Cogito

Orosz Viktória vagyok, orvostanhallgató. Blogomon az orvostudomány és egészség friss, érdekes és hasznos híreit, kutatási eredményeit szeretném ismertetni. Célom, hogy a közemberekhez is közelebb kerüljön ez a tudomány. E-mail címem: viki@housemd.hu Add to Netvibes

Kritika a Cogito-ról gblog2011.jpg Az ÉLETMÓD kategóriában a zsűri által legjobb 10 blog közé lett sorolva a Cogito!

Facebook

Kommentek

Keresők

Google

A diszlexia eredetének nyomában

2012.01.01. 09:49 Orosz Viktória

 A diszlexia nevű részképesség-zavar gyökerét a hallott hangok feldolgozásában bekövetkező problémák alkothatják - derült ki egy új kutatásból.

Neuron című folyóirat legutóbbi számában megjelent cikk egy nap hatékonyabb terápiás megoldások kifejlesztését teheti majd lehetővé a diszlexiások számára. A különböző diszlexiás emberek agyműködési mintái eltérőek lehetnek, így az altípusokat könnyebb lesz majd egymástól elkülöníteni.
Az olvasási nehézség az iskolás korú gyermekek nagyjából 5%-át érinti. Habár „tipikusan az olvasás zavarának tekintik az elváltozást, korábbi kutatások már utaltak arra, hogy van egy hallási komponense is. Nem csak a nyomtatott szóval vannak gondok, hanem a kiejtett változatával is” – mondta el Dr. Andrew Adesman, aki a kutatásban nem vett részt, de ismeri annak eredményeit. A diszlexia egyik legfőbb kockázati tényezője a megkésett beszédfejlődés, magyarázta Adesman, a Steven és Alexandra Cohen Gyermekkórház gyermekorvosa.
Korábbi, MRI-eredményekkel dolgozó kísérletek a diszlexiásoknál a rövid hangok feldolgozásában mutattak ki rendellenességeket, az viszonyt nem derült ki, hogy milyen kóros neuropszichológiai történések állna a hátterében, erről számoltak be a szerzők: Katia Lehongre és munkatársai a párizsi Ecole Normale Superieure-ből. A francia kutatók a „mintavétel” jelenségére koncentráltak, amely az agy különféle hangokra adott reakcióját jelenti. Beletartozik a fonémák feldolgozása, melyek a hangok alapvető alkotóelemei.
A diszlexiások agyában a kontrollcsoporthoz képest elváltozásokat találtak a bal hallókéregben. Túlreagálhatják ugyanis a magas frekvenciájú ritmussal rendelkező fonémákat. Ez zavarhatja a verbális memóriát, és ezzel együtt a beszédet is. „A bal hallókéreg valószínűleg kevésbé reagál bizonyos frekvenciákra, melyek optimálisak a fonémák érzékeléséhez” – magyarázta Adesman. 
Dr. Harold Levinson a Levinson Tanulási Zavarok Központ klinikai/kutatási igazgatója szerint a kutatás fontos ugyan, de lehet, hogy nem vette figyelembe a diszlexia összetett jellegét, és azt a rengeteg agyi folyamatot, amelyet érint. Ez az egy bizonyos agyi abnormalitás lehet, hogy más agyi területek problémáiból adódik. Levinson úgy véli, hogy egy sor kérdés megválaszolatlan maradt.

Szólj hozzá!

Címkék: neurológia diszlexia

Számítógépes játék segíthet Parkinsonos betegeknek

2011.10.25. 19:14 Orosz Viktória

 A Kalifornia Egyetem és a Red Hill Studios játékfejlesztő vállalat próbavizsgálata szerint a számítógépes fizikoterápiás játékok fejlesztik a Parkinson-kóros betegek járását és egyensúlyérzékét.
A három hónapos vizsgálat során az alanyok fele mutatott kismértékű javulást a járás sebességében, az egyensúlyozásban és a lépéshosszban. Ez volt az első olyan szövetségi finanszírozású kutatás, amelyben a számítógép alapú fizikoterápiás játékokat vizsgálták, amelyek a hagyományos számítógépes játékoktól eltérően tudományosan tesztelt, speciális mozgások alkalmazásával segítenek a mozgászavarban szenvedő betegeknek.


A Red Hill és az egyetem szakemberei együttműködésük során kilenc „klinikai” játékot fejlesztettek ki, amelyek a Parkinson-kórban szenvedő betegek koordinációs készségének fejlesztésére szolgálnak. A Wii és Kinect játékokhoz hasonló játékokban a résztvevők testük bizonyos irányú elmozdításával nyerhetnek pontokat. A játékok különböző nehézségi szintekkel rendelkeznek, hogy az orvosok a betegek képességszintjéhez igazítva személyre szabhassák a terápiás játékokat.

A Red Hill méretre készült ruhákat is gyártott a kísérlet alanyainak, amelyekbe kilenc érzékelőt építettek be. A számítógép alapú rendszer kódolt adatokat küldött egy adatbázisba, melynek köszönhetően a kutatók naponta nyomon követhették az alanyok teljesítményét. Az eredmények azt mutatták, hogy a 12 hetes időszak végén a 20 résztvevő 65 százaléka esetében javult a lépéshossz, 55 százalékában a járás sebessége, és 55 százalékuk számolt be az egyensúlyérzék javulásáról.  

 

Szólj hozzá!

Címkék: játék neurológia parkinson

A mély agyi stimuláció Tourette – szindrómában is hatásos

2009.10.31. 10:26 Orosz Viktória

Egy új kutatás azt sugallja, hogy a mély agyi stimuláció(DBS), amelyet több neurológiai betegségben(mint például Parkinson-kórban) már rutinszerűen alkalmaznak, a Tourette-szindróma kezelésében is hatásos. TOVÁBB

2 komment

Címkék: neurológia agy mélyagyi stimuláció

A vitaminszerű anyagok és a Parkinson-kór

2009.09.27. 14:09 Orosz Viktória

A Rush Egyetem Orvosi kara egy, az Egyesült Államokban és Kanadában történő klinikai vizsgálatban vesz részt, mely melyben vitaminszerű anyagok magas dózisának hatásait vizsgálják a Parkinson-kór lefolyására. A Parkinson-kór egy neurodegeneratív betegség, mely világszerte több millió embert érint. TOVÁBB

1 komment

Címkék: neurológia agy parkinson

Több idő áll rendelkezésre stroke kezelésben

2009.06.03. 13:04 Orosz Viktória

A legfrissebb elemzések szerint az egyik alvadékoldó gyógyszer a tünetek fellépte után még négy és fél órával is hatékony lehet a gutaütés kezelésében. A felfedezés hatására megváltoztatják a jelenlegi kezelési irányelveket, melyek szerint a három órás határidőn túl már nem ajánlott a gyógyszer használata.
A Stroke c. szaklap májusi számában megjelent cikkben Dr. Maarten Lansberg és munkatársai 1622 szöveti plazminogén aktivátorral (tPA-val) kezelt esetről számoltak be. Négy, a témában megjelent közlemény elemzése alapján vonták le a következtetést, hogy a gyógyszer alkalmazásának előnyei még négy és fél órán belül is felülmúlják a rizikóit. A gutaütés egyik fajtáját (az esetek 80-85 %-át) ugyanis az agyat ellátó egyik ér elzáródása okozza. Ha a véráramlást gátló vérrögöt megpróbáljuk feloldani a gyógyszer segítségével, akár szintén agykárosodást okozó vérzést is okozhatunk, ezért az ajánlások szerinti időablak betartása lényeges a betegek kezelésekor. A többi 10-15 %-ban a tPA használata ellenjavallt, mivel ezekben az esetekben éppen a vérzés okozza alapvetően az agy károsodását. Lansberg a Stanford Egyetemen az ideggyógyászat és idegtudományok adjunktusa.
Az Amerikai Stroke Társaság / Amerikai Kardiológus Társaság (ASA/ AHA) ennek hatására még ugyanebben a számban közzétette új ajánlását a tPA kezelés időablakának kiszélesítésére. Az új irányelvek alkalmazásra szakértők szerint 2-3 százalékkal több beteget juttathat tPA kezeléshez. Talán nem tűnik túl nagy lépésnek, ám Dr. Jeffrey L. Saver (Kaliforniai Egyetem, Los Angeles) professzor szerint ma a legjobb kórházakban is legfejebb a strokeos betegek 5-10 százaléka kapja meg három órán belül az esetenként életmentő gyógyszert. A csalódást keltő számok annak köszönhetőek, hogy az emberek nincsenek tisztában a gutaütés tüneteivel, és ezért a kórisme órákat csúszhat. Nem elég azonban felismerni a betegséget, a tünetek jelentkezésekor azonnal tenni is kell valamit. A tPA kezelés hatékonysága az első órában a legjobb: egy óra jobb mint kettő, kettő jobb mint három és így tovább. A féloldali gyengeség, beszédnehézség, látászavar észlelésekor azonnal hívni kell a mentőket. A tPA rettegett szövődménye, az agyvérzés száz három, illetve négy és fél óra közt kezelt betegből mindössze kettő-háromnál jelentkezik, míg tizenhat esetben a gyógyszer javítja a betegség kimenetelét. Tisztán számokban kifejezve tehát hat betegen lehet segíteni egy károsítása árán. Nem minden betegnél ajánlják azonban a tPA kezelést három órán túl. 80 feletti életkor, súlyos, vagy visszatérő stroke, cukorbetegség, vagy véralvadásgátló kezelés ellenjavallják a gyógyszert. A stroke esetében az időveszteség agysejteket jelent. Minden percben 2 millióval több agysejte pusztul el. Az ideális idő 60 perc lenne.

Szólj hozzá!

Címkék: neurológia agy stroke

A macskák idegrendszere képes helyreállítani saját magát

2009.04.04. 10:28 Orosz Viktória

A macskák titokzatos idegrendszerét tanulmányozó tudósok felfedezték azt a meglepő képességüket, hogy a központi idegrendszer képes helyreállítani saját magát és a működését. - írja a Medipress.

 
A Proceedings of the National Academy of Sciences március 31-i számában megjelent a Wisconsin-Madison Egyetem egy kutatócsoportja megírta, hogy a macskák szervezetében a myelin (az idegszálak zsírszerű szigetelőanyaga) újjáépülése a működés helyreállítódásával jár. Az ember központi idegrendszerében ez az anyag épül le olyan betegségek esetében, mint pl. a szklerózis multiplex.
„Ez bizonyíték arra, hogy a kiterjedt myelin-helyreállítás következtében meggyógyulnak a súlyos idegrendszeri elváltozások.” – mondta Ian Duncan, az UW-Madison idegtudósa, a kutatás vezetője. „Ez arra utal, hogy a központi idegrendszer képes helyreállítani saját magát.”
A felfedezés nagyon fontos, mert megerősíti azon stratégiák érvényességét, melyek terápiás jelleggel igyekeznek helyreállítani a myelint a súlyos idegrendszeri betegségek gyógyításában, melyek a myelin pusztulásával járnak, de az idegeket nem érintik. A myelin egy zsíros anyag, mely burkot képez az idegszálak, más néven axonok körül és segíti a jelzések továbbítását. Ha ez az anyag leépül, zavart szenved az érzékelés, a mozgás, az észlelés és más funkciók is, attól függően, hogy mely idegeket érint a betegség. A tanulmány alapjául a vemhes macskák rejtélyes szerencsétlensége szolgált. A sugárkezelt élelmiszerrel etetett macskák növekedését és fejlődését vizsgálta és azt jelezték, hogy néhány macskánál súlyos idegrendszeri zavarok jelentkeztek, mint pl. mozgászavar, megvakulás és bénulás. Ha abbahagyták ezt a diétát, a macskák lassan de biztosan meggyógyultak, a funkciók helyreálltak.
"3-4 hónapos táplálást követően a várandós macskákban progresszív idegrendszeri zavarok alakultak ki.” – mondta Duncan, az UW-Madison állatorvosi karának orvosprofesszora. „A normális étrendre visszatérő macskák meggyógyultak. Ez egy nagyon zavarba ejtő betegség.” A sugárkezelt élelmet fogyasztó macskáknál súlyos és kiterjedt myelinizáció mutatkozott a központi idegrendszerben. És bár a macskák hasonló tüneteket mutattak a demyelinizációval járó betegségben szenvedő emberekkel, a betegség nem hasonlított egyik myelinhez kapcsolódó kórhoz sem.
A normál étrendre visszaállított macskák lassan gyógyultak ugyan, de az összes axon, mely elveszítette myelin-bevonatát, visszanyerte azt, igaz, nem olyan vastagságban, mint eredetileg volt, jegyezte meg Duncan. "Nem normális állapot ugyan, de fiziológiás szempontból a vékony myelinréteg helyreállította a működést, ellátja a feladatát.”Ha tudjuk, hogy a központi idegrendszer megtartja az myelin-újratermelés képességét, ez nagyban támogatja az elképzelést, hogy a myelin helyreállításával a betegek visszanyerhetik elveszített vagy csökkent képességeiket. „A kulcsgondolat az, hogy a remyelinizáció klinikai szempontból nagyon fontos.” – állítja Duncan.
Nem tudták pontosan megállapítani, hogy a kísérleti étrenden tartott macskáknál mi okozta az idegrendszeri elváltozásokat, mondja Duncan, aki nem vett részt az eredeti kísérletben. „Szerintünk meglehetősen elképzelhetetlen, hogy a sugárkezelt étel egészségügyi problémát jelentene az embereknél. Valószínűleg ez fajspecifikus. Fontos megjegyezni, hogy a macskákat csak egy ideig tartották ezen az étrenden.”

 

 

Szólj hozzá!

Címkék: kutatás neurológia állat macska

Idegstimulációval az epilepszia ellen

2009.03.30. 17:23 Orosz Viktória

Az epilepszia egy igen gyakori kórkép, amely az agy különböző részeiben kialakult működési zavar következtében jön létre. A betegséget spontán jelentkező görcsrohamok határozzák meg.
 
A betegség világszerte közel 50 millió embert érint. Az epilepsziának azonban van egy gyógyszerekre nem reagáló válfaja is, amely közel egymillió amerikai életét keseríti meg.
Egy nemrég kifejlesztett idegstimulációs kezelés segítségével a Kalifornia Egyetem kutatói talán reményt adhatnak ezeknek a betegeknek is: a gyógyszerekkel nem kezelhető epilepsziás betegek rohamait kísérleteik során mintegy 50 százalékkal csökkentették.
A trigeminális idegstimuláció (TNS) kezelés segítségével a kutatásban részt vett epilepsziások rohamainak számát fél év alatt 56 százalékkal csökkentették.
A trigeminális (háromosztagú) ideg az agy és az arcbőr, valamint a homlok kapcsolatát biztosítja, és nagy szerepet játszik a rohamok kialakulásában. A kezelés során a stimulátort, ami alig nagyobb egy mobiltelefonnál, a homlokhoz erősítik, ami elektromos impulzusokat küld az idegeknek.
"A TNS, bár még csak a tesztelés legelején tartunk, igen ígéretesnek tűnik a gyógyszer rezisztens epilepsziás betegek kezelésében - nyilatkozta Dr. Christopher M. DeGiorgio, a Kalifornia Egyetem neurológus professzora - A módszer egyszerű, minimálisan invazív és nincs semmilyen káros mellékhatása."

Szólj hozzá!

Címkék: neurológia epilepszia

Vitatott kezelés csökkenti az epilepsziás csecsemők rohamait

2009.02.16. 16:24 Orosz Viktória

A vigabatrin nevű epilepszia elleni gyógyszer bizonyítottan az egyik leghatékonyabb szer a csecsemőkori epilepszia egyik formájára, az infantilis spazmusra. Ugyanakkor számos országban korlátozzák alkalmazását, mivel az iskoláskorban vagy később ilyen kezelésben részesült felnőttek 40 százalékának véglegesen beszűkítette a látóterét.-írja a Medipress.
 
Az Epilepsia című lapban megjelenő kutatás iskoláskorú gyermekeket vizsgált meg, akiket csecsemőkorukban vigabatrinnal kezeltek. 16 gyermekből 15-nél normális látóteret találtak.
Miközben a vigabatrin hatékony szer az infantilis spazmusra, nem készült korábban beszámoló arról, hogy milyen a csecsemőkorban kezeltek későbbi látása. Ez a vizsgálat a kinetikus perimetria nevű perifériás látást mérő teszt, amely hatékonyan azonosítja a vigabatrin mérgezésre jellemző perifériás látótérhiányt, és megbízhatóbb eredményekkel szolgál gyermekek esetében.
A vigabatrin kezelés átlagosan 7,6 hónapos korban kezdődött és a terápia átlagos hossza 21 hónap volt, 655 gramm átlagos összdózissal. Három gyermeket korábban más antiepileptikummal is kezeltek, öt gyermek csak hormonterápiát kapott és nyolc gyermeket korábban semmilyen antiepileptikummal nem kezeltek.
Az eredmények szerint a vigabatrin által okozott maradandó látótérhiány kockázata alacsonyabb lehet a csecsemőkorban kezelteknél, mint a felnőtteknél. 15 gyermeknek normál látótere volt és egyetlen gyermeknél figyeltek meg enyhe látótér beszűkülést, akit 19 hónapig kezeltek vigabatrinnak és összdózisa 572 gramm volt. Ez a gyakoriság alacsonyabb, mint a korábbi kinetikus perimetriával vizsgált idősebb gyermekek vagy felnőttek esetében.
A vigabatrin összdózis és a kezelés időtartama a vizsgálatban átlagosan alacsonyabbak voltak a korábbi vizsgálatoknál, annak köszönhetően, hogy a vizsgált résztvevők fiatalabbak voltak és alacsonyabb testsúlyúak.
„Eredményeink arra ösztönzik az orvosokat, hogy használják a vigabatrint az infantilis spazmus kezelésére, mivel a látótér károsodás kockázata számos gyermeknél viszonylag alacsony a folyamatos rohamok által okozott kockázathoz képest.”- közölte Dr. Eija Gaily, a vizsgálat társszerzője.
A látótér vizsgálatát egészséges gyermekeknél hat éves kortól lehet elvégezni. Fontos azonban megemlíteni, hogy nem minden egészséges gyermek produkál normális teszteredményt az első mérés alkalmával, mert jó együttműködés és figyelem szükséges a megbízható eredményekhez. Minden rendellenes teszteredmény esetében meg kell ismételni a vizsgálatot.

Szólj hozzá!

Címkék: neurológia gyógyszer epilepszia

A szerotonin "új" szerepe

2009.01.31. 11:19 Orosz Viktória

A Vanderbilt Egészségügyi Központ kutatói egy meglepő kapcsolatra derítettek fényt az agy vasszintje és a szerotonin - az olyan neuropszichiátriai kórképekben, mint az autizmus vagy a major depresszióban szereplő neurotranszmitter - között.- írja a Medipress.
 
A Proceedings of the National Academy of Sciences című lap január 27-ei kiadásában megjelenő vizsgálat vezetője Dr. Randy Blakely Ph.D. és munkatársai új jellegeket fedeztek fel, amelyek összefüggését mutattak bizonyos genetikai variánsokkal.
A szerotonin transzporter fehérje (SERT) szabályozza az elérhető szerotonin mennyiségét az agyban és a periférián, és a humán SERT variációkat összefüggésbe hozták számos idegrendszerrel kapcsolatos viselkedési zavarral – beleértve az alkoholizmust, depressziót, autizmust és a kényszerbetegségeket. A SERT emellett az olyan gyógyszerek fő célpontja is, mint a szelektív szerotonin visszavétel gátlók (SSRI), amelyeket a depresszió kezelésére alkalmaznak.
Egy állati rendben véletlenül történt felfedezésnek köszönhetően Blakely és az elsőszerző Ana Carnerio Ph.D. felismerték, hogy az egértörzs, amelyen a SERT működést vizsgálták – a C57BL/6 – valójában olyan mutációt hordoz, amely csökkenti a transzporter működését.
„A humán SERT alacsony szinten működő variánsait összefüggésbe hozták már a szorongással, depresszióval és az SSRI kezelés csökkent hatékonyságával.”- közölte Blakely, aki a Vanderbilt Központ Molekuláris Idegtudományok igazgatója.
Az Egér Jelenség Adatbázis nevű internetes forrást megkérdőjelezve felfedezték, hogy a legtöbb egértörzs tartalmazza a SERT egy verzióját, az „ER”-t, amelynek szekvenciája megegyezik az emberben található SERT szekvenciájával. Némely törzs azonban, beleértve a gyakran vizsgált C57BL/6 törzset is, eltérő verziót hordoz (a „GK” nevű verziót).
Carneiro felismerte, hogy a SERT GK azonosítását felhasználhatja az agy kémiájának és a viselkedésnek a vizsgálatához. David Airey Ph.D. közreműködésével Carneiro és Blakely olyan egereket tenyésztett ki, amelyekben a SERT GK számos különböző genetikai háttérrel jelenik meg – egy úgynevezett „rekombinánsan beltenyésztett” populációt létrehozva, amelyeket BXD egereknek neveztek el.
A populációból származó vonalak felhasználásával a kutatócsoport azt találta, hogy a SERT GK egerek eltérően teljesítették a SERT ER egereknél a szorongás és a depresszió tesztjeit, igazolva, hogy a SERT GK működés alacsonyabb. Létezik egy publikus adatbázis a BXD egerek anatómiai, biokémiai és viselkedéstani jellemzőivel, amely lehetővé tette Blakely-ék számára az alacsony SERT funkciójú új törzsek azonosítását. A csoport számos törzsbeli különbséget azonosított a SET GK/ER variációk között, beleértve az alkoholfogyasztással és az agy dopamin jelzésével asszociált jellegeket is.
Emellett felfedezték, hogy a GK variáns egerek agyában szignifikánsan magasabb volt a vasszint az ER variáns egerekhez képest. A vas a szerotonin és a dopamin szintéziséhez is szükséges, és a szerotonin receptorok szabályozzák a vasszállító fehérjéket. Ám korábban nem sikerült kimutatni, hogy a SERT szabályozza az agy vasszintjeit. Egér követéses vizsgálatok - ahol a SERT gént kivonták („knock out”) az egerekből – igazolták a transzporter agyi vasszintet szabályozó szerepét.
„Mivel a SERT fontos gyógyszercélpont a szorongás, a depresszió és a kényszerbetegségek kezelésében, fontos lenne elgondolkodni azon, hogy a vas milyen szerepet játszik ezekben a kórképekben.”- közölte Blakely. A vizsgálat emellett bemutatja az in silico megközelítés lehetőségeit – a hagyományos kísérletekkel kombinálva – a géneknek az összetett jellegekre gyakorolt hatásának megértésében.
„Vizsgálatunk nagyszámú felfedezése nem az általunk elvégzett kísérletekből származik, hanem amit a tudományos közösség összességében végzett, hozzájárulva a BXD adatbázis bővítéséhez.”- magyarázta Blakely. „Ez valóban jó példa arra, hogy a biostatisztikai megközelítések segíthetnek az állatkísérletek mennyiségének csökkentésében.”

Szólj hozzá!

Címkék: kutatás neurológia depresszió autizmus psziché

Fogászati sérülés történhet a fiatalkori myoclonusos eplilepsziában

2009.01.13. 11:06 Orosz Viktória

Miközben az epilepsziás betegeknél csupán ritkán fordul elő fogászati sérülés a rohamok során, a juvenilis (fiatalkori) myoclonusos epilepszia (JME) esetében gyakrabban fordul elő – írja a Medipress.

 

A rohamok alatt előfordulhatnak sérülések, és a sérülés mintázata illetve típusa „néma tanúként” hasznos lehet a rohamok diagnosztizálásában. „Fogászati sérülés a roham alatt sokféle módon létrejöhet, például előreeséskor, vagy az állkapocs erős összeszorításával.”- magyarázta Dr. R. H. Thomas (Swansea Egyetem) és munkatársai beszámolójukban. „Lehetséges, hogy a fogászati sérülések előfordulása és típusai bizonyos rohamtípusokhoz társul.”

A kutatók a Gloucestershire Epilepszia Adatbázisban szereplő 1 673 páciens részvételével végezték kutatásukat, felhasználva a páciensek feljegyzéseit és adatokat a demográfiáról, a rohamok típusáról, a betegség kezdetekori életkorról, EEG és MRI információkról. Eredményeikről a Journal of Neurobiology, Neurosurgery, and Psychiatry című lap januári kiadása számolt be.

Tizennégy páciensnél fordult elő fogászati sérülés. Közülük nyolc fő szenvedett JME-től, kettőnek egyéb primer generalizált epilepsziája volt, négyüknek pedig fokális epilepsziája. Leggyakrabban az elülső fogak sérültek.

Az elülső fogakkal sérült 10 páciensből hétnél többszörös sérülés, háromnál pedig egyetlen fog sérült. Amikor más fogak is sérültek (n=4), csak egy fog volt érintett. A szerzők hozzáteszik, hogy négy páciensnél többször is előfordult a fogak sérülése.

A kutatók megfigyelték, hogy „a fogászati sérülés a JME betegek 10 százalékánál fordult elő, amely szignifikánsan gyakoribb, mint ami az egyéb primer generalizált epilepsziában (0,4 százalék; p < 0,0001) vagy a fokális kezdetű epilepsziban (0,4 százalék, p < 0,0001) szenvedőknél előfordul.”

Szólj hozzá!

Címkék: neurológia epilepszia