemosó esőzések hatására). Mások, az úgynevezett thermophil baktériumok 800 Celsius fokos hőmérsékleten is életképesek maradnak, s vannak olyanok, amelyek ellenállnak a sugárzásoknak, s szaporodni is képesek, mert kifejlődtek bennük olyan, a terheléseket, stresszt kivédő molekulák, amelyek segítségével nagyon gyorsan alkalmazkodnak a megváltozott körülményekhez. Német kutatók mindezek ismeretében azon fáradoznak, hogy ezt a csodálatos alkalmazkodó- és túlélő képességet valamiképpen átmentsék magasabbrendű szervezetekbe, akár az emberébe is. Kutatómunkájuk első lépéseként az extremophil mikroorganizmusokat sós melegvízben tenyésztették, mivel ezek az élőlények ilyen közegben szaporodnak a leggyorsabban. Amikor már elég nagy mennyiségben gyűltek össze a tartályban, a víz sótartalmát fokozatosan csökkentették, majd az éltető közeget teljesen leeresztve finom szűrőkkel fogták fel a baktériumokat. A hamarosan kiszáradó mikroorganizmusokból aztán kivonták azokat az anyagokat, amelyekből majdan az emberek tovább élését is elősegítő szert remélik előállítani. Egyelőre azonban a kivonatot csak a napsugárzás ellen védő napolajokban és öregedésgátlóként néhány speciális bőrkozmetikumban hasznosítják.

/Forrás:MTI-Press/

Szólj hozzá!

Címkék: kutatás baktérium mikrobák

Új baktériumot találtak

2007.06.09. 09:48 Orosz Viktória

Magas lázat, vérszegénységet, és halált okozhat egy új baktériumtörzs, ami orvosi körökben komoly aggodalmat váltott ki. Egyelőre nem tudni, a baktériumok hogyan terjednek - írja a Die Welt című német lap internetes kiadása.Annyi bizonyos, hogy a fertőzés megjelenésével egyidejűleg versenyfutás kezdődik az idővel, a verseny elvesztése pedig a páciens életébe kerülhet. Amerikai kutatók egy szaklapban, a New England Journal of Medicine-ben közzétett tanulmánya számol be egy 43 éves amerikai nőről, aki három héten át Peruban utazgatott, majd két héttel a hazatérése után a maláriához és a tífuszhoz hasonló szimptómákkal szállították kórházba. A páciensnek magas láza és életveszélyes vérszegénysége volt, lépnagyobbodásban szenvedett, kiütései voltak, és nem tudott aludni sem. A kezelés hatására az asszony meggyógyult, azonban az orvosok tovább vizsgálódtak, és arra a következtetésre jutottak, hogy a betegség hasonlít ahhoz a járványhoz, amely a tizenkilencedik század végén Peruban a vasúti építőmunkások, az első világháborúban pedig az európai nyugati fronton harcoló katonák között ütötte fel a fejét. Akkor az úgynevezett "lövészárok - láz" fertőzött tetvek által terjedt. Kórokozóját egy Alberto Barton nevű perui orvos fedezte fel, róla nevezték el "bartonellózisnak". Jane Koehler, a Kaliforniai Egyetem kutatója már korábban írt egy tanulmányt arról, hogy az úgynevezett "macskakaparás betegség" bakteriális eredetű, és a bartonellózist kiváltó kórokozóval rokon baktérium okozza. Ennél a betegségnél a kórokozók a bőrön lévő kis karcolásokon kerülnek a szervezetbe. Az amerikai kutatók által most felfedezett baktérium a bartonella rochalimae újabb típusa, ami azért roppant veszélyes, mert ha nem ismerik fel, és nem kezelik a betegség korai szakaszában, akkor halált okozhat - írja a Die Welt Online.
/Forrás:
MTI, Eurekalert/

Szólj hozzá!

Címkék: baktérium