Cogito

Orosz Viktória vagyok, orvostanhallgató. Blogomon az orvostudomány és egészség friss, érdekes és hasznos híreit, kutatási eredményeit szeretném ismertetni. Célom, hogy a közemberekhez is közelebb kerüljön ez a tudomány. E-mail címem: viki@housemd.hu Add to Netvibes

Kritika a Cogito-ról gblog2011.jpg Az ÉLETMÓD kategóriában a zsűri által legjobb 10 blog közé lett sorolva a Cogito!

Facebook

Kommentek

Keresők

Google

Nem segít a fogyásban a gyomorba fecskendezett botox

2013.02.03. 12:30 Orosz Viktória

Az ellentmondásos információk ellenére egyre több túlsúlyos amerikai próbálja ki a gyomorba fecskendezett botoxot, azt remélve, hogy az emésztőrendszerbe juttatott szer elősegítheti a testsúlycsökkenést.

Clinical Gastroenterology and Hepatology című gasztroenterológiai szakfolyóirat januári számában jelent meg a Mayo Klinika kutatónak legutóbbi tanulmánya, melyből kiderült, hogy a gyomorba fecskendezett botox semmilyen formában segíti elő a fogyást. Korábbi feltételezések szerint a gyomorba juttatott botulinum toxin A (röviden BTA)  vagyis botox lelassíthatja gyomor kiürülését és meghosszabbítja a telítettség érzését, ennek eredményeképpen lecsökkentheti a testsúlyt. 

A Mayo Klinika kutatói 60 önkéntes túlsúlyos páciens részvételével végezték el a 24 hétig tartó kísérletet, és megállapították, hogy a botox injekció valóban lelassította az étel mozgását a gyomron keresztül, ennek ellenére egyáltalán nem okozott súlycsökkenést, ugyanis semmiféle különbséget nem lehetett látni a botoxszal és a placebóval kezelt páciensek eredményei között. 

„A kutatási tapasztalatok alapján senkinek nem ajánlanám a gyomorba juttatott botox injekciót a fogyni vágyók számára, ráadásul a botox kezelés nem is jár kockázatok nélkül” - nyilatkozta Dr. Mark Topazian, a rochesteri Mayo Klinika gasztroenterológiai és hepatológiai részlegének orvosprofesszora, a tanulmány szerzője.

Szólj hozzá!

Címkék: fogyás botox gyomor

Mikor a legjobb bevenni a gyógyszereket?

2012.03.03. 09:20 Orosz Viktória

 Bár több millió ember szed napi rendszerességgel gyógyszereket, csak kevesen figyelnek oda arra, mikor veszik be a készítményeket.

Pedig egyre több egészségügyi szakember hívja fel a figyelmet arra, hogy az időzítés sokkal fontosabb, mint ahogyan a betegek gondolják. Az olyan betegségek esetén, mint az ízületi gyulladás, a csontritkulás vagy a gyomorégés, a gyógyszerbevétel időpontja jelentős mértékben befolyásolhatja a szer hatékonyságát, és a betegre gyakorolt védőhatását.
Nature szakfolyóirat múlt heti számában megjelent egyik amerikai kutatás kimutatta, miért gyakoribb egerekben a szívritmuszavar reggel. A szakértők úgy vélik, hogy ezen ismeretek tudatában a véralvadásgátló gyógyszereket szedő betegek azzal maximalizálhatják gyógyszereik hatékonyságát, ha közvetlenül felkelés után veszik be azokat.
A jelenség hátterében a napi biológiai óra (cirkadián ritmus) áll, melyet az agy hipotalamusz területe irányít. Ez nem csak az immunrendszert, hanem a vérnyomást, a testhőmérsékletet, a hormontermelést, a bélmozgást és a fáradtságot is szabályozza. A következőkben tehát arról kérdezzük a szakértőket, mikor a legjobb bevenni a különböző gyógyszereket:
 
CSONTRITKULÁS
A betegség leggyakoribb gyógyszerei a biszfoszfonátok, amelyek a csonttömeg-vesztést akadályozzák. Sarah Leyland, az amerikai Országos Osteoporózis Társaság tagja szerint az a legfontosabb dolog ezekkel a gyógyszerekkel kapcsolatban, hogy nehezen szívódnak fel. Ez azért van, mert nem oldódnak jól, különösen olajokban és zsírokban. A maximális hatás érdekében tehát közvetlenül felkelés után érdemes bevenni ezeket éhgyomorra, vízzel, és ez után egy óráig nem szabad enni és inni.
Sok csontritkulásos beteg kalciumot és D-vitamint is szed, amelyek szintén gátolják a gyógyszer felszívódását. Éppen ezért ezeket a biszfoszfonátok bevétele után legalább egy órával érdemes alkalmazni.
 
MAGAS VÉRNYOMÁS
A spanyol Vigo Egyetem kutatói Ramon Hermida vezetésével egy tavaly közzétett tanulmányukban azt írják, hogy az éjszaka bevett magas vérnyomás elleni gyógyszerek hatékonyabban szabályozzák a magas vérnyomást, és nagymértékben csökkentik a szívroham és a stroke kockázatát. Az egészséges emberek vérnyomása éjszaka 10-20 %-al csökken, de akikben nem csökken, nagyobb a valószínűsége a szívroham és a stroke kialakulásának.
A 2156 magas vérnyomásos férfi és nő részvételével végzett kísérletből az derült ki, hogy azokban, akik rendszeresen éjszaka vették be legalább az egyik vérnyomás gyógyszerüket, 33 %-al alacsonyabb volt az angina, a stroke és a szívroham kockázata, mint azokban, akik mindegyik vérnyomás gyógyszerüket reggel vették be. A kutatók ugyanakkor arra is felhívták a figyelmet, hogy ha valaki eddig reggel vette be az összes vérnyomás gyógyszerét, feltétlenül beszéljen orvosával, mielőtt átvált az éjszakai alkalmazásra, mert fennállhat az éjszakai hipotenzió (rendellenesen alacsony vérnyomás) veszélye, ami viszont megnövelheti a stroke kockázatát.
 
ÍZÜLETI GYULLADÁS
A Texasi Műszaki Egyetem nemrégiben megjelent tanulmánya szerint az artrózisban (porckopásban) szenvedő betegek ízületi fájdalma általában délután a legsúlyosabb. Éppen ezért a kutatók úgy vélik, hogy a nem szteroid gyulladáscsökkentők (pl. ibuprofen) bevétele délben vagy kora délután optimális, mert így akkor fejti ki a hatását, amikor a tünetek súlyosbodni kezdenek.
A reumatoid artritiszben szenvedő betegek viszont reggel tapasztalják a legnagyobb fájdalmat, ezért esetükben közvetlenül vacsora után érdemes bevenni a fájdalomcsillapítót, hogy megelőzhessék az éjszaka kialakuló fájdalmat.
 
MAGAS KOLESZTERIN
A legújabb kutatások azt javasolják, hogy a koleszterincsökkentő gyógyszereket nem felkeléskor, hanem lefekvéskor érdemes bevenni. A Sunderland Egyetem kutatói kimutatták, hogy amikor a szimvasztatint szedő betegek az estiről a reggeli alkalmazásra váltottak, jelentős mértékben megnövekedett a rossz LDL koleszterin szintje.
Egy másik, 2008-ban az International Journal of Clinical Practice szaklapban közzétett kutatás pedig azt mutatta, hogy egy másik gyakori sztatin, az atorvasztatin, esti bevétele hatékonyabb, mint a reggeli: ez az alkalmazása kevesebb szívrohammal és artériaelzáródással állt összefüggésben, és jelentősebb mértékben javította a teljes jó koleszterin szintet. A szakértők úgy vélik, ez azzal magyarázható, hogy a koleszterin éjszaka termelődik, amikor nem táplálkozunk.
 
PAJZSMIRIGY-ALULMŰKÖDÉS
A betegség elleni gyógyszerek többsége a T4 pajzsmirigyhormon szintetikus változatát tartalmazza. A hatékonysághoz a T4 hormont először át kell alakítania a szervezetnek a T3 hormon aktív formájává, ami sok időt vesz igénybe. Az orvosok többsége hagyományosan közvetlenül a reggeli felkelés után javasolja a gyógyszerek bevételét, de holland kutatók nemrégiben arra a következtetésre jutottak, hogy a gyógyszerek lefekvéskori bevétele a pajzsmirigyhormonok magasabb koncentrációját eredményezi. A kutatók szerint mivel a bélmozgás éjszaka lassabb, a tabletta is lassabban halad át a bélrendszeren, így a hatóanyag jobban felszívódhat.
 
SZÍVGYÓGYSZEREK
Egy ideje már tudjuk, hogy a szívroham és a stroke kockázata háromszor magasabb reggel, mint bármilyen más napszakban, az oka azonban eddig ismeretlen volt. Az ohiói Case Western Reserve Egyetem kutatói azonban a múlt héten bejelentették, hogy sikerült azonosítaniuk a KLF15 nevű fehérjét, amely létfontosságú szerepet játszik a szívritmus szabályozásában. A kutatásból az derült ki, hogy a fehérje szintje 24 órás ciklusban ingadozik. A szív elektromos impulzusai reggel 6 óra és dél között a leglassabbak. Mukesh Jain, a kutatás vezetője elmondta, hogy amikor az impulzusok közötti idő lecsökken, a szív nagyobb valószínűséggel eshet ki a ritmusból, ami megnöveli a szívroham kockázatát. Éppen ezért reggel, felkelés után a legjobb bevenni a szívgyógyszert.
 
GYOMORÉGÉS
Az általános szabály az, hogy a protonpumpa-gátló gyógyszereket 30 perccel a napi első étkezés előtt kell bevenni. A Kansasi Egyetem kutatói azonban kísérletük alapján azt állítják, hogy a gyógyszerek hatékonyabban működnek a savrefluxszal szemben, ha este veszik be. Ennek az lehet az oka, hogy a gyógyszer az éjszaka folyamán fejti ki hatását, amikor a gyomorégést a fekvő helyzet súlyosbítja. Azoknak tehát, akik éjszaka szenvednek leginkább a gyomorégéstől, a legjobb, ha vacsora előtt veszik be a gyógyszert.

1 komment

Címkék: gyógyszer szív gyomor vérnyomás pajzsmirigy ízület reuma

Mi okozza a puffadást?

2011.08.21. 20:38 Orosz Viktória

Sok ezer más nőhöz és férfihoz hasonlóan bárki tapasztalhat haspuffadást, amit a hormonális ingadozástól az újramelegített tésztáig sok minden okozhat. Még az is előfordulhat, hogy egy ártatlan pohár víz tehet róla. A puffadást egyébként gyakran az irritábilis bél szindróma is okozhatja, mely betegség a lakosság 15-20 százalékát érinti.
Az alábbiakban szakértők segítségével azt gyűjtöttük össze, mi okozhat haspuffadást, és mit tehetünk ellene.
Újramelegített étel
Sokan csak akkor tapasztalnak puffadást, ha étteremben tésztát, rizst vagy burgonyát fogyasztanak. Luci Daniels dietetikus szerint ez azzal magyarázható, hogy ezeket általában újramelegítik, és a melegítéskor a keményítőt tartalmazó élelmiszerek molekuláris szerkezete megváltozik. Az így kialakuló keményítőt a vékonybélben nem lehet megemészteni, és a vastagbélbe jutva az emésztésben segítő baktériumok gázokat termelnek, ettől alakul ki a puffadás. Ha valaki ezt tapasztalja, érdemes kerülnie az ilyen élelmiszereket.
Hormonális ingadozás
A puffadást gyakran a nők havi ciklusa alatt tapasztalható hormonális ingadozás okozza. Sokan azt hiszik, hogy a folyadékvisszatartás miatt puffadnak a menstruáció előtt. Leila Hanna nőgyógyász szerint azonban a haspuffadást a progeszteron hormon megemelkedett szintje okozhatja, ami ellazítja a hasi izmokat.
Rágózás
Rágózás közben több levegőt nyelünk le, ami Peter Whorwell, az irritábilis bél szindróma szakértője szerint növeli a puffadás kockázatát. A legrosszabbak a cukormentes változatok, amelyekben szorbitol és xilit található – ezeket a bélbaktériumok megerjesztik, ami szintén hozzájárulhat a puffadáshoz. A szakértő szerint a gyors evés is kiválthat haspuffadást, illetve súlyosbíthatja a kialakult állapotot.
Egészséges étrend
Az „egészséges” élelmiszerek gyakran okoznak puffadást. Az olyan rostdús ételek, mint a gabonafélék, a babfélék és a hüvelyesek a bélrendszerben erjedve haspuffadást váltanak ki. Ha valakit megkínoz a barna kenyér, a korpa és a zöldségek, ne kényszerítse magát arra, hogy sokat egyen belőlük.
Az sem tesz jót, ha valaki egész nap, folyamatosan egészséges rágcsálnivalókat, például rengeteg friss gyümölcsöt, dióféléket és magvakat töm magába, mert ezek is erjedni kezdenek a belekben, és panaszokat okoznak.
 
Végül ne feledkezzünk meg az antibiotikumokról sem, amelyek a jótékony bélbaktériumok kipusztításával válthatnak ki puffadást. A kutatások szerint a bifidobaktérium enyhíti a tüneteket. Az agy és a bélrendszer közötti kapcsolatnak köszönhetően a stressz is súlyosbíthatja az emésztőszervi tüneteket.
Bár az oka nem tisztázott, a fel nem ismert lisztérzékenység is okozhat kényelmetlen puffadást. Ezt az allergiás megbetegedést nehéz megkülönböztetni az irritábilis bél szindrómától, és számos betegnél évekig nem diagnosztizálják a betegséget.
 

 

Szólj hozzá!

Címkék: rágó gyomor puffadás

A gyomorégés elleni gyógyszerek veszélyei

2010.05.15. 10:21 Orosz Viktória

Habár a gyomorégés elleni gyógyszerek segíthetnek legyűrni egy-egy fűszeres, nehéz ételt, egy sor tanulmány szerint komoly mellékhatásokkal járhatnak, és használatuk óvatosságot igényel. TOVÁBB

Szólj hozzá!

Címkék: gyógyszer gyomor

A savcsökkentők nem használnak asztma ellen

2009.04.17. 08:57 Orosz Viktória

 

Egy új tanulmány szerint a savcsökkentők csak akkor segítenek az asztmás tüneteken, ha egyúttal gyomorégés is fennáll. Sok asztmásnak egyidejűleg refluxbetegsége is van. Az orvosok azt feltételezték, hogy az esetlegesen így belélegzett gyomorsav irritálja a tüdőt, ezért úgynevezett protonpumpa-gátló gyógyszereket kezdtek felírni.

A protonpumpa-gátlók a gyomorsav termelődését gátolják, ám a New England Journal of Medicine folyóirat április 9-i számában megjelent tanulmány szerint ezek a gyógyszerek nem segítenek a „csendes refluxos” betegeken, vagyis akiknek nincsenek ilyen tüneteik. Az orvosok már régóta sejtik, hogy az asztma és a refluxbetegség kapcsolatban áll egymással és rontják egymás állapotát. A reflux asztmás tüneteket vált ki, amikor gyomorsav kerül a légutakba és irritálja azokat. Az asztma pedig a légzési nehézséggel létrehozza a refluxot, amikor a rekeszizom kitágul és a megnövekedett nyomás miatt a gyomorszáj kitüremkedik a mellüregbe, így a gyomortartalom visszafolyhat.
Dr. Robert Wise, a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem Orvosi Karának tüdőgyógyász és intenzív terápiás professzora munkatársaival 412 beteget vizsgált, akik asztmáját nem sikerült kézben tartani, hiába szedték az inhalációs kortikoszteroidokat. Refluxos tüneteik hiányoztak vagy minimálisak voltak. Az egyik csoport napi kétszer kapott 40 mg esomeprazolt, a másik placebót. Azt találták, hogy a két csoport eredményei nem tértek el szignifikánsan sem a tüdőfunkcióban, sem a reflux tüneteiben, sem az éjszakai ébredések számában, sem az életminőségben. „Ezek a gyógyszerek a gyomorégés kezelésében hatásosak, így asztma és gyomorégés együttese ellen kell őket használni” – mondta el Wise.
Blair Hains, az egyik protonpumpa-gátlót gyártó cég, az AstraZeneca szóvivője hozzátette, a gyógyszert gyomorégés kezelésére engedélyezték, asztmára és tünetmentes refluxra nem.

 

Szólj hozzá!

Címkék: gyomor asztma reflux