Cogito

Orosz Viktória vagyok, orvostanhallgató. Blogomon az orvostudomány és egészség friss, érdekes és hasznos híreit, kutatási eredményeit szeretném ismertetni. Célom, hogy a közemberekhez is közelebb kerüljön ez a tudomány. E-mail címem: viki@housemd.hu Add to Netvibes

Kritika a Cogito-ról gblog2011.jpg Az ÉLETMÓD kategóriában a zsűri által legjobb 10 blog közé lett sorolva a Cogito!

Facebook

Kommentek

Keresők

Google

Agysejtek kis csoportjai tárolják a fogalmakat

2013.02.26. 18:24 Orosz Viktória


brain.jpgLuke Skywalkertől kezdve a nagymamáig minden fogalmunknak saját agysejt-csoportja van egy friss kutatás szerint.

Scientific American című szakfolyóiratban megjelent értekezés elkészítésében részt vett Rodrigo Quian Quiroga, a Leicesteri Egyetem professzora, Itzhak Fried, a Kalifornia Egyetem munkatársa, illetve Christof Koch, a Kaliforniai Műszaki Egyetem szakértője is.

A tanulmányból kiderült, hogy agyműtétek közben végzett vizsgálatok alapján bizonyos agysejtcsoportok felelnek a különböző személyekkel és tárgyakkal kapcsolatos emlékeink előhívásáért. Ezek a neuronok egy dolog különböző variációit tárolhatják, az illető nevétől kezdve a külsejéig többféle nézőpontot képviselve.

A kutatók feltételezése alapján egy-egy fogalmat néhány ezer agysejt együttesen tárol, ami igen kis mennyiség a memóriáért felelős középső halántéklebeny milliárdos sejtszámához képest.

Az orvoscsoport olyan betegek agyi aktivitását vizsgálta azok beleegyezésével, akik epilepsziával kerültek sebészkés alá. Ez lehetővé tette, hogy a tudatuknál lévő páciensek minden egyes agysejtjének tevékenységét megfigyeljék, miközben azok számítógépen megjelenített képeket néztek.

Korábbi kísérletek során kiderült, hogy egy-egy agysejt működésbe lépett egy bizonyos fogalom felszínre kerülésekor – például Luke Skywalker kapcsán –, még akkor is, ha különböző szögből készült fotókat láttak róla, vagy hallották a nevét. Az is nyilvánvalóvá vált, hogy egy neuron akár több fogalomhoz is köthető: a Csillagok háborújából vett példát tartva ugyanaz az agysejt aktívvá válik Yoda és a jedik említésére is.

A friss eredmények tudatában azt állítják, hogy a fogalmakat tároló kis neuroncsoportok között lehet átfedés, ám nincs két olyan csoport, amelynek tagjai teljesen ugyanazok lennének. A felfedezés segíthet az emberi agy egyik legbonyolultabb képessége, az asszociációk megfejtésében.

„Egy lépéssel közelebb jutottunk az emlékképek képződésének és előhívásának megértéséhez. Az elvont fogalmak közvetítenek az érzékszervek útján gyűjtött tapasztalatok és a tárolt emlékek között. A fogalom-neuronok pedig a memóriafunkciók alapegységei lehetnek” – tette hozzá Quian Quiroga professzor.

Szólj hozzá!

Címkék: kutatás agy

Új módszerrel készült antibiotikumok a rezisztens baktériumok ellen

2013.01.02. 20:38 Orosz Viktória

A Karolinska Intézet (Svédország) munkatársai új módszerrel készült antibiotikumokat mutattak be a FASEB Journal oldalain, melynek segítségével a rezisztens törzsekkel, például az MRSA-val szemben is fel lehet venni a harcot.

Az antibiotikumokkal szembeni ellenállás terjedése egyre súlyosabb közegészségügyi problémát jelent. Mivel a gyógyszerfejlesztők rendelkezésére csupán korlátozott módszerek állnak, ezért az újfajta antibiotikumok megjelenését szkepticizmus övezi, ráadásul a széles spektrumú antibiotikumok sem jelentenek megoldást. Ezért jelentős Arne Holmgren professzor és munkatársainak felfedezése, akik a tioredoxin-rendszer szelektív gátlásán keresztül értek el hatást, ugyanis a mechanizmus számos baktérium terjedéséhez alapvető. A kutatók reményei szerint a megközelítés új eszközt jelent a gyomorfekélyt okozó Helicobacter pylorival, a TBC-vel, vagy a rezisztens Staphylococcus aureusszal (MRSA) szemben.

A tioredoxin-rendszer minden sejtben jelent van, és központi szerepet tölt be a DNS újdonképződésének folyamatában. Emellett védi a sejtet az oxidatív stresszel szemben is, amit a szabadgyökök, és más oxidáló ágensek megjelenése okoz. Ilyen stressz-faktort jelent a baktérium számára az, amikor a fehérvérsejt megtámadja. Azonban ez a fajta védelem sok sejtben kétszintű, a tioredoxin-reduktáz mellett egy másik enzim is jelen van, a glutaredoxin. Ezzel szemben egyes kórokozókban, például a Helicobacter pyloriban, a TBC baktériumában és az MRSA-ban csak az egyik komponens található meg, így ezek nagy fogékonyságot mutatnak a tioredoxin-reduktáz működését gátló szerekkel szemben. További szelekciós tényező, hogy a baktériumok enzimének szerkezete nagyfokban eltér az emberi sejtek tioredoxin-reduktázától.

A kutatók egy gyulladásgátlóként alkalmazott kísérletes gyógyszerrel, az ebselennel foglalkoztak, és megállapították, hogy a szer a baktériumok tioredoxin-rendszerének működését is blokkolja. Kísérletes körülmények között leírták, hogy a szer egyes baktériumtörzseket elpusztítja, míg másokkal szemben nem hat. Genetikailag módosították az egyébként nem fogékony Escherichia coli baktériumokat, és a módosítás miatt a kezelés elpusztította a mikrobákat. Az alkalmazott genetikai módosítás ugyanakkor számos kórokozónak normál esetben is sajátja.

Szólj hozzá!

Címkék: kutatás baktérium antibiotikum

Tökéletesítették a mesterséges bőrnövesztést

2012.08.05. 10:25 Orosz Viktória

Egy laboratóriumi áttörésnek köszönhetően hamarosan egyszerűen pótolni lehet majd az égési sérültek és más bőrbetegségek áldozatainak bőrét.

A Torontói Egyetem kutatóinak nagyban sikerült bőrt előállítaniuk, amely a korábbi néhány mikronnyi helyett centimétereket képes növekedni. A szakértők úgy hoznak létre egész bőrlemezeket, hogy külön sejteket helyeznek egy zselészerű lemezre – akár különleges alakzatokat, például betűket is képesek megformálni.

A kutatást vezető Axel Guenther elmondta, hogy bár nagy érdeklődés mutatkozik a bioanyagok iránt, korábban nem sikerült olyan egyszerű, egylépcsős folyamatot kidolgozni, amellyel a mikronról centiméterre lehet ugrani. Az Advanced Materials e havi számában közzétett cikkben bemutatott felfedezést épp most szabadalmaztatják, és már megkezdték kereskedelmének bevezetését.

A módszert több bioanyag ötvözésével fejlesztették ki, amelyek olyan kémiai reakciót váltanak ki, ami egy „mozaik hidrogélt” hoz létre. Ez a lemezszerű struktúra ahhoz hasonlít, ahogyan az élő sejtek élő szövetekké fejlődnek, és a lemezbe különböző típusú sejtek ültethetők be pontos, szabályozott elhelyezéssel. Az új módszer abban tér el a hagyományosabbnak számító technikáktól, hogy azokban a sejteket mesterséges struktúrára telepítik, amely képes elősegíteni a háromdimenziós szövet-kialakulást.

A mozaik hidrogéles módszer esetében olyan pontos a sejtek elhelyezése, hogy a kutatók szavakat is ki tudtak rakni. Az, hogy a szakértők utánozni tudják a sejtek elhelyezkedését az élő szövetekben, rendkívül hasznos lehet az égési sérültek kezelésében. Ráadásul az így kapott szövetek figyelemreméltóan erősek.

Szólj hozzá!

Címkék: kutatás bőr fejlesztés égés

Szívelégtelenséghez vezet a csökkent tüdőfunkció

2012.03.05. 15:27 Orosz Viktória

 A legújabb kutatások szerint a csökkent tüdőfunkció és az olyan légzési nehézséget okozó betegségek, mint a krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) növelhetik a szívelégtelenség kialakulásának esélyét.

A szívelégtelenségben szenvedő betegek szíve nem tudja biztosítani a szervezet számára szükséges vérmennyiséget. A mostani kutatásban a tudósok összesen 16 000, az Egyesült Államokban élő, 45 és 64 év közötti önkéntest vizsgáltak meg. Az állapotukat 15 éven keresztül kísérték figyelemmel.

A vizsgálati eredmények szerint a szívelégtelenség kialakulásának esélye a tüdőfunkciók romlásával egyre nő. A tüdőfunkció meghatározásához a kutatók spirometriai vizsgálatot alkalmaztak, amelynek során a terhelés utáni másodpercenként kilélegzett levegő (FEV1) mennyiségét mérték meg. Az eredmények más tényezőket (kor, korábbi szívbetegség, dohányzás) figyelembe véve sem változtak jelentősen.

European Journal of Heart Failure című szaklap legutóbbi számában megjelent tanulmány alátámasztani látszik azt az elképzelést, mely szerint az alacsony tüdőkapacitás közvetlen összefüggésben van a szívelégtelenség kialakulásával.
"Az alacsony FEV1 érték hasonlóan erős rizikófaktort jelent, mint a cukorbetegség vagy a magas vérnyomás" - mondta el Dr. Sunil Agarwal, az Észak-Karolina Egyetem munkatársa, a mostani kutatás vezetője. "Ennek jelentős közegészségügyi vonatkozásai lehetnek, hiszen a dohányzás és a légszennyezés világszerte súlyosan károsítja az emberek tüdőfunkcióját."
"Nem ritka, hogy a betegek egyszerre szenvedjenek szívelégtelenségben és krónikus obstruktív tüdőbetegségben, de a kórképek ok-okozati jellege csak most került napvilágra" - tette hozzá Agarwal.
 
Bár a kutatóknak sikerült kimutatni, hogy kapcsolat van a tüdőfunkció és a szívelégtelenség között, még egyelőre nem sikerült bizonyítani, hogy az egyik állapotból egyértelműen következne a másik.

Szólj hozzá!

Címkék: kutatás beteg betegség szív tüdő szívelégtelenség fev1

Mérgező gombából segíthet a daganatok elleni harcban

2011.10.18. 15:10 Orosz Viktória

verta.gifEgy vadon növő, Délnyugat-Kína erdeiből származó mérgező gombából előállított vegyület segítheti a daganatsejtek pusztítását – állítják a Georgiai Egészségtudományi Egyetem munkatársai.

Ismert, hogy a daganatsejtekben sérül a programozott sejthalál (apoptózis) folyamata, ami a hibás sejtek túlélését vonja maga után. A programozott sejthalál klasszikus útvonalán egy sejtfelszínhez kötődő anyag (például a TRAIL) indítja be a folyamatot. Dr. Kebin Liu és munkatársai a gombából előállított verticillin A nevű hatóanyagot használták, mely meggátolta, hogy a sejtekben ellenálló képesség alakuljon ki a TRAIL molekulával szemben. A gyógyszer-rezisztencia kialakulása felelős a hatástalan kezelések 90 %-ért, a kutatók szerint amennyiben ez gátolható, a betegek tovább fognak élni.

A daganatsejtek valamilyen módon képesek szert tenni arra a tulajdonságra, hogy a TRAIL-re nem reagálnak, ezáltal a sejthalál elmarad. A verticillin A, melyet kínai kutatók állítottak elő, a Georgiai Egészségtudományi Egyetem munkatársainak vizsgálata szerint egérkísérletekben elpusztította a daganatsejteket, azonban az állatokra is igen súlyos terhelést jelentett. Azonban a szer dózisát TRAIL-lel együtt adagolva oly mértékben le lehetett csökkenteni, hogy azt az egerek jól tolerálták – és a kívánt hatás is megmaradt. Ráadásul az anyag a hagyományos daganatellenes szerek (például etopozid, ciszplatin) hatásfokát is képes volt növelni.

Úgy tűnik, a verticillin A a BN1P3 gén aktiválásán keresztül hat, mely elengedhetetlen a sejthalál programjában. A daganatsejtek kémiai módosítással, metilációval kapcsolják ki a kérdéses gént, a verticillin A ezt a hatást semlegesíti. A tanulmány során több, különböző szövetből származó daganatos sejttenyészetet (vastagbélrák, tüdőrák, emlőrák) használtak, melyek mindegyike rezisztenciát mutatott a hagyományos szerekkel szemben. A verticillin A kedvező hatását mind laboratóriumi, mind állatkísérletes körülmények között sikerült igazolni. A jövőben a bőr rosszindulatú festéksejtes daganatával (melanómával), illetve hasnyálmirigyrákkal kívánnak foglalkozni.

Szólj hozzá!

Címkék: kutatás gomba daganat verticillin a

Egy 115 éves nő teljes DNS láncát feltérképezték a tudósok

2011.10.17. 21:31 Orosz Viktória

A halálakor a legidősebbnek számító asszony 115 éves kora ellenére szellemileg teljesen friss volt és az időskori demenciának semmiféle jelét mutatta, állítják holland kutatók.

Lassan több mint tíz év telt el azóta, hogy az ember genetikai kódjának vázlatát először megfejtették, azóta néhány száz embernek teljes mértékben feltérképezték a genetikai kódját, mivel a génolvasási technológia fokozatosan megbízhatóbbá és olcsóbbá vált. 

Az Amerikai Humán Genetikai Társaság montreali éves tudományos konferenciáján bemutatott tanulmány szerint az asszonyt a génjei óvták meg a demenciától. A legidősebb nő személyazonosságát a kutatók mindvégig titokban tartották, ezért csak W115-ként utalnak rá a tanulmányban. A nő halála előtt testét és szerveit orvosi célokra ajánlotta fel, így a kutatóknak lehetőségük adódott a szép kort megélt asszony agyát, szívét és egyéb szerveit alaposan megvizsgálni, miközben sor került a nő DNS-ének teljes feltérképezésére is. 

„A genetikai feltérképezés során kiderült, hogy a vizsgált személy DNS láncában valami ritka genetikai változás figyelhető meg”, nyilatkozta Dr. Henne Holstege, a holland VU Egyetem amszterdami orvosi központjának kutatója BBC-nek. „Egyelőre még nem teljesen tisztázott, hogy milyen szerepet játszanak ezek a megváltozott gének, de azt tapasztaltuk, hogy ezek a speciális gének meggátolták a demencia és egyéb időskorra jellemző betegségek kialakulását, mint ahogy az is kiderült, hogy a nő agyában semmi jele nem volt a kezdődő Alzheimer-kórnak” - tette hozzá Dr. Holstege.

Az asszony koraszülött volt, és az orvosok akkor kevés esély láttak a túlélésre, ennek ellenére hosszú és egészséges életet élt, 105 éves korában költözött be egy idősek otthonába. A nőt 100 éves korában mellrákkal kezelték, végül gyomorrákban halt meg 15 évvel később. 103 éves korában egy szellemi képességet vizsgáló teszt során a kutatók megállapították, hogy W115 szellemi szintje a 60-75 éves korcsoportra volt jellemző.    

„Az idős asszony genomjának teljes feltérképezése fontos kiindulópont lehet egy olyan kutatáshoz, melynek köszönhetően megérthetjük, hogy milyen módon függ össze a DNS a hosszú, egészséges élettel”- nyilatkozta a BBC-nek a Dr. Jeffrey Barrett, a cambridge-i Sanger Kutatóközpont szakembere.bb 

Szólj hozzá!

Címkék: kutatás gén dns legidősebb génkutatás

Tojásból porcszövet Debrecenben - remény a porcsérülésben szenvedőknek

2011.10.10. 19:02 Orosz Viktória

deoec.pngA témával sok kutatócsoport foglalkozik világszerte. Ezek egyike Magyarországon, a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrumának Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézetében Zákány Róza vezetésével működő a Jelátviteli Kutatócsoport. A laboratóriumban jelenleg két doktorált munkatárs (Matta Csaba és Juhász Tamás), három PhD hallgató, 12 tudományos diákköri tanuló és egy asszisztens dolgozik. 
A csoport csirkeembriókból nyert porcelőfutár sejtekből létrehozott sejtkultúrákban vizsgálja a porcszövet differenciálódását és a sejtek jelátviteli útvonalait. Ennek az embrionális porckeletkezést jól modellező kísérleti rendszernek a használata több évtizedes múltra tekint vissza a laboratóriumban, emellett az utóbbi három évben sikerült egy egér és egy emberi sejtvonalban is beállítani azokat a kísérleti feltételeket, amelyek alkalmazásával porcdifferenciáció történik bennük.
A cikket ITT olvashatja tovább! 

Szólj hozzá!

Címkék: kutatás debrecen porc deoec porckutatás

Új fehérje a tüdőrák-diagnosztikában

2011.09.20. 18:57 Orosz Viktória

 A Fred Hutchinson Rákkutató Intézet munkatársai felfedeztek egy fehérjét, mely mind egerekben, mind emberekben kapcsolatba hozható a tüdőrák korai fázisával. Az eredmények alapján akár egy új, vérmintából elvégezhető tesztet is fejleszthetnek, melynek segítségével korai diagnózis állítható fel.

Dr. Samir Hanash és munkatársainak legnagyobb eredménye, hogy a fehérje megjelenése nemcsak egerekben, hanem emberekben is mutatta a daganat megjelenését, és még a klinikai tünetek kialakulása előtt. Az erre a jelenségre alapozó teszt a Cancer Cell legfrissebb számában közölt cikk szerint karnyújtásnyira van.

A vérben lévő fehérjék eloszlása a jövőben nemcsak a daganatos szűrővizsgálatok alapja lehet, de a módszer alátámaszthatja a klinikai diagnózist, és sikerrel tenne különbséget a tüdőrák egyes altípusai, például a kissejtes rák, vagy a mirigyeredetű rák között – a daganat altípusa nagymértékben befolyásolja a kezelési stratégiát. Egy lépéssel továbbmenve, a tesztet akár képalkotó vizsgálatokkal (például CT) együtt lehetne alkalmazni, és a kezelés hatásfokának, a betegség állapotának monitorozására is alkalmas. 

A kutatás során a tudósok vérminta elemzést végeztek olyan genetikailag módosított egerekben, akikben tüdőrák alakult ki. A fehérjeprofilt más daganatos állatmodellekkel vetették össze, ahol hasnyálmirigyrák, petefészekrák, vastagbélrák, prosztatarák és emlőrák alakult ki, illetve daganatmentes, gyulladásos kísérleteket is bevontak. Megállapították, hogy a tüdő mirigyeredetű rákjában (adenokarcinoma) azon fehérjék szintje emelkedik meg, melyet az NKX2.1 nevű faktor szabályoz – ismert, hogy a gén a tüdőfejlődést befolyásolja. Másrészt az epidermális növekedési faktor receptorának szabályozása alatt lévő fehérjék szintje változik – ez a receptor befolyásolja a tüdő adenokarcinomájának kialakulását. Ezen fehérjék szintje normálisra csökkent, amint az állatok speciális gátlószerben részesültek.

Ezt követően a kutatók 28 dohányos vérmintáját elemezték, akiket nemrég diagnosztizáltak tüdőrákkal, valamint 26 olyan vérmintát, melyek olyan betegekből származtak, akiknél csak a mintavételt követő évben alakult ki daganat. Az eredményeket egészséges kontroll egyénekből származó mintákhoz hasonlították. A tudósok a fehérjeeloszlás szempontjából nagyfokú hasonlóságot találtak az egerekben tapasztaltakhoz.

Szólj hozzá!

Címkék: kutatás daganat tüdő

Beültetett mikrochippel követhető a daganatok növekedése

2011.09.06. 19:08 Orosz Viktória

Sven Becker és társai olyan mikrochipes érzékelőt fejlesztettek ki, amely a daganat közelébe beültetve nyomon követi annak növekedését. Az eszköz a közeli szövetek oxigénszintjének ellenőrzésével méri a daganat terjedését.- írja a BBC.

A mért eredményeket aztán vezeték nélküli alkalmazás segítségével továbbítja a beteg orvosának, így ritkábban kell kórházi vizsgálatot végezni. A jövőben úgy alakítják majd ki az eszközt, hogy egy gyógyszerpumpát is beépítenek, amellyel közvetlenül lehet gyógyszert juttatni az érintett területre. A kutatók azt remélik, hogy a módszer kevésbé agresszív, célzottabb rákkezelést tesz majd lehetővé.
 
A Müncheni Műszaki Egyetem mérnökei azért fejlesztették ki az eszközt, hogy az olyan daganatokat lehessen ellenőrizni és kezelni, amelyeket nehezen lehet elérni, vagy jobb, ha nem nyúlnak hozzá. Vannak például olyan daganatok, amelyek a gerinc közelsége miatt nehezen eltávolíthatók. Fennáll a kockázata, hogy a műtét közben átvágnak egy ideget. A másik probléma az lehet, ha a daganat lassan nő, de a beteg idős. Ilyen esetekben jobb megfigyelni a tumort, és csak akkor kezelik, ha gyors növekedési fázist tapasztalnak.
Az érzékelőt a daganat közelében ültetik be, és a környező szövetfolyadék oldott oxigénkoncentrációját méri. Ha csökken, az agresszív növekedést jelezhet, amiről az orvosok értesítést kaphatnak. Az érzékelő az adatokat egy külső vevőkészüléknek továbbítja, amelyet a páciens a zsebében hordhat. Innen az orvos letöltheti a számítógépére, és megállapíthatja, hogy erősödött-e a daganat tevékenysége.

A fejlesztés egyelőre korai szakaszában van, de a kutatók azt remélik, hogy az eszközt tíz éven belül forgalomba lehet hozni.  

Szólj hozzá!

Címkék: kutatás daganat mikrochip

Zöld teával a koleszterin ellen

2011.08.04. 12:44 Orosz Viktória

Kínai kutatók szerint a zöld tea meggátolja a "rossz" koleszterinek(LDL) működését, ugyanakkor a "jó" koleszterin(HDL) szintjén nem változtat, ezáltal jelentős pozitív hatással bír fogyasztói egészségére. - írja az American Journal of Clinical Nutrition.

A Peking Unió Egészségügyi Főiskola munkatársai úgy vélik, felfedezésük magyarázatot ad arra is, miért kapcsolható össze a zöld tea a szívbetegségek kockázatának csökkenésével. A kutatócsoport 14 korábbi vizsgálat eredményeit vetette össze, melyekben a résztvevő 1136 kísérleti alany egy része hosszabb időszakon keresztül fogyasztott zöld teát, míg más részük csupán placebót kapott.
 
A vizsgálatok egyértelműen kimutatták, hogy a zöld tea hatására csökkent az LDL-koleszterin szintje, ugyanakkor a HDL-koleszteriné változatlan maradt.
A teában található katekinnek köszönhető a jótékony hatás, mivel csökkenti a koleszterin felszívódását a bélben. A katekin egy polifenol, melynek daganatellenes hatása is van azzal, hogy gátolja a daganatot ellátó véredények kialakulását.

Nathan Wong
, az Irvine-i Kalifornia Egyetem munkatársa azonban hangsúlyozta, hogy  a zöld tea fogyasztása nem helyettesítheti a koleszterincsökkentő orvosságok használatát.
 

Egyes kutatók pedig arra hívták fel a figyelmet, hogy a zöld tea vagy kivonatának túlzott fogyasztása akár mellékhatásokkal is járhat, okozhat májkárosodást, de az is előfordulhat, hogy csökkenti egyes orvosságok hatékonyságát. Ha azonban mértékkel élünk vele, mindenképpen része lehet egészséges étrendünknek, mivel a szívre gyakorolt jótékony hatása mellett a rák és a tüdőgyulladás kockázatát is csökkenti. 

Szólj hozzá!

Címkék: kutatás szív tea koleszterin ldl zöld tea hdl katekin