A legújabb kutatás szerint a háziállatok csecsemő- illetve gyermekkori behatása valószínűleg nem növeli a gyermekekben a macska- és kutyaallergia kialakulásának kockázatát, sőt akár még védelmet is nyújthat az ilyen allergiák ellen.

A kutatók szerint az első életév nyújthatja a legnagyobb védettséget. Ha valaki egyéves kora előtt egy háztartásban él egy kutyával, fiúk esetében felére csökken a kutyaallergia kialakulásának kockázata. Ha valaki egyéves kora előtt macskával lakik együtt, fiúk és lányok esetében is 48 százalékkal csökken a macskaallergia kialakulásának valószínűsége.

„Ha a gyermekeket macskák és kutyák jelenlétének tesszük ki otthonukban, azzal nem növeljük az ezekkel az állatokkal szembeni allergia kockázatát” – nyilatkozta a Clinical & Experimental Allergy június 13-i számában megjelent tanulmány vezetője, Ganesa Wegienka, a detroiti Henry Ford Kórház epidemiológusa.

Az Amerikai Allergia, Asztma és Immunológiai Akadémia szerint az Egyesült Államokban a háztartások körülbelül 70 százalékában van valamilyen háziállat. Azok esetében, akik allergiásak ezekre az állatokra, a tünetek a könnyezéstől, orrfolyástól és tüsszögéstől egészen a kifejlett asztmarohamig terjedhetnek. A szakértők azonban nem tudták pontosan, hogy az állatokkal való korai találkozás hozzájárulhat-e ezeknek az allergiáknak a kialakulásához. Egyes szakemberek úgy vélik, hogy a korai behatás kiválthatja az allergiák kialakulását, míg mások azt gyanítják, hogy a korai behatás fokozhatja az immunrendszer találkozását sokféle baktériummal, így kisebb eséllyel fog túlreagálni a normális esetben ártalmatlan anyagokkal szemben, például az állati eredetű allergénekre. Erre az elméletre általában higiénia hipotézis néven utalnak.

A kutatók a Detroiti Gyermek Allergia Tanulmány keretében gyűjtött vérmintákban keresték az állatspecifikus IgE antigén jelenlétét. Az antigén jelenléte azt jelzi, hogy a személy „szenzitizálódott” az adott állatra, ami allergiára utal. A kutatást 1987-ben kezdték el, és a résztvevőket 18 éves korukban felkérték, hogy vegyenek részt az utánkövetésben. 560 résztvevő vállalta, hogy újabb vérmintát ad, és beszámol a háziállatairól.

Fiúk esetében a kutyaallergia kialakulásának kockázata 50 százalékkal csökkent azokban, akiknek volt kutyájuk az első életévükben. Ez az összefüggés azonban lányokban nem volt kimutatható. Amikor azonban a kutatók a császármetszéssel született tizenéveseket vizsgálták, kiderült, hogy a fiúk és a lányok esetében egyaránt 67 százalékkal alacsonyabb a kutyaallergia kockázata, amennyiben első életévükben volt kutyájuk. Wegienka elmondta, hogy a császármetszéssel született csecsemők nincsenek kitéve ugyanannak a sokféle baktériumnak, amelyeknek a hüvelyi szüléssel születő babák, ezért az immunrendszerük fogékonyabb az allergiákra.

A kutató azt is hozzátette, hogy a háziállatok behatása más gyermekéletkorban nem bizonyult olyan jelentősnek, mint az első életév. Wegienka ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a tanulmány nem mutat ok-okozati összefüggést a háziállat tartás és az allergia elkerülése között, csupán összefüggésre utal a két tényező között.

 Ha egy nő várandóssága alatt sokat van kisállatok közelében, kisebb annak a veszélye, hogy gyermeke asztmás lesz. A betegség kialakulása azonban a bőrszíntől és a szülés módjától is függ.

A McMaster Egyetem kutatói kifejlesztettek egy új vakcinát, amivel kezelni lehet a viszketést, tüsszögést és kötőhártya-gyulladást okozó macskaszőr allergiát.
Mark Larche, a Michael G. DeGroote Orvosi Iskola immunológus professzora és kutatótársai egy olyan védőoltást fejlesztettek ki a macskaszőr allergia ellen, amely az első tesztek alapján biztonságosnak és hatékonynak bizonyult, sőt szinte még mellékhatásokkal sem kell számolni.
A kutatók a macskák szőrében megbúvó fehérjemolekulákat kezdték vizsgálni, melyek az allergiás reakciók túlnyomó többségét okozzák. Ezután 100 macskaszőr allergiás önkéntes vérmintáját elemezték a tudósok és beazonosították a fehérjén belül azokat a területeket, amelyek az immunrendszer T-sejtjeit aktiválják. A kutatás során fehérjemolekulák aminosav kódjának felhasználásával a tudósoknak sikerült előállítaniuk ezeknek a területeknek a szintetikus verzióját, és hét külön peptidet (aminosav lánc) sikerült azonosítaniuk.
A szintetikus peptidek megfelelő arányú keverékéből lehet előállítani a vakcinát. Azokat a peptideket választottuk ki, amelyek a népesség legnagyobb részénél alkalmazhatók lehetnek, mondta Mark Larche.
A peptid immunterápiaként ismert eljárás során a vakcinát kis dózisban juttatják a páciens bőre alá. Eleinte évi négy-nyolc adag vakcinára lehet szükség, de az optimális dózisszintjét majd csak a klinikai vizsgálatok harmadik fázisában tudják pontosabban meghatározni.
A kutatás részleteit a Journal of Allergy and Clinical Immunology

A macskák titokzatos idegrendszerét tanulmányozó tudósok felfedezték azt a meglepő képességüket, hogy a központi idegrendszer képes helyreállítani saját magát és a működését. - írja a Medipress.

A Proceedings of the National Academy of Sciences március 31-i számában megjelent a Wisconsin-Madison Egyetem egy kutatócsoportja megírta, hogy a macskák szervezetében a myelin (az idegszálak zsírszerű szigetelőanyaga) újjáépülése a működés helyreállítódásával jár. Az ember központi idegrendszerében ez az anyag épül le olyan betegségek esetében, mint pl. a szklerózis multiplex.