Cogito

Orosz Viktória vagyok, orvostanhallgató. Blogomon az orvostudomány és egészség friss, érdekes és hasznos híreit, kutatási eredményeit szeretném ismertetni. Célom, hogy a közemberekhez is közelebb kerüljön ez a tudomány. E-mail címem: viki@housemd.hu Add to Netvibes

Kritika a Cogito-ról gblog2011.jpg Az ÉLETMÓD kategóriában a zsűri által legjobb 10 blog közé lett sorolva a Cogito!

Facebook

Kommentek

Keresők

Google

Hamarosan megelőzi az emlőrákot az európai nők körében a tüdőrák

2013.02.17. 13:12 Orosz Viktória


Ragazza-che-fuma_280x0.jpgSzakértők szerint a tüdőrák hamarosan mindenütt megelőzi az emlőrákot az európai nők első számú daganatos halálozási okaként. Az Annals of Oncology beszámolója szerint Nagy-Britanniában és Lengyelországban már be is következett ez az átrendeződés.

Az emelkedés a kutatók szerint azt tükrözi, hogy az 1960-as és 70-es években egyre több nő kezdett el dohányozni. A következő néhány évben a tüdőrák okozta halálozás aránya várhatóan tovább fog emelkedni, de mivel mostanában már kevesebb fiatal európai nő szokik rá a dohányzásra, az arány idővel vissza fog esni.

2013-ban a becslések szerint körülbelül 82 640 európai nő fog meghalni tüdőrák, 88 886 pedig emlőrák következtében. Carlo La Vecchia és munkatársai szerint azonban 2015-re a mérleg nyelve a tüdőrák felé billen át, és átveszi az első helyet a rák okozta halálozások arányában.

Az elemzés során a Milánói Egyetem munkatársai La Vecchia professzor vezetésével az EU 2007-es 27 tagállamában, illetve egyenként hat országban, Franciaországban, Németországban, Olaszországban, Lengyelországban, Spanyolországban és az Egyesült Királyságban vizsgálták a rák eredetű halálozások arányát. Az adatokból az derült ki, hogy bár a növekvő élettartam miatt egyre több emberben alakul ki rákos megbetegedés, egyre kevesebben halnak meg a betegség következtében. A rák eredetű halálozások teljes arányának csökkenése ellenére azonban a tüdőrák aránya folyamatosan emelkedik az EU összes tagállamában. A hasnyálmirigy daganat okozta halálozás előfordulása férfiakban és nőkben egyaránt szintén emelkedő tendenciát mutat, főleg azért, mert e daganattípus ellen kevés hatékony kezelés áll rendelkezésünkre.

„Ez meglehetősen aggasztó. Ez az egyetlen jelentős rákbetegség, amelynek előfordulása várhatóan nem csökken majd a jövőben sem, annak ellenére, hogy egyre kevesebben dohányoznak” – magyarázta a professzor. „Az esetek körülbelül egyharmadáért a dohányzás és a diabétesz felelős, a többi okát azonban nem ismerjük. A tüdőrák okozta halálozás azonban 2020 vagy 2025 környékén csökkenni kezd majd annak köszönhetően, hogy a nők fiatalabb generációja kevesebbet dohányzik.”

Szólj hozzá!

Címkék: daganat tüdő mellrák

Összefügg a HPV a gégerákkal

2012.12.09. 16:41 Orosz Viktória

A humán papillomavírus, melyet többnyire a méhnyakrákkal kapcsolatban ismernek, a legújabb kutatás szerint a gégedaganat ötször magasabb kockázatával is összefügg.

Kínai kutatók az elmúlt két évtizedben készült ötvenöt kutatás eredményeinek elemzésével kimutatták, hogy a gégedaganattól szenvedő betegek 28 százaléka olyan daganatos szövettel rendelkezett, amelyben kimutatható volt a humán papillomavírus (HPV). Ez az arány azonban a különböző kutatásokban rendkívül eltérőnek mutatkozott.

A nagymértékű alkoholfogyasztás és a dohányzás mellett az egészségtelen étrend és bizonyos vegyi anyagok behatása számít a gégerák, valamint más fej-nyaki daganatok fő kockázati tényezőinek. A Pekingi Egyetem Orvosi Kar és a Kínai Orvostudományi Akadémia kutatói Dr. Xiangwei Li vezetésével 12 olyan kutatást elemeztek, amelyek összesen 638 betegből származó daganatos és nem daganatos szöveteket vizsgáltak. Eredményeik azt mutatták, hogy a daganatos garatszövetekben 5,4-szer nagyobb valószínűséggel mutattak ki HPV-fertőzést, mint a nem daganatos szövetekben.

A szakértők szerint az összes fej-nyaki daganat közül a HPV nem a gégedaganat esetében játssza a legnagyobb szerepet, hanem inkább a manduladaganatban és a nyelvtődaganatban. A behatás azonban valószínűleg évtizedekkel korábban következett be. Ha valakiben 50 éves korban nyelvtődaganat alakul ki, valószínűleg évekkel korábban, valamikor a tízes vagy húszas éveiben érte a vírus behatása. Mindenesetre a HPV védőoltás fiúkra és a fiatal felnőttekre történő kiterjesztésével, amint azt az amerikai Betegségellenőrzési és Megelőzési Központ (CDC) ajánlja, vissza lehetne szorítani az ilyen HPV vírussal összefüggő daganatok legalább egy részét.

1 komment

Címkék: daganat hpv

A marihuána növeli a hererák kockázatát

2012.09.13. 16:39 Orosz Viktória

A legújabb kutatás azt mutatta, hogy a hererák egyik különösen súlyos típusában szenvedő fiatal férfiak nagyobb valószínűséggel szívtak marihuánát.

A szakértők ennek ellenére azt állítják, hogy bár a füvezők esetében a kockázat közel megduplázódik, a hererák kialakulásának esélye fiatal férfiak esetében még így is viszonylag alacsony. A Cancer szeptemberi számában megjelent tanulmány társszerzője, Victoria Cortessis szerint azonban a fiatal férfiaknak tudniuk kell erről az információról, hogy tájékozott döntést hozhassanak.

A hererák főként fiatal férfiakat érintő, rendkívül ritka betegség, amelyet az Amerikai Rák Társaság adatai szerint évente 8600 emberben mutatnak ki. Mivel a kezelése általában sikeres, csak körülbelül 360 esetben okoz halált. A betegség kialakulásának valószínűsége egy a 270-hez.

A Dél-Kaliforniai Egyetem kutatói 163 olyan beteget vizsgáltak, akiket 1986 és 1991 között diagnosztizáltak a hererák leggyakoribb formájával. Az alanyokat személyes interjúk során marihuána-fogyasztásukról is megkérdezték. Az adatokat 292 hasonló korú és etnikumú egészséges férfiakéval vetették össze.

Az eredmények azt mutatták, hogy a hererákos férfiak közül, akik nyilatkoztak marihuána-fogyasztásukról, 81 százalék szívott füvet. Az egészséges férfiak 76 százaléka próbálta ki a marihuánát. A különösen súlyos nonseminoma és kevert csírasejtes daganat esetében, ami a betegek közel felét sújtotta, az alanyok 85 százaléka fogyasztott marihuánát.

Cortessis elmondta, valószínűleg a marihuána THC nevű alkotóeleme okozza egyes férfiakban a hererák agresszív fajtáját.

Dr. Donald Abrams marihuána szakértő azonban megkérdőjelezi az eredményeket. Abrams azzal érvel, hogy az 1960-as és 70-es években a marihuána elterjedt használata ellenére sem tapasztalták a hererákos esetek számának növekedését. „Ha valóban lenne ok-okozati összefüggés, a hererákos esetek megugrását látnánk a cannabis gyakoribb használatával összefüggésben” – véli a San Franciscó-i Kalifornia Egyetem professzora.

 

Szólj hozzá!

Címkék: drog marihuána daganat hererák

A metformin képes elpusztítani a hasnyálmirigyrák-őssejteket

2012.07.12. 09:32 Orosz Viktória

betablokk.jpgIgen biztatónak tűnnek azok a kísérletes eredmények, miszerint a metformin nevű cukorbetegség-gyógyszer képes elpusztítani a daganat fenntartásáért felelős őssejteket.

A daganatos őssejtek azért jelentenek kiemelt problémát, mivel amellett, hogy fenntartják a rákos folyamatot, ellenállnak a kemo- és a sugárterápiával szemben. Dr. Christopher Heeschen és munkatársai metformin és hagyományos kemoterápia kombinációjának segítségével nemcsak a daganatos őssejteket sikerült célba venni, hanem az érettebb sejtalakokat is. A Spanyol Nemzeti Rákkutató Intézet munkatársai az Amerikai Rákkutatók Társaságának hasnyálmirigyrákkal foglalkozó tudományos kongresszusán mutatták be eredményeiket (Lake Tahoe).

A hasnyálmirigyrák egy igen agresszív daganattípus, a betegek zöme nem éri meg a diagnózist követő első évet sem. Az idáig vizsgált kezelési lehetőségek gyakorlatilag megbuktak, azonban a daganatos őssejtek felfedezése új perspektívákat nyitott meg. A most bemutatott eredmények mérföldkövet jelenthetnek a gyógyításban. A metformin aktiválja az AMPK nevű molekulát, és az anyagcsere változásán keresztül érzékennyé teszi az őssejteket, az érettebb sejtalakok osztódását pedig gátolja.

A kedvező eredményeket állatkísérletesen is reprodukálni lehetett. Az immunhiányos egerekbe oltott hasnyálmirigy-tumor metformin és gemcitabin kombinációjára kevésbé növekedett, mint a hagyományos szerrel egymagában kezelt egerek esetén

Szólj hozzá!

Címkék: cukorbetegség gyógyszer őssejt daganat metformin

Hatásos vakcina agydaganat esetém

2012.04.24. 09:52 Orosz Viktória

Az egyik legagresszívebb agydaganat, a glioblastoma multiforme esetén alkalmazott vakcina mintegy 50%-al növeli a túlélési időt – hangzott el az Amerikai Idegsebészeti Társaság tudományos találkozóján Miamiban.

A 2-es fázisú klinikai vizsgálatot 40 glioblastomás beteg bevonásával végezték, akik eredményét 86, alapvetően más típusú terápiában részesülő beteggel hasonlították össze. A glioblastoma általában a diagnózis felállítását követően 15 hónappal halálhoz vezet, a szóban forgó vizsgálatban sikerült elérni a kezelt csoportban az átlagos 48 hetes túlélést, szemben a vakcinát nem kapó betegek 33 hetével. A hathónapos túlélési arány is jobb volt kezleteknél, 93 %, szemben a nem kezelt csoportban észlelt 68 százalékkal.

Az agydaganatos betegek mintegy fele tartozik a glioblastomás csoportba, a jellemző megjelenési életkor 50-70 év. A kezelés alapját a sebészeti, sugárterápiás, és kemoterápiás beavatkozás kombinációja jelenti, azonban ezek eredménye igen csekély. Az ellátásban paradigmaváltást jelenthet az új anyag megjelenése, melyet sebészeti úton eltávolított daganatsejtek felhasználásával állítottak elő. A Dr. Andrew Parsa és a Kaliforniai Egyetem (San Francisco) munkatársai által fejlesztett védőoltás a szervezetbe jutva a daganatsejteket célzó immunválaszt ébreszt. A regisztrált mellékhatások igen csekélyek voltak.

Szólj hozzá!

Címkék: agy daganat glioblastoma multiforme

A lymphoedema kellemetlenségeinek megelőzése

2012.04.09. 18:19 Orosz Viktória

A Sydney Egyetem, a Királyi Északi Parti Kórház és a Queensland Egyetem kutatói bejelentették, hogy elvégezték az eddigi legnagyobb lélegzetű, lymphoedemaval kapcsolatos kutatást. A probléma a rákkezelésben részesülők akár 30 %-át is érintheti.

A másodlagos lymphoedema rettegett mellékhatás a rák kezelése során, mely a végtagok duzzanatával és szöveteinek megváltozásával jár. Ausztráliában leggyakrabban azoknál jelentkezik, akiket mell-, nőgyógyászati- vagy prosztatarákkal, esetleg melanómával műtöttek, és a környéki nyirokcsomókat is eltávolították közben. Bár elhárulhat a halálos betegség veszélye, de a továbbiakban fájdalmakkal és más hátrányokkal kell szembenézniük. Ha a betegséget azonban idejekorán felismerik és kezelni kezdik, akkor féken tartható és visszaszorítható, megelőzhető a felülfertőződés, növelhető a terület mozgásképessége, az életminőség pedig sokat javulhat.
 Sharon Kilbreath professzor, az egészségtudományi tanszék munkatársa elmondta, hogy a kutatás során a korai diagnózisra és kezelésre összpontosítottak. „Megvizsgáltuk az összefüggést, a lymphoedema klinikai megjelenési formáit és a mögötte rejlő nyirokfunkciót, valamint a mellrákos nőknél létrejövő anatómiai változásokat. Célunk az volt, hogy beazonosítsuk a korai jeleket a magas kockázatnak kitett csoportok esetén.”
Idáig nem nagyon kutatták széles körben a lymphoedemát, a gyakoriságával kapcsolatban sem álltak rendelkezésre pontos adatok, mert sokszor diagnosztizálták félre, illetve meghatározásában és értékelésében is akadtak eltérések. 67 lymphoedemás önkéntes jelentkezett a kutatáshoz, továbbá 16 egészséges ember.
„Többféle klinikai módszerrel ismerhető fel a lymphoedema, például a végtag méretváltozásának mérése, a jelenlevő sejtnedv mennyiségének megfigyelése, vagy a beteg kikérdezése” – magyarázta Kilbreath professzor. „Eddig ezeket az indirekt klinikai méréseket nem kötötték össze a nyirokfunkciók direkt kiértékelésével vagy a mögöttes anatómiai változásokkal.”
Az eredmények lehetővé teszik majd, hogy a kritériumoknak megfelelően felismerjék az elváltozást, ezzel együtt pedig a korai kezelést és az állapotromlás minimalizálását. A mögöttes változások megfigyelésével többet tudhatnak majd meg a különféle klinikai megközelítésekről.;Amíg nem áll rendelkezésre eszköz a lymphoedema szűrésére, addig nagyon fontos,
 hogy az érintett csoportok, különösen a rák túlélői ismerjék a tüneteket, hogy idejében kezeléshez jussanak” – hívta fel a figyelmet Penelope Sanderson, az Ausztrál Nyirok Társaság elnöke.

 

 

1 komment

Címkék: daganat lymphoedema

Esély a hasnyálmirigyrák szűrésére

2012.01.23. 20:14 Orosz Viktória

 A Gyomor-bélrendszeri Daganatok Szimpóziumán (San Francisco) a Garden State Rákközpont (New Jersey) kutatói egy vérből kivitelezhető tesztet mutattak be, melynek segítségével korai stádiumban felfedezhető a hasnyálmirigyrák.

A hasnyálmirigyrák egyike a legpusztítóbb daganatoknak, ugyanis gyakran sokáig tünetmentes, az észlelésre már csak előrehaladott állapotban kerül sor, amikor már szervi áttétek vannak jelen. Emiatt ezen daganat szűrése kiemelten fontos lenne. David V. Gold és munkatársai e célból a PAM4 nevű fehérjére koncentráltak, mely molekula a normál sejtek felszínén is jelen van, azonban a mennyiség daganatos sejtek esetén nagymértékben emelkedik, és megnövekedett vérszinttel jár. Amikor a PAM4 mérését egy már jól ismert tumormarkerrel, a CA19-9-cel egészítették ki, a vizsgálat képes volt a betegek 85 százalékát felismerni.

Jelen vizsgálatban 300 hasnyálmirigyrákos, 99 más rosszindulatú betegségben szenvedő, 126 jóindulatú hasnyálmirigy-beteg, valamint 79 egészséges kontroll egyén vett részt. Értékelve a PAM4-gyel végzett mérés eredményeit, a téves pozitív esetek aránya igen alacsony volt, a jóindulatú folyamatot mintegy 19 százalékát azonosította tévesen ráknak. A kutatók viszont rámutattak, hogy a teszt csupán a mirigykivezetőből kiinduló rosszindulatú daganat esetén alkalmazható, más típusú daganatnál nem.

Újabb vizsgálatok szükségesek annak eldöntésére, hogy vajon a PAM4 lehet-e célzott daganatellenes terápia célpontja.

Szólj hozzá!

Címkék: daganat prevenció szűrés hasnyálmirigy hasnyálmirigyrák pancreas pam4

Újabb gyógyszer az infarktus megelőzésére?

2011.11.29. 14:28 Orosz Viktória

A rák és epilepszia elleni gyógyszerek egyik összetevője a svéd Göteborgi Egyetem kutatása szerint a szívroham megelőzésében is segíthet. A kutatók arra használták a szert, hogy a szervezet saját immunrendszerét ösztönözzék a vérrögképződés ellen.

A szívrohamot általában a szívet oxigénnel és tápanyagokkal ellátó vérerekben kialakuló vérrög okozza. A vérrög gátolja az oxigénellátást, ami nagyon gyorsan a szív visszafordíthatatlan károsodásához vezethet.
A szervezet saját vérrög elleni védekezőrendszere, a fibrinolitikus rendszer, speciális enzimmel „szórja” meg a vérrögöket, ami lebontja a rögöket, még mielőtt az eret elzárnák. A rendszer működéséhez azonban az enzim elegendő mennyiségének tárolására van szükség az érfalakban. Sajnos ezek a készletek valamilyen örökletes vagy életmóddal összefüggő tényező, például magas vérnyomás, dohányzás vagy túlsúly miatt elégtelenek, ami valószínűleg fokozza a szívroham kockázatát.
A Göteborgi Egyetem kutatói ezt a vérrögoldó rendszert próbálják stimulálni. Eredményeik ígéretesek, és a szívroham megelőzésének új módszerei felé nyithatnak utat. A korábban tesztelt anyagok főként mellékhatásaik miatt nem bizonyultak megfelelőnek. A mostani kísérletben HDAC-gátlókat használtak, hogy megpróbálják serkenteni az enzim termelését. Kiderült, hogy a HDAC-gátlók drámai mértékben megnövelik a vérrögoldó enzim termelését, ráadásul ehhez a vártnál sokkal alacsonyabb koncentráció volt szükséges.

A HDAC-gátlók előnye az, hogy mivel az epilepszia és a daganatok kezelésében már használják, jól ismerik gyógyszertani tulajdonságaikat és mellékhatásaikat. Mivel azonban a kísérletet egyelőre csak az érfalból kitenyésztett sejteken végezték el, nem garantálható, hogy a sejtek a szervezetben is ugyanígy fognak viselkedni. Szilárd következtetések levonásához humán klinikai kísérletekre lesz szükség. 

Szólj hozzá!

Címkék: rák gyógyszer szív daganat epilepszia infarktus szívroham

Növelheti a szívbetegség kockázatát a HPV-fertőzés

2011.11.02. 09:33 Orosz Viktória

A humán papillómavírus (HPV) daganatok létrejöttében szerepet játszó törzsei növelik a szívbetegség kockázatát, akkor is, ha más ismert rizikófaktor nincs jelen – állítják a Texasi Egyetem Orvostudományi Karának munkatársai.
A HPV egyike a leggyakoribb szexuálisan átvihető fertőzéseknek. Ismert, hogy egyes törzsei a méhnyakrák, továbbá egyéb rosszindulatú tumorok kialakulásában is szerepet játszik. Egy egészségügyi és táplálkozásra irányuló felmérés során a kutatók 2500, 20 és 59 éves hölgy adatait elemezték ki, a vizsgálati alanyok 45 százaléka hordozott valamilyen HPV-törzset, 23 százalék kifejezetten daganatokozó típust. Az elemzés összefüggést talált a HPV-fertőzés és a szívbetegség között.
Dr. Ken Fujise és munkatársai arra mutattak rá, hogy szívbetegek egyötödénél nem voltak jelen a szokványos kockázati tényezők, például elhízás, magas vérnyomás, magas koleszterinszint, ami azt jelenti, hogy más befolyásoló tényezők is léteznek. Az egyik ilyen a HPV lehet. A megállapítás jelentősége, hogy mivel a HPV-ellenes védőoltás forgalomban van, azzal nem csak a méhnyakrák kialakulását lehetne csökkenteni, hanem a szívbetegségek arányát is. Az is fontos lenne, hogy az orvosok fokozott figyelemmel kövessék az ismert HPV-pozitív betegek egészségügyi helyzetét, ami szintén a szív- és érrendszeri betegségek megelőzését célozná.
A jelenség molekuláris magyarázata, hogy a HPV két, a tumorok kialakulását gátló gént, a p53-at és a retinoblasztómát (Rb) inaktiválja. Korábbi kutatások felfedték, hogy a p53 alavető szerepet tölt be az érelmeszesedés folyamatában. Az elmélet szerint egy olyan szer, mely meggátolná a p53 kikapcsolását, képes lehet a HPV-fertőzött nők esetén megelőzni az szív- és érrendszeri betegség kialakulását.
Férfiak esetén a HPV és a szívbetegség közötti lehetséges kapcsolat feltárására a jövőben további vizsgálatok szükségesek.

2 komment

Címkék: szív daganat hpv

Mérgező gombából segíthet a daganatok elleni harcban

2011.10.18. 15:10 Orosz Viktória

verta.gifEgy vadon növő, Délnyugat-Kína erdeiből származó mérgező gombából előállított vegyület segítheti a daganatsejtek pusztítását – állítják a Georgiai Egészségtudományi Egyetem munkatársai.

Ismert, hogy a daganatsejtekben sérül a programozott sejthalál (apoptózis) folyamata, ami a hibás sejtek túlélését vonja maga után. A programozott sejthalál klasszikus útvonalán egy sejtfelszínhez kötődő anyag (például a TRAIL) indítja be a folyamatot. Dr. Kebin Liu és munkatársai a gombából előállított verticillin A nevű hatóanyagot használták, mely meggátolta, hogy a sejtekben ellenálló képesség alakuljon ki a TRAIL molekulával szemben. A gyógyszer-rezisztencia kialakulása felelős a hatástalan kezelések 90 %-ért, a kutatók szerint amennyiben ez gátolható, a betegek tovább fognak élni.

A daganatsejtek valamilyen módon képesek szert tenni arra a tulajdonságra, hogy a TRAIL-re nem reagálnak, ezáltal a sejthalál elmarad. A verticillin A, melyet kínai kutatók állítottak elő, a Georgiai Egészségtudományi Egyetem munkatársainak vizsgálata szerint egérkísérletekben elpusztította a daganatsejteket, azonban az állatokra is igen súlyos terhelést jelentett. Azonban a szer dózisát TRAIL-lel együtt adagolva oly mértékben le lehetett csökkenteni, hogy azt az egerek jól tolerálták – és a kívánt hatás is megmaradt. Ráadásul az anyag a hagyományos daganatellenes szerek (például etopozid, ciszplatin) hatásfokát is képes volt növelni.

Úgy tűnik, a verticillin A a BN1P3 gén aktiválásán keresztül hat, mely elengedhetetlen a sejthalál programjában. A daganatsejtek kémiai módosítással, metilációval kapcsolják ki a kérdéses gént, a verticillin A ezt a hatást semlegesíti. A tanulmány során több, különböző szövetből származó daganatos sejttenyészetet (vastagbélrák, tüdőrák, emlőrák) használtak, melyek mindegyike rezisztenciát mutatott a hagyományos szerekkel szemben. A verticillin A kedvező hatását mind laboratóriumi, mind állatkísérletes körülmények között sikerült igazolni. A jövőben a bőr rosszindulatú festéksejtes daganatával (melanómával), illetve hasnyálmirigyrákkal kívánnak foglalkozni.

Szólj hozzá!

Címkék: kutatás gomba daganat verticillin a