Cogito

Orosz Viktória vagyok, orvostanhallgató. Blogomon az orvostudomány és egészség friss, érdekes és hasznos híreit, kutatási eredményeit szeretném ismertetni. Célom, hogy a közemberekhez is közelebb kerüljön ez a tudomány. E-mail címem: viki@housemd.hu Add to Netvibes

Kritika a Cogito-ról gblog2011.jpg Az ÉLETMÓD kategóriában a zsűri által legjobb 10 blog közé lett sorolva a Cogito!

Facebook

Kommentek

Keresők

Google

Szervetlen foszfátok és tüdőrák: van összefüggés

2009.01.04. 15:11 Orosz Viktória

  Dél-koreai kutatók szerint a számos természetes és feldolgozott ételben megtalálható szervetlen foszfátokban gazdag étrend gyorsítja a patkányok tüdőrákjának növekedését. Állatkísérleteik eredményeiről az American Journal of Respiratory and Critical Care Medicine januári számában olvasható tudományos közlemény. A tüdőrák kezelése és megelőzése szempontjából a szervetlen foszfátbevitel szabályozása kritikus lehet, véli Myung-Haing Cho, a cikk vezető szerzője.
  A szervetlen foszfátok természetesen megtalálhatók a leveles zöldségekben, gyümölcsökben, húsokban és szárnyasokból készült termékekben. Számos élelmiszerben van hozzáadott foszfát. Ilyen a sütőpor, a szénsavas kóla, a jégkrém, a kenyér, a makaróni, a gyümölcskocsonya és a tartósítószerek. Az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerengedélyezési Hivatal a foszfátokat biztonságosként rangsorolta, és biztonsági határt állapított meg felhasználásukra. A dél-koreai kutatás kétféle laboratóriumi patkánytörzs felhasználásával készült. Az egyiknél genetikai hajlam állt fenn a tüdőrákra, a másiknál kiváltották a betegséget. Az állatok egy részét nagyjából ugyanolyan mennyiségű foszfátot tartalmazó étellel etették, mint amennyi az emberek étrendjében található, a többiek kétszer annyit kaptak az anyagból. Négy hét elteltével a több foszfátot kapó patkányoknál gyakoribb volt a tüdőrák előfordulása, és a tumorok mérete is nagyobb volt. A kutatók szerint a foszfátok bizonyos anyagcsere-útvonalak aktiválásán keresztül stimulálják a tüdődaganatok növekedését. A szakértők szerint egyelőre még várni kell a határozott ajánlások megfogalmazásával, és a tüdőrák megelőzésére még mindig a dohányzás abbahagyása, illetve el sem kezdése a legjobb út! A ’90-es években körülbelül 470 mg-ot tett ki a foszfáttartalmú élelmiszer-adalékanyagok napi bevitele. Ma egy átlagos felnőtt étrendjében ennek kétszerese, 1000 mg van jelen, ami megfelel a kísérletben a nagyobb dózisnak.

3 komment

Címkék: tüdő

A szőlő jó hatással van a szívre

2008.11.04. 11:27 Orosz Viktória

Egyre több kutatás adatai igazolják, hogy a szőlőből származó polifenolokban gazdag táplálkozás (a vörösbort is beleértve) csökkenti a szívbetegségek kockázatát. Ezt állítja a Nutrition Research novemberi számában megjelent áttekintő cikk.

"A szőlő, a szőlőkivonatok vagy a szőlőből készült termékek fogyasztása hatékony lehet a krónikus degeneratív betegségek, mint pl. a szívbetegség megelőzésében.” – írták a szerzők, az ausztrál népjóléti tudományos és ipari kutatószervezettől. A szerzők áttekintették az egyre gyűlő bizonyítékokat arra vonatkozóan, hogy a szőlő polifenoljai több módon is megelőzik a szívbetegségeket és más betegségeket.

A polifenolok a szőlőben és más növényi táplálékban található természetes antioxidánsok. Több típusuk létezik, attól függően, hogy a növény mely részében vannak jelen. A szőlő magja, héja és leve is többféle polifenolt tartalmaz. Az anntioxidáns hatáson keresztül a polifenolok segítenek megelőzni az oxidációból származó sejtkárosodást. A polifenolok csökkentik az LDL (rossz-koleszterin) oxidációját, mely az érelmeszesedés egyik kulcslépése. A szőlő polifenoljai védik a szívet és ereket, csökkentik a trombózis képződését, a szívritmus-zavart és az erek elvékonyodását. Az egyelőre nem tisztázott, hogyan fejtik ki hatásukat, bár azt már felfedezték, hogy hatással vannak a sejtjelzésekre és bizonyos gének működésére. A széles körű egészségvédő hatás azt sejteti, hogy több, egymástól különböző, összefüggő mechanizmus állhat a háttérben.

A legtöbb bizonyíték laboratóriumi és állatkísérletekből származik. Néhány tanulmány azonban alátámasztja, hogy a szőlő betegségmegelőző hatású az emberek esetén. A szőlőmag-kivonattal kezelt embereknél a keringés javulását, a koleszterinszint és a vérnyomás csökkenését figyelték meg. A szerzők szerint a szőlő polifenolok nagy érdeklődésre tarthatnak számot a mai világban, amikor is egyre nagyobb a kereslet az egészségmegőrző tápanyagok iránt.

1 komment

Címkék: szőlő

A méz helyettesítheti az antibiotikumot?

2008.09.28. 11:29 Orosz Viktória

Korábban már olvashattunk a méz jótékony hatásairól. Kanadában egy kutatás során úgy találták, hogy hamarosan az antibiotikumok helyére léphet a makacs fül-, orr- és torokfertőzések gyógyításában. A tanulmány eredményeit ezen a héten adták elő az Amerikai Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Társaság éves gyűlésén Chicagóban.

Az Ottawa Egyetem orvosai vizsgálataik során azt találták, hogy a közönséges méz megöli azokat a baktériumokat, amelyek az arcüreggyulladást okozzák, és legtöbb esetben hatékonyabbnak bizonyul, mint az antibiotikumok. „Ez bámulatba ejtő” – mondta Joseph Marson kutató a méhek azon képességéről, hogy képesek a virágport hatásos gyógyszerré alakítani.

Az előzetes vizsgálatokat nem élő embereken, hanem laboratóriumban végezték, de a „szuperbaktériumot”, a meticillin-rezisztens Staphylococcus aureust (MRSA) használták fel, amely antibiotikumoknak fokozottan ellenálló. A hamarosan kezdődő humán vizsgálatok során egy mézoldatot fognak használni „hogy kiűzzék a taknyot az arcüregből” – nyilatkozta az AFP-nek Marson.

A kutatók eddig az új-zélandi manuka mézet és a jemeni sidr mézet vizsgálták. Mindkettő megölte a folyadékban szabadon úszó baktériumokat, valamint a biofilmek 63-91%-át – ezek olyan, a mikroorganizmusok által képzett védőrétegek, amelyek beborítják az arcüreget, a húgycsövet, a katétereket és a szívbillentyűket, hogy megvédjék a baktériumokat a hagyományos gyógyszerektől, így gyakran krónikus fertőzések jönnek létre. A leghatásosabb antibiotikum, a rifampin a kísérletekben a biofilmminták mindössze 18%-át pusztította el.

„Ma sem vagyunk még biztosak abban, hogy hogyan pusztítja el a méz a baktériumokat” – mondta Mason, megjegyezve, hogy „nem minden méz azonos hatékonyságú” és a gyógyító hatás pontos mechanizmusának felderítésére szólít fel. A kanadai mézkerep és pohánka méze nem mutatott ilyen hatást. Korábbi kutatások kimutatták a méz gyógyító erejét fertőzött sebek esetén is.

Copyright AFP [2008] / Translation Medipress

Szólj hozzá!

Címkék: gyógyszer méz antibiotikum

Kezeljük mézzel a gyermekköhögést

2007.12.15. 12:57 Orosz Viktória

Lehet, hogy mégis a nagyinak van igaza? Egy új tanulmány szerint az elalvás előtt elfogyasztott méz köhögéscsillapító hatású

A Penssylvaniai Egyetem 130 gyermeket vizsgált, 2-18 éves korig (az átlagéletkor 5 év volt), akik már legalább négy napja szenvedtek meghűléses köhögéstől. A szülőket kérdezték ki a tünetek súlyossága felől. A kísérletet végző orvos, Ian Paul háromféle terápiát javasolt a pácienseknek: az egyik csoportnak dextromethrophant adott, mely megtalálható számos recept nélkül kapható köhögéscsillapítóban, a másiknak egy adag mézet, a harmadiknak pedig semmit. Elalvás előtt fél órával mindenki megkapta a maga kezelését, majd másnap a szülők ismét osztályozták a köhögés súlyosságát. A méz nyert a dextromethrophan és a placebo előtt, ha nem is túl nagy különbséggel.
A méz kétségtelen előnye, hogy antioxidánst tartalmaz és baktériumölő hatása van, különösen a sötét színű fajtáknak, bár még további kutatásokra van szükség ezzel kapcsolatban.
Néhány gyermeknél mellékhatásként hiperaktivitás, nyugtalanság és álmatlanság lépett fel. A mézzel kezelt betegnél öt, a dextromethrophant szedő csoportból két esetben jelentkeztek a tünetek. A placebo csoportnál nem számoltak be hasonló elváltozásokról.
Egy év alatti csecsemők nem fogyaszthatnak mézet, mert botulizmust okozhat náluk!

Szólj hozzá!

Címkék: gyerek méz köhögés

Szőlőporral a vastagbélrák ellen

2007.11.16. 16:56 Orosz Viktória

A Kalifornia Egyetem Chao Family Rákkutató Központ munkatársai felfedezték, hogy a szőlő por formájában, alacsony adagban is képes a vastagbélrákra hajlamosító géneket gátolni.
A vastag- és végbélrákok (colorectalis rákok) gyakorisága évről évre emelkedik, jelenleg évente kb. félmillió ember hal meg ezen betegség miatt. Dr. Randall Holcombe munkatársaival nemrég felfedezte azonban, hogy szőlőből gyorsfagyasztásos szárítás során létrehozott por már alacsony dózisban is képes olyan gének gátlására, melyek korábbi kutatások alapján a nem öröklődő colorectalis rák kialakulására hajlamosítanak. A kutatók laboratóriumi körülmények között bebizonyították, hogy a szőlőből származó resveratrol megakadályozza a daganat Wnt jelátviteli úton keresztül történő kifejlődését.
Ezt követően a kutatók önkéntes colorectalis daganatos betegek egyik csoportjának naponta 20 mg resveratrolt adtak kapszulában, a második csoport naponta 120 mg vízben oldott szőlőport ivott, míg a harmadik csoportba került betegek 80 mg-nyit ittak vízbe feloldva. Bár a betegek által elfogyasztott hatóanyagok a már meglévő daganatokat érdemben nem befolyásolták, a vastagbél nyálkahártyájából vett szövettani minták elemzése azt mutatta, hogy a második csoportban csökkent a legjobban a sejtek Wnt jelátviteli útjának aktivitása, akár a magasabb dózisú oldat, akár a kapszula kisebb hatást ért el ezen a téren.
„Egyelőre nem tudjuk pontosan megmondani, hogy mi az oka annak, hogy csak az alacsony adag esetén tapasztaltunk kedvező hatást, csak feltételezzük, hogy a bevitt hatóanyagnak dózistól függően eltérő hatásai lehetnek. A kapott eredmény azonban mindenképp nagyon izgalmas, mivel egyértelműen bizonyítja, hogy a colorectalis rák kialakulására leginkább hajlamosító jelátviteli út, a Wnt gátolható a szőlőben található hatóanyag segítségével.” – fejtette ki Dr. Holcombe.
A resveratrol a szőlő héjában, a borban valamint a mogyoróban is megtalálható, viszont valószínű, hogy hatékonyságához egyéb anyagok is szükségesek, mivel önmagában adva nem bizonyult hatékonynak. A kísérlet során alkalmazott 80mg-os adag megfelel egy fél pohár borban vagy kb. fél kilogramm szőlőben található mennyiségnek. A kutató egyik korábbi felmérése már rámutatott arra, hogy a résztvevő 499 colorectalis rákos beteg között nagyobb volt a túlélési arány azoknál, akik még a daganat kifejlődése előtt mértékletesen fogyasztottak bort. A rendszeresen kis mennyiséget fogyasztók között ugyanis a diagnózis felállítását követő 10. évben a betegek háromnegyede még életben volt, míg a bort nem fogyasztóknál csak kevesebb, mint a fele. Ezek alapján a kutatók egy szélesebb körű klinikai vizsgálatot akarnak indítani, mely a rendszeres szőlőfogyasztás daganatmegelőző hatását lesz hivatott vizsgálni.
Forrás: Medipress
 

Szólj hozzá!

Címkék: gyümölcs szőlő daganat vastagbél

A méz segíthet a sebészetben?

2007.10.21. 19:59 Orosz Viktória

Mostantól nemcsak a gyógyszerek, hanem a méz is segítheti a sebészeket az operációk utáni sebek gyógyításában - jelent meg egy 18 közlemény bevonásával készült áttekintő tanulmányban az International Journal of Clinical Practice című folyóiratban. A tanulmány vezető szerzője, Fasal Rauf Khan szerint a méz az egyik legősibb táplálék, melyet ősidők óta használnak sebgyógyításra is.  Már a  XX. század elején elkezdték a kutatók vizsgálni a méz sebgyógyító tulajdonságait, de az antibiotikumok 1940-es elterjedése időlegesen kiszorította a mézet a gyakorlatból. A szakemberek szerint a méz gátolja a baktériumok növekedését. A magas cukor-, melletti alacsony folyadéktartalom, a savas környezetet létrehozó glükonsav és a hidrogénperoxid mind-mind hozzájárulnak a mikróbaellenes hatáshoz. A kutatási eredmények alapján a méz csökkentheti a cukorbetegek amputációinak számát is. Dr. Khan hozzátette, hogy a méz nemcsak a sebgyógyulás felgyorsítására, hanem elfertőződött sebek tisztítására és a daganatok ellen is alkalmazható, különösen a laparoszkópos sebészetben. Vastagbél-rákos betegek gyógyítása során olyan sebészeti eljárást használnak, amely tovább szaporíthatja a rosszindulatú rákos sejtek számát. Török tudósok azt feltételezik, hogy a méz kenőcsként való használata megállíthatja a terjedést a metszéseken. Török tudósok szerint a méz kenőcsként való használata segíthet a vastagbél-rák bizonyos eseteiben. Azt feltételezik, hogy a méz akadályként szolgálhat a rákos sejtek elburjánzásához a sebészeti beavatkozás során. A mézet rendszeres időközönként kell alkalmazni, és 3-10 nap alatt képes fertőtleníteni a sebet.
A kutatók azt is hangsúlyozták, hogy semmiképpen sem szabad önállóan mézzel kezelni a sebet, mindig ki kell kérni a sebész tanácsát, és követni az utasításait!

Forrás: Medipress

Szólj hozzá!

Címkék: kutatás méz

A pisztácia jó hatással van a szívre

2007.06.17. 11:29 Orosz Viktória

A napi rendszerességű pisztácia fogyasztás kedvező irányba változtatja meg a vérzsírok összetételét, aminek köszönhetően jelentősen csökken a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázata - állítják amerikai kutatók a Journal of American collage of Nutrition-ban. A magas vérzsírszint köztudottan növeli a szívbetegségek és az agyvérzés kockázatát. A vérben ezek a zsírok fehérjékkel összekapcsolódva lipoproteineket alkotnak, melyek közül hármat ismerünk: a nagy (HDL) az alacsony sűrűségű (LDL) és a nagyon alacsony sűrűségű (VLDL) lipoproteint. A normális összkoleszterin 5 mmol/l-nél kevesebb.


A kutatók 15 közepesen emelkedett koleszterin szinttel rendelkező páciensen figyelték a vér zsírok összetételének változását rendszeres pisztácia fogyasztás hatására. A vizsgálat első öt napjában a résztvevők megszokott étrendjüket követték, majd egyik felük 4 héten keresztül napi kalória-bevitelének 15 százalékát pisztáciával fedezte. Az ezt követő 4 hétig ismét szokásos módon étkeztek. A résztvevők másik fele fordított sorrendben teljesítette a kétszer 4 hetet. A diéta mellett arra kérték őket, hogy nassolás helyett is pisztáciát egyenek. A kúra hatására csökkent a résztvevők összkoleszterin és a LDL szintje, míg a "jó" koleszterinként ismert HDL mennyisége nőtt. Nem változott azonban a vérnyomás, a testtömeg index (BMI), tehát nem híztak a betegek. "Ezek az eredmények azért nagyon érdekesek, mert a napi élelemhez pisztáciát adva drasztikus életmód-változtatás nélkül is védhetjük szívünket" - mondta Dr. James Cooper, a George Mason Egyetem munkatársa. "Kutatásunk eredménye megkérdőjelezi azt a korábbi álláspontot, miszerint a szívbetegségek megelőzése érdekében az alacsony zsírtartalmú élelmiszerek fogyasztása ajánlott. Vizsgálataink szerint az egyszeresen telítetlen zsírsavak mérsékelt fogyasztása, mint például a pisztáciaféléké, sokkal hatékonyabb módja a szívbetegségek megelőzésének, mint a teljes zsírbevitel csökkentése. Ráadásul nagyon kedvező volt a betegek együttműködési hajlama a négy hetes vizsgálat alatt." Az olajos magvak közül a pisztáciában legmagasabb a telítetlen zsírok aránya, 55 százalékuk egyszeresen, míg harmaduk (32 százaléka) többszörösen telítetlen, melyek fogyasztása csökkenti a koleszterinszintet. Ezen kívül rostokat is tartalmaz, amelyek gátolják a koleszterin felszívódását. A pisztácia már csak azért is jó választás, ha nassolni szeretnénk, mert nagy mennyiségben tartalmaz 7 fontos tápanyagot: tiamint (B1-vitamint), B6-vitamint, rezet, mangánt, káliumot, foszfort és magnéziumot. Az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerengedélyezési Hivatal eddig egyedül a pisztáciát ruházta fel a szívvédő szereppel, amikor 2003-ban kijelentették: "tudományos tények sugallják, bár nem bizonyítják, hogy a napi kb. 40 gramm olyan mag fogyasztása, mint a pisztácia alacsony zsír- és koleszterintartalmú étrend esetén csökkentheti a szívbetegségek kockázatát."

12 komment

Címkék: pisztácia