Cogito

Orosz Viktória vagyok, orvostanhallgató. Blogomon az orvostudomány és egészség friss, érdekes és hasznos híreit, kutatási eredményeit szeretném ismertetni. Célom, hogy a közemberekhez is közelebb kerüljön ez a tudomány. E-mail címem: viki@housemd.hu Add to Netvibes

Kritika a Cogito-ról gblog2011.jpg Az ÉLETMÓD kategóriában a zsűri által legjobb 10 blog közé lett sorolva a Cogito!

Facebook

Kommentek

Keresők

Google

Számítógépes játék segíthet Parkinsonos betegeknek

2011.10.25. 19:14 Orosz Viktória

 A Kalifornia Egyetem és a Red Hill Studios játékfejlesztő vállalat próbavizsgálata szerint a számítógépes fizikoterápiás játékok fejlesztik a Parkinson-kóros betegek járását és egyensúlyérzékét.
A három hónapos vizsgálat során az alanyok fele mutatott kismértékű javulást a járás sebességében, az egyensúlyozásban és a lépéshosszban. Ez volt az első olyan szövetségi finanszírozású kutatás, amelyben a számítógép alapú fizikoterápiás játékokat vizsgálták, amelyek a hagyományos számítógépes játékoktól eltérően tudományosan tesztelt, speciális mozgások alkalmazásával segítenek a mozgászavarban szenvedő betegeknek.


A Red Hill és az egyetem szakemberei együttműködésük során kilenc „klinikai” játékot fejlesztettek ki, amelyek a Parkinson-kórban szenvedő betegek koordinációs készségének fejlesztésére szolgálnak. A Wii és Kinect játékokhoz hasonló játékokban a résztvevők testük bizonyos irányú elmozdításával nyerhetnek pontokat. A játékok különböző nehézségi szintekkel rendelkeznek, hogy az orvosok a betegek képességszintjéhez igazítva személyre szabhassák a terápiás játékokat.

A Red Hill méretre készült ruhákat is gyártott a kísérlet alanyainak, amelyekbe kilenc érzékelőt építettek be. A számítógép alapú rendszer kódolt adatokat küldött egy adatbázisba, melynek köszönhetően a kutatók naponta nyomon követhették az alanyok teljesítményét. Az eredmények azt mutatták, hogy a 12 hetes időszak végén a 20 résztvevő 65 százaléka esetében javult a lépéshossz, 55 százalékában a járás sebessége, és 55 százalékuk számolt be az egyensúlyérzék javulásáról.  

 

Szólj hozzá!

Címkék: játék neurológia parkinson

A vitaminszerű anyagok és a Parkinson-kór

2009.09.27. 14:09 Orosz Viktória

A Rush Egyetem Orvosi kara egy, az Egyesült Államokban és Kanadában történő klinikai vizsgálatban vesz részt, mely melyben vitaminszerű anyagok magas dózisának hatásait vizsgálják a Parkinson-kór lefolyására. A Parkinson-kór egy neurodegeneratív betegség, mely világszerte több millió embert érint. TOVÁBB

1 komment

Címkék: neurológia agy parkinson

Hatékony a pramipexol Parkinson-kórban

2009.07.16. 10:28 Orosz Viktória

 

A Movement Disorder Society (MDS- Mozgászavar Társaság) 13. nemzetközi kongresszusán bemutatott új adatok megerősítették a napi egyszeri adagolású, nyújtott felszívódású pramipexol jelentős terápiás előnyeit. Az előrehaladott Parkinson-kórban szenvedő betegek bevonásával végzett vizsgálat hasonló eredményeket hozott, mint a már régóta bevált azonnali felszívódású pramipexol hatóanyagú készítmény.

A Parkinson-kór az Alzheimer-kór után a második leggyakoribb krónikus agyműködési rendellenesség idősebb korban. Előfordulási gyakoriságát a 65 év fölötti népesség körében világszerte körülbelül egy és két százalék közé teszik. Habár a Parkinson-kórt hagyományosan motoros tünetekhez (pl remegés, merevség, lelassult mozgás, egyensúlyzavar, csoszogó járás,, merev arckifejezés) kötik, a nem motoros tünetek, többek között a depressziós tünetek, a fájdalom, a lelassult gondolkodás és az alvászavarok jelentősek lehetnek. A tünetek betegenként eltérők lehetnek, de idővel súlyosbodnak.
 
A vizsgálat megerősítette egy korábbi vizsgálat adatait, amely kimutatta a napi egyszeri adagolású szer hatásosságát, biztonságosságát és tolerálhatóságát a korai Parkinson-kór kezelésében, Az eredmények igazolták a nyújtott hatású forma non-inferioritását az azonnali kioldódású, IR formához képest.4
 
A randomizált, placebo-kontrollos vizsgálat a napi egyszeri adagolású, nyújtott felszívódású - az előrehaladott Parkinson-kór kiegészítő terápiájaként alkalmazott - pramipexol hatóanyagú szer hatásosságát és biztonságosságát mérte fel az azonos terápiás feltételek mellett alkalmazott azonnali felszívódású szerrel összehasonlítva. Az UPDRS (Egységes Parkinson-kór Értékelő Skála) II+III pontszám, illetve az ébrenlét alatti , mozgásképtelen off-időszak csökkenése alapján mind az elsődleges, mind az alapvető másodlagos végpontokat sikerült elérni a vizsgálatban.
 
„A legújabb vizsgálati adatok azt mutatják, hogy a napi egyszeri adagolású, nyújtott felszívódású pramipexol hatóanyagú szer nem csak a korai, hanem az előrehaladottabb stádiumú Parkinson-kór kezelésében is hatásos. A tünetes időszakot (az adagolási periódus végén jelentkező, drámai mértékben csökkent motoros funkciókkal járó időszak) illetően tapasztalt javulás, valamint a napi egyszeri adagolású szer által jelentett kényelem olyan előny, amelyet mind a betegek, mind az orvosok lelkesen üdvözölnek. A napi egyszeri adagolású tabletta különösen a betegség előrehaladott stádiumában lévők számára fontos, amikor gyakran megnő az igény a többfajta gyógyszerre” – jegyezte meg Anthony Schapira professzor, a vizsgálat vezető kutatója, a University College London (Queen Square) Neurológiai Intézetének Ideggyógyászati egyetemi tanszékvezetője, aki egyben a londoni National Hospital és a Royal Free Hospital ideggyógyász professzora is.
 
A pramipexol hazánkban is forgalomban van, egy, németországi ingelheimi székhelyű vállalat forgalmazza. A cég a világ 47 országában 138 leányvállalattal rendelkezik és 41 300 alkalmazottat foglalkoztat. A fent ismertetett kutatást a német gyógyszergyár termékével végezték.

 

Szólj hozzá!

Címkék: kutatás gyógyszer parkinson

Agyműtét a Parkinson kór kezelésére 2. rész

2009.01.13. 10:30 Orosz Viktória

Parkinson kóros betegek, akik agyába pacemaker jellegű szerkezet van építve, négy órával többet töltenek naponta remegés és önkéntelen mozdulatok nélkül, mint csak gyógyszerek segítségével, derült ki a mélyagyi stimulációnak nevezett kezelésről végzett legnagyobb felmérésből.- írja a Medipress.

Mélyagyi stimuláció során, a substantia nigrát-mely a mozgás koordinációjáért felel-ingerlik elektródok segítségével.

Ennek ellenére a mélyagyi stimuláció számos komoly veszéllyel is jár, úgymint a fertőzés a rendkívül bonyolult műtéti eljárás miatt, olvasható a nemrég megjelent Journal of the American Medical Association nevű folyóiratban.

„Ez valóban agyműtét és ezt mindenkinek át kell gondolnia” – mondta Dr. David Charles a Vanderbilt Egyetemről, aki nem vett részt a kutatásban. Mindemellett, tette hozzá, a legtöbb probléma, mely a kutatás során felmerült épp a műtét miatt jelentkezett, és legtöbbjük hat hónapon belül megoldódott.

Az eddigi eredmények „biztatóak”, monda, majd hozzátette, hogy az előzetes kutatások feltételezték annak lehetőségét, hogy sokkal komolyabb dolgokat is okozhat a mélyagyi stimuláció, mint például depressziót és öngyilkosságra való hajlamot.

Mélyagyi stimuláció során, elektródák közvetítik az elektromos impulzusokat a substantia nigra számára, mely egy sarló alakú terület az agy középpontjában, mely a mozgásokat felügyeli és koordinálja. Parkinson kóros betegek esetén, az ezen a területen található dopamin-termelő idegsejtek pusztulnak el, remegést, merevséget, lassult mozgást és a koordinációs képességek romlását okozva.

Olyan gyógyszerek, mint a levodopa segíthetnek a remegés és az akaratlan mozgások leküzdésében. De sok esetben, ezek a gyógyszerek idővel elvesztik hatásosságukat, míg mellékhatásaik, például hirtelen szaggatott mozgások, rágómozgások és a kézremegés rosszabbodnak.

A kilencvenes évek végén bemutatott mélyagyi stimuláció egyre inkább elfogadottá válik, az ilyen betegek kezelésére. A legtöbb kutatás nem vezetett biztos eredményre a kezelés jótékony illetve káros hatásaival kapcsolatban, a kizárólag gyógyszeres kezeléshez hasonlítva.

Az új kutatást Ph.D. Frances Weaver vezette, kétszázötvenöt véletlenszerűen kiválasztott Parkinsonos mélyagyi stimulációval vagy egyéb módon kezelt beteget. A betegek negyede hetven évnél idősebb volt.

Hat hónappal a kezelés után, a mélyagyi stimulációban részesült betegek napi, kb. 4,6 órával több mozgási problémától mentes állapotról számoltak be, míg a kontrollcsoport esetében ilyen nem volt. Összességében a mélyagyi stimulációval kezelt betegek 71%-ánál jelentkezett javulás a motoros funkciókban, míg a gyógyszeres kezelés esetén ez az arány csak 32%-ot tett ki. 

„Ez óriási, mi több, megegyezik azzal amit a többi kutatás is alátámasztott” – mondta Charles. „Ez egy nagyméretű kutatás, mely több központban, rengeteg beteggel és nagyon szigorú keretek közt folyik.”

Mindent összevetve azonban, a mélyagyi stimulációval kezelt betegek esetében a műtétet követő komplikációk valószínűsége, így fertőzések, idegrendszeri rendellenességek, pszichiátriai tünetek jelentkezése nagyobb. A páciensek 10%-ánál fejlődött ki fertőzés, egy páciens pedig meghalt. Komoly visszaesések is előfordultak hat hónappal a műtét után.

Gyakrabban jelentkezett ezeknél a pácienseknél depresszió, zavarodottság és szorongás, bár ezek a változások csak az esetek egy csekély hányadában jelentkeztek, mondták Weaver és kollégái, és nem tisztázott még milyen hatással voltak a betegekre.

A műtéti eljárás rendkívül összetett, jegyezte meg Weaver: elsőként a betegek agyába kell beültetni az elektródákat, míg azok ébren vannak, hogy az orvosok folyamatosan tudják ellenőrizni a különböző agyterületek megérintését kísérő hatásokat, biztosítva ezzel, hogy az elektróda végül a megfelelő helyre kerül. Ezután a páciensek átesnek egy műtéten, mely során beültetik a pacemakert, általában a mellkasba. Ezt a műtétet teljes altatásban végzik. Amennyiben a beteg megfertőződik, a készüléket ki kell venni és újat kell beültetni.

Az a tény, hogy a felmérés relatíve sok hetven év feletti embert magába foglalt, hozzájárulhatott a káros események jelentkezéséhez, magyarázta Weaver. Ennek ellenére az előnyök, melyek az idősebb betegekre ugyanúgy állnak, mint a fiatalabbakra, rendkívül jó hírnek számítanak, mondta Charles. Bárki, aki mélyagyi stimulációt fontolgat, tisztában kell, legyen a kockázatokkal és mindenképp beszélje meg és mérlegelje orvosával együtt, hogy a műtét előnyei meghaladnák-e a ritka, de nem elhanyagolható mellékhatásokat és veszélyeket, javasolta Weaver.

Több mint egymillió ember szenved Parkinson kórban az Egyesült Államokban, és évente újabb ötvenezer esetet diagnosztizálnak. Michael J. Fox színész, talán a legismertebb személy aki ebben a kórban szenved, őt 1991-ben diagnosztizálták.

1998-ban Fox thalamotomiának nevezett agyműtéten esett át, mely során az agy egy kis részét károsítják. Ez az eljárás hasonló hatással rendelkezik, mint a mélyagyi stimuláció, azzal a különbséggel, hogy ez a kezelés nem visszavonható. A mélyagyi stimuláció, amennyiben szükséges megszakítható.

Több mint harmincötezer mélyagyi stimulációs eljárást végeztek el eddig világszerte, és már kutatják a kezelés lehetséges felhasználásának lehetőségét depresszió és egyéb neurológiai kórképek kezelésére.

Szólj hozzá!

Címkék: neurológia sebészet parkinson mélyagyi stimuláció

Az agyi stimuláció segít a Parkinson-kóros betegeknek, de kockázatos

2009.01.08. 12:01 Orosz Viktória

A hat hónapig mély agyi stimulációval kezelt Parkinson-kóros betegek jelentős javulást produkálnak, de az invazív beavatkozás a kutatók szerint súlyos szövődmények kockázatával jár.-írja a Medipress.

A Journal of the American Medical Association szakfolyóirat január 7-i számában megjelent tanulmány arról számol be, hogy a betegek javulást mutattak a motoros készségek terén, és általános javulást tapasztaltak életminőségükben is hat hónapos agyi stimulációt követően más kezelésekkel összehasonlítva.

A más orvosi kezelések hatástalansága esetén gyakran alkalmazott eljárás során műtéti úton elektródákat ültetnek az agyba, amelyek az agy meghatározott területeit stimulálva csökkentik az akaratlan mozgásokat és a remegést.

A kutatók azonban arra is felhívták a figyelmet, hogy az agyi stimuláció „kevésbé kívánatos következményekkel” is járhat, többek között fertőzéssel, idegrendszeri zavarokkal, pszichiátriai rendellenességekkel, szívpanaszokkal és „viselkedésbeli hatásokkal”, ezért további kutatásokra van szükség.

A tanulmány eredményei szerint az eljárást követően a páciensek 71 százalékában a motoros funkciók jelentősen javulnak, beleértve az akaratlan mozgások csökkenését is, míg a más kezelésekben részesülők esetében ez az arány csak 32 százalék.

A kutatók elmondása szerint hat hónapos kezelés után az agyi stimulációban részesült betegek átlagosan napi 4,6 órát nyertek motoros funkciós zavarok vagy akaratlan mozgások nélkül.

Ezzel szemben a legjobb terápiás csoport által kiváltott átlagos változás nulla órát biztosít valamiféle motoros működési zavar nélkül.

Szólj hozzá!

Címkék: agy parkinson

Mi a kapcsolat a dopamin és a Parkinson-kór között?

2008.08.18. 20:05 Orosz Viktória

A dopamin átformálja a viselkedés szabályozásáért felelős kulcsfontosságú agyi áramköröket. A Parkinson–kór és a drogfüggőség homlokegyenest ellenkező megbetegedések, annak ellenére, hogy mindkettő függ az agyi dopaminszinttől. A Parkinson-kóros betegekben nincsen elég, a drogfüggők pedig túl sokat kapnak belőle. Bár régóta ismert a dopamin szerepe ezekben a betegségekben, a hatásmechanizmust eddig rejtély övezte. 

A Northwestern Egyetemi Feinberg Orvosi Iskola által vezetett kutatásban felfedezték, hogy a dopamin erősítheti vagy gyengítheti a viselkedés szabályozásában résztvevő két legfontosabb ingerületátviteli kört. A kutatás új betekintést nyújt abban, hogy a dopamináradat miért vezet megszállott, függő viselkedéshez, míg a túl alacsony dopaminszint miért dermeszti mozgásképtelenné a Parkinson-kóros betegeket. „A tanulmányból kiderült, hogy a dopamin miként alakítja át a két legfontosabb agyi áramkört, melyek azt szabályozzák, hogy miként választjuk a cselekvést, és mi történik az említett beteg állapotokban” – mondta Dr. James Surmeier vezető szerző és élettanász professzor a Feinberg Iskolában. A közlemény a „Science” folyóirat augusztus 8-i számában jelent meg. 

„Két agyi áramkör segít eldöntenünk, hogy tegyünk-e lépéseket óhajaink irányába, vagy sem. Például azt, hogy egy nyári éjszakán felkeljünk-e a kanapéról, hogy lehajtsunk egy hatos csomag jéghideg sörért a partra, vagy inkább henyéljünk tovább a kanapén.” Az egyik áramkör egy „stop” kör, ami megállít minket abban, hogy a szándékunk irányába cselekedjünk, míg a másik egy „indulj” kör, ami épp a cselekvésre ösztönöz. Ezek az ingerületi körök a striátum-ban (egy agyidegmagban) helyezkednek el, ahol a gondolatok cselekvéssé konvertálódnak. A kutatók elektromosan aktiválták a kérgi rostokat, hogy a mozgásparancsokat stimulálva megemeljék a természetes dopaminszintet. Azonban ami ezután következett, az mindenkit meglepett. Az „indulj” áramkörhöz kapcsolódó agykérgi szinapszis (ingerületátvitel) erősebb és nyomatékosabb lett. Ezzel egy időben a „stop” áramkörben gyengült a kérgi ingerületátvitel. „Ez lehet a függőség magyarázata” – mondta Surmeier. „A kábítószerek által felszabadított dopamin abnormális mértékben erősíti az agykérgi szinapszisokat, melyek a striátum „indulj” áramkörébe vezetnek, míg egyidejűleg gyengülnek a „stop” áramkörök. Mivel ez az esemény a drogbevitelhez kapcsolódik, kialakul egy kontrollálhatatlan motiváció és felkereső magatartás a drog irányába.” 

„Egy egészséges agyban kiegyensúlyozottak a motiváló késztetések és a szándékos leállítások” – mondta Surmeier. „A kutatások alapján, nem csak a megerősödött agyi áramkörök választják ki a cselekvőszándékot - az emelkedett dopaminszintnek megfelelően -, hanem a meggyengült „stop” áramkörök is hozzájárulnak ehhez.” A kísérlet második szakaszában a kutatók olyan állatkísérletes modellt használtak, amelyben az emberi Parkinson-kórnak megfelelően elpusztultak a dopaminerg neuronok. Később megnézték, hogy mi történik az agykérgi cselekvés ösztönzésre. Az eredmény: a „stop” áramkörök megerősödtek, míg az „indulj” áramkörök” gyengültek. „A tanulmány magyarázatot ad arra, hogy miért nehéz a Parkinson-kóros betegeknek az olyan mindennapos cselekvések elvégzése, mit például egy pohár víz elvétele az asztalról, ha éppen megszomjaztak” – mondta Surmeier.  Surmeier egy autó analógiájával magyarázta el a jelenséget.

„A tanulmányunk világosan rámutat, hogy a Parkinson-kórosok mozgásindítás képtelensége nem egy passzív folyamat, mintha egy autóból elfogyna a benzin.” Inkább azt mondhatnánk, hogy az autó azért nem mozdul, mert a lábunk rátapadt a fékre. A dopamin normális esetben segít szabályozni a fék és gázpedálra lépést. Segít megtanulni, hogy amikor pirosat látunk a kereszteződésben lefékezzünk, míg ha zöld van, lelépjünk a fékpedálról és gázt adjunk. A Parkinson-kóros betegek, akik elvesztették a dopamin termelő idegsejtjeiket, örökre a fékhez ragadtak.” Az agyi áramkörök alapjainak jobb megértése új terápiás célkitűzésekre ösztönzi a kutatókat. Főként, hogy mennyiben szabályozhatók ezek az agyi megbetegedések, beleértve más, dopaminhoz kapcsolt kóros állapotokat, például skizofréniát, Tourette szindrómát (ismétlődő, akaratlan mozgások jellemzik), vagy disztóniát (izomtónus zavart).

1 komment

Címkék: neurológia parkinson dopamin

Új kezeléssel javulhat a Parkinsonosok járásfunkciója

2008.06.05. 09:41 Orosz Viktória

A funkcionális elektromos stimulációt (FES) gyakran használják szklerózis multiplexes és agyvérzésen átesett betegek izmainak 'újjáélesztésére'. Egy, a 'Neuromodulation' című szaklapban megjelent cikk szerint a Parkinson-kórban szenvedőkre is igen jó hatással lehet a FES.-írja a Medipress. A Parkinson-kórban szenvedő betegeknek gyakran nehezükre esik a járás, ugyanis a betegség miatt képtelenek rendesen felemelni a lábukat és megtartani egyensúlyukat. Sok tanulmány bizonyította, hogy léteznek bizonyos kognitív terápiák, amik segítségével javítható a Parkinson-betegek járásképessége, a mostani az első kutatás, amelynek adatai szerint az FES is használható erre. "A betegek cipőjének sarkában elhelyezett apró elektromos készülék impulzusokkal stimulálja a páciensek lábát, minden egyes lépésnél - nyilatkozta Dr. Geraldine E. Mann, a Salisbury Egészségügyi Alapítvány munkatársa, a kutatás vezetője - Ennek segítségével a betegek könnyebben tudnak sétálni, és ritkábban esnek el."A kutatás adatai szerint az FES használata jelentősen csökkenti a Parkinson-betegek baleseteinek számát, és növeli azt az időt, amit a páciensek sétával tölthetnek. Az FES hatása még a használat után is érezhető, a láb ugyanis átveszi, mintegy megtanulja azt a mozgásformát, amivel az esések elkerülhetők. "Az FES használata jelentősen növelheti a Parkinson-kórban szenvedők életminőségét, ezért további kutatásokra van szükség, hogy egy teljesen biztonságos és hatékony módszert fejleszthessünk ki" - nyilatkozta Dr. Mann.

Szólj hozzá!

Címkék: kutatás neurológia parkinson

Vérteszt Alzheimer- és Parkison-kórra

2008.04.10. 18:02 Orosz Viktória

Egy olyan új vérvizsgálati tesztet bocsáthatnak útra idén nyáron, amellyel korán diagnosztizálhatóvá válhatnak a neurodegeneratív betegségek és így el lehetne velük különíteni a Parkinson-kórt az Alzheimertől – jelent meg a Chemistry & Industry című lapban.  Az oklahomai székhelyű Power3 Medical Products proteomkutató („proteomics” a genomkutatás [genomics] analógiájára) cég nyilatkozata szerint a NuroPro nevű teszt eladását tervezik. Ez lenne az első diagnosztikus értékű teszt a neurodegeneratív betegségekkel kapcsolatban a piacon, először Görögországban a harmadik negyedévben, további tervként az amerikai piacra is eljuthat a harmadik negyedév végén vagy az év végén.
„Jelenleg a piacon nem áll rendelkezésre diagnosztikus teszt a neurodegeneratív betegségekkel kapcsolatban – a diagnózis jelenleg egyedül a tünetek klinikai diagnózisán alapszik.”- közölte Steve Rash vezérigazgató.
A Power3 a vérben található számos fehérjét azonosított és szabadalmaztatott, amelyek neurodegeneratív betegségekkel hozhatóak összefüggésbe. A NuroPro teszt 59 fehérje biomarkert mér, amelyek relatív szinte segítségével szerintük megkülönböztethető a Parkinson-kór, az Alzheimer-kór és az amyotrophiás lateralsclerosis (ALS, amelyet Lou Gehrig-kórnak is hívnak), vagy megállapítható, hogy ki betegség-mentes. A teszt rendkívül pontos, több mint 90 százalékos specificitással és szenzitivitással, Rash szerint.
Noha Kieran Breen, a Parkinson-kór Társaság kutatási igazgatója is kifejezetten hasznosnak véli a tesztet a betegség progressziójának nyomonkövetése és a gyógyszerek hatékonyságának megállapítása terén, egyben óvatosságra is int: „Annak ellenére, hogy a teszt ígéretesnek tűnik, nagyobb vizsgálatokra van még szükség, mielőtt meg lehetne erősíteni azt, hogy segít-e a diagnózis felállításában.”
Susan Sorensen, az angliai Alzheimer Társaság kutatási vezetője szerint: „Az Egyesült Királyságban 700 000 ember küzd dementiával, 62 százaléknak Alzheimer-kórja van, és ez a szám több mint egy millió fölé fog emelkedni 20 éven belül. Egy hatékony vérteszt a diagnosztizáltak és családjaik számára lehetőséget nyújtana a súlyos betegségre való felkészülésre és hogy a jövőjükkel kapcsolatban fontos döntéseket hozhassanak.”
„A proteomkutatás néven ismert módszer magába foglalja a vérben előforduló fehérjék vizsgálatát is, ugyanakkor egyelőre nem tisztázott, hogy a fehérjék mely alcsoportja felelős az Alzheimer-kór döntő jeleiért. Egyesek szerint az Alzheimer-kór például túl összetett ahhoz, hogy ilyen módon azonosítható lehessen.”
Jelenleg is folyik két validációs vizsgálat az arizónai Cleo Roberts Klinikai Kutatóközpontban (USA) és a Thesszaloniki Kutatóközpontban (Görögország).

Forrás: Medipress
 

Szólj hozzá!

Címkék: neurológia alzheimer parkinson

Új lehetőség a Parkinson-kór kezelésére?

2008.02.07. 18:21 Orosz Viktória

A Parkinson-kór a második leggyakoribb neurodegeneratív kórkép az Alzheimer-kór után a világon. A legtöbb, Parkinson-kórban szenvedő beteg számára az egyetlen szer, amely csökkenti a remegést, a merevséget és a motoros készség romlásával járó mozgáskorlátozottságot, az L-DOPA. Ám a betegség előrehaladtával az L-DOPA jelentős mellékhatásokat okozhat, amelyek ellensúlyozzák annak hatékonyságát. - írja a Medipress

Paul Greengard és munkatársai a svéd Rockefeller Egyetemen felfedezték, hogy a szerotoninnak – egy sokat tanulmányozott neurotranszmitter, amely részt vesz a hangulat, az étvágy, a szexualitás és az alvás szabályozásában - fontos szerepe van a Parkinson-kór kialakulásában is. Egérmodellekkel Greengard csapata bemutatta, hogy az ismételt L-DOPA kezeléssel összefüggő mellékhatásokat gátolni lehet egy speciális szerotonin receptor manipulációjával. Eredményeikről a Proceeding of the National Academy of Sciences Early Edition

online kiadása számol be.

„Eredményeink alapján érdemes lesz olyan gyógyszereket kifejleszteni, amelyek a szerotonin 1B receptorra hatnak, és így az előrehaladott Parkinson-kór kezelésévé válhatnak.”- közölte Per Svenningsson társszerző, a Karolinska Intézet kutatója.

A dopamin nevű neurotranszmitternek számos funkciója van az agyban, beleértve a mozgás szabályozását is. A Parkinson-kórra jellemző a dopamin-termelő idegsejtek fokozatos degenerációja, amely remegést, merevséget és a mozgásszabályozás hiányát okozza. Ezek az idegek a középagytól a corpus striatum nevű agyi régióig terjednek. A dopamin-jelátviteli útvonal ugyan károsodott a Parkinson-kóros betegekben, a szerotonin termelés viszont erős marad. Emellett több szerotonin-receptor is expresszálódik a striatumban és áll készen az L-DOPA hatásának módosítására.

Két éve Greengard és Svenningsson azonosítottak egy p11 nevű fehérjét, amely a szerotonin útvonal szabályozójaként működik az agyban. A kutatók bebizonyították, hogy a p11 növeli a szerotonin 1B receptorok koncentrációját a szinapszisokban, evvel növelve a szerotonin útvonal hatékonyságát; és összefüggésbe hozták ezt a kölcsönhatást az egyén depresszióra való hajlamával, valamint az antidepresszáns kezelésre adott válaszával.

Kutatásukban azt is kimutatták, hogy a p11 és a szerotonin szintén szerepet játszanak az L-DOPA okozta tünetek kialakulásában előrehaladott Parkinson-kór esetén. Svenningsson és Xiaoqun Zhang, a Karolinska Intézet végzős hallgatója, egereken modellezték a Parkinson-kórt, ahol a 6-OHDA vegyülettel elpusztították az egyik agyfélteke dopamin-idegsejtjeit. Az L-DOPA, mivel ez egy dopamin-helyettesítő és serkentő molekula, a 6-OHDA-val kezelt egereknél azt okozza, hogy a dopamin-kiírtott agyféllel ellenkező irányba forogjon a testük.

Amikor ezeknek az egereknek L-DOPA-t adtak, a szerotonin 1 receptorok és a p11 fehérje emelkedett szintjét mérték a striatumban. A kutatók ezután egy CP94253 nevű molekulát használtak, amely a szerotonin 1B receptorhoz kötődik és utánozza a szerotonin hatását. CP94253 molekulát adtak a 6-OHDAval kezelt egerek két csoportjának: az egyik csoportban a p11 gén ki lett ütve, a másikban érintetlenül hagyták azt.

A CP94253 kezelés után a forgó viselkedés és az akaratlan mozgások csökkentek a p11-érintetlen, 6-OHDA-kezelt egerekben, míg a p11-el nem rendelkező egereknél nem – ez azt feltételezi, hogy a CP94253 a p11-en keresztül hat. A kutatók szerint a CP94253, hasonlóan a szerotonin 1B receptor agonistákhoz, gátolhatja az L-DOPA okozta viselkedést a GABA kibocsátás csökkentésével. A GABA egy kémiai jelátvivő molekula, amely gátolja az idegi impulzusok transzmisszióját; és olyan idegsejtek termelik, amelyek dopamin D1 receptort tartalmaznak.

„A dopamin D1 receptorok gátlása nem válhat az L-DOPA okozta mellékhatások kezelési megoldásává, mivel  ez tönkretenné az L-DOPA terápiás hatékonyságát.”- közölte Greengard. „Olyan vegyületek kifejlesztése, amelyek a szerotonin 1B receptort célozzák meg, az előrehaladott Parkinson-kór kezelésének egy új megközelítésétét jelentenék.”

Szólj hozzá!

Címkék: neurológia parkinson

Pótolhatóak a Parkinson-kórban elvesztett sejtek

2007.12.06. 16:43 Orosz Viktória

A Parkinson-kórt bizonyos agysejtek, a dopaminerg sejtek fokozatosan előrehaladó elfajulása okozza. Pótlásuk ígéretes terápiás eszköz, ám az eddigi kísérletek fókuszában álló magzati középagysejtek csak korlátozott mennyiségben állnak rendelkezésre, tehát újabb sejtforrásokra van szükség. A svéd Karolinska Intézet kutatói Ernest Arenas vezetésével új dopaminerg sejtforrást találtak, amely Parkinson-szerű betegségben szenvedő egerekben már bizonyított. A sejtek az elülső középagy idegi őssejtjeiből származnak, melyeket számos különböző faktor – FGF2, FGF8 és SHH (sonic hedgehog) – jelenlétében terelnek a megfelelő fejlődési irányba. Ezzel a módszerrel tízszer annyi dopaminerg sejtet sikerült nyerni, korábban, amikor csak a FGF2-t alkalmazták.
Az állatkísérletek igazolták, hogy parkinsonizmusban szenvedő egerekbe ültetve a sejtek lényeges sejtszintű és működésbeli javulást idéztek elő. Az egerekben nem alakultak ki tumorok, ami azért rendkívül fontos, mert a rákos sejtburjánzást tartják az őssejtkezelések egyik legnagyobb veszélyének. A kutatók szerint az új módszerrel előállított sejtek hatékonyan és biztonságosan javíthatják a Parkinson-kóros betegek gyógyulási esélyét.
Forrás:Medipress

Szólj hozzá!

Címkék: neurológia parkinson