Már eddig is a mediterrán étrend számított az egyik legegészségesebb diétának, most azonban az is kiderült, hogy a fogyás után segít megtartani az elért súlyt is.

Gyakran előfordul, hogy hiába éri el valaki kemény fogyókúrával az áhított súlyt, a diéta után a leadott kilók általában szép lassan visszakúsznak. A legújabb kutatások szerint azonban ezt a jojó-effektusnak is nevezett jelenséget a mediterrán étrenddel bárki könnyen kivédheti.

Az izraeli Nuclear Research Center Negev kutatói Dr. Dan Schwarzfuchs vezetésével 322 mérsékelten elhízott önkéntesen teszteltek három különböző fogyókúrás módszert. Az első csoport résztvevőinek egy alacsony zsírtartalmú diétát, a másodiknak a mediterrán étrendet, a harmadik csoport önkénteseinek pedig az alacsony szénhidráttartalmú diétát kellett követni két éven át. Az első csoport tagjai átlagosan 2,9 kilótól szabadultak meg, a mediterrán diétát követők 4,4 kilótól, akik pedig csökkentett szénhidráttartalmú étrenden éltek, 4,7 kilót fogytak. A kutatók ezután két év múlva újból megvizsgálták a résztvevőket, erről előzetesen azonban nem tájékoztatták őket. Nem akarták ugyanis, hogy ez befolyásolja az életüket, és tovább diétázzanak. Éppen arra voltak kíváncsiak, ha azt ehetnek, amit akarnak, vajon hogyan változik a súlyuk.

Két évvel később a résztvevők 67 százaléka továbbra is a diétás étrendet követte, 11 százalékuk tért át egy másik diétára, 22 százalékuk pedig teljesen felhagyott a fogyókúrás étrenddel. Összességében azonban az alacsony szénhidrát és zsírtartalmú diétás csoport többsége visszanyerte kezdeti súlyát, velük ellentétben a mediterrán étrendet követők csupán átlagosan másfél kilót híztak vissza. A kutatók szerint a mediterrán diéta azért lehet hosszútávon is ilyen hatásos, mert a magas rosttartalmú ételeken valamint az egyszeresen telítetlen zsírsavakon alapuló étrend sokkal inkább követhető, mint az előzőek, és hozzájárul az egészséges testsúly stabilizálásához.

 A tanulmány a New England Journal of Medicine oldalain jelent meg.

Aki kipróbálná a diétát annak ajánlom olvassa el ezt a cikket , hogy többet megtudjon a diétáról.

Kutatók szerint, ha tormával vagy wasabival ízesítjük a brokkolit, kiemeljük annak rákmegelőző hatását.

A szakemberek azt javasolják, hetente három-öt alkalommal fogyasszunk brokkolit, így érvényesül ugyanis a legjobban a zöldség rákmegelőző hatása. „Fűszerezzük azonban meg jól, így az is szeretni fogja, aki egyébként nem nagy rajongója. Én a szendvicsembe szoktam tenni, vagy a pizzám tetejére, miután kivettem a sütőből.” – tette hozzá Cramer. 

Egy híres japán színész meghalt 1975-ben, röviddel azután, hogy elfogyasztott egy adag, gömbhalból készült ételt. Nemrégiben egy 15 éves lány halt bele abba, hogy megcsókolta barátját, aki előtte mogyorót evett. 2003-ban kilenc botswanai diák vesztette életét, mert metil-alkohollal szennyezett italt ittak.

1. Gömbhal
A gömbhal, vagy más néven fugu a keleti konyha kedvelt nyersanyaga. Ha nem megfelelően készítik elő, akkor bizony halálos is lehet. A becslések szerint a halban található tetrodotoxin nevű méreg 1 200-szor gyilkosabb a ciánnál.

2. Mérgező gombák
A legtöbb gombafajta teljesen ártalmatlan. Ha ismert zöldségesnél szerezzük be, nem kell a biztonságuk felől aggódnunk. Ha azonban magunk szedjük őket, nem árt az óvatosság, mivel a mérges gombákat gyakran nehéz megkülönböztetni az ehető társaiktól. Néhány mérges gombafaj az idegrendszerre és a keringésre veszélyes, fogyasztásuk halálos kimenetelű is lehet.

Dr. Gerbus Müller Cape Town-i toxikológus szerint az algák többsége nem mérgező, de a méregtermelő változatok, mint amilyen az Alexandrium catenella és a Dinophysis acuminate helyenként fellelhető. A kagylók, osztrigák és más kéthéjú állatok a vízből veszik fel ezeket, megemésztik, és így tárolják a mérgüket.

4. Mogyorófélék
Azok, akik allergiásak a mogyoróra, tudják, hogy már kis mennyiségben is veszélyesek lehetnek. Sajnos kevés az, ha távol tartják magukat ettől a finom rágcsálni valótól. Három fő gond merül fel velük kapcsolatban:

•  Sok olyan ételbe kerülhetnek mogyoró-részek, melyek alapvetően nem tartalmaznak mogyorót, csak olyan üzemben készültek, ahol mogyoró is előfordul.
• A termékek címkéjén gyakran nem tüntetik fel világosan, ha olyan gyárban készült, ahol mogyoró is található. Dél-Afrikában az ételcímkék tartalmát nem szabályozzák megfelelő előírások.
• A mogyoróallergia életünk bármely szakaszában kialakulhat. Idővel a betegség életveszélyessé is súlyosbodhat.

 
Forrás: Medipress

1. A Házipatika a méhnyakrák megelőzésének lehetőségéről ír:

Az amerikai gyógyszer-engedélyezési hatóság a női egészségvédelem nagy lépésének értékelte és elsőként engedélyezte azt a méhnyakrák elleni oltóanyagot, amely megoldást jelenthet a világon évente 290 000 nőt érintő betegség ellen.

A vörösborban, gyümölcsökben és zöldségekben található vegyület megakadályozhatja a zsíros ételek egészségkárosító hatását – állítják az izraeli Táplálkozástudományi Kutatóintézet munkatársai.

3. Őssejtekkel gyógyítanák a Chron-betegséget. - írja Egészség[origo]:

Brit kutatók őssejtek segítségével szeretnék "újraindítani" az immunrendszert, hogy így győzzék le a jelenleg még gyógyíthatatlan Crohn-betegséget.

A tudósok régóta tudják, hogy a muslicák, egerek, kutyák és más állatok, ha majdnem éheznek, 40%-al tovább élnek, mint jobban táplált társaik - a Nature magazinban közzétett tanulmány rávilágít arra, hogy miért. A Salk Biológiai Kutatóintézet (La Lolla, Kalifornia) munkatársai azonosították a giliszták azon génjét, ami közvetlen összefüggést teremt a kalóriamegvonás és a hosszabb élet között. Andrew Dillin kutatásvezető szerint a pha-4 nevű gén megfelelő működése az embrionális giliszták bélrendszeri fejlődésében játszik szerepet, de a felnőtt gilisztáknál a működő gén egyfajta "kalóriamegvonásos túléléssel" hozható összefüggésbe. Dillin szerint még tisztázatlan, hogy hasonló gének működnek-e az emberekben. "Még nem tudjuk, hogy a táplálékbevitel csökkentése meghosszabbítja-e az emberi életet, vagy sem" - mondta a szakember. "Számos ember van, aki önkéntesen jelenleg is ezt csinálja. Egy főemlős-kutatás jelenleg is folyik a témában, amelyet 35 éve indítottak, és úgy tűnik, az állatok jól reagálnak a csökkentett táplálékbevitelre és tényleg tovább élnek" - mondta Dillin, aki szerint a normális táplálékfelvétel 50-70%-os csökkentése szükséges a hosszabb élet eléréséhez állatokban. Az emberi szervezet három, a giliszta pha-4 génjéhez hasonló génnel rendelkezik, melyek a glukagon nevű anyaghoz hasonló vegyületért felelősek. A glukagon egy hasnyálmirigy-hormon, amely emeli a vércukorszintet és fenntartja a szervezet energiaegyensúlyát, különösen emésztés során. A giliszta génjének azonosításával megnyílhat az ajtó azon gyógyszerek felé, melyek a kalóriamegvonás hatásait utánozzák, és lehetővé teszik a hosszabb életet drasztikus diétázás nélkül is.
/Forrás:Medipress/