A comb helyett a csukló artériáján keresztüli szívkatéterezésnél lényegesen kevesebb vérzéses szövődmény lép fel – derül ki egy, a Journal of the American College of Cardiology című folyóiratban megjelent új tanulmányból. -írja a Medipress.

Dr. Sunil V. Rao, a Virginia állambeli Durham Orvosi Központ szívkatéteres laborjának vezetője és munkatársai közel 600 ezer katéterezést értékeltek ki egy adatbázis segítségével (ennek 1,5%-a történt a csukló artériáján keresztül), és azt találták, hogy a combon át felvezetett katéter esetében kétszer olyan gyakoriak voltak a vérzéses szövődmények, míg az eredményesség tekintetében a két módszer között nem találtak eltérést. A csuklóartérián keresztül történt katéterezés során a magasabb kockázatú betegek (idősek, akut koronária-szindrómában szenvedők) esetén is kevesebb vérzés fordult elő.

Dr. Rao szerint a csuklóartérián át történő katéterezés Kanadában, Európában és Délkelet-Ázsiában elterjedtebb, mint az Egyesült Államokban, de nincsenek pontos statisztikák az arányokról. A tanulmány kapcsán Dr. Howard A. Cohen, a New York-i Lenox Hill Kórház Kardiovaszkuláris Központjának intervenciós kardiológus főorvosa elmondta: „Főleg a combartérián keresztüli katéterezést tanítják az Államokban. 100-200 esetre van szükség a technika begyakorlásához, amit egy forgalmas praxisban is csak évek alatt lehet megszerezni, és gyakorlatilag is bonyolultabb a kivitelezése is.” A szakember hozzátette még, hogy a csuklón át történő katéterezés népszerűbb a betegek körében is, mivel utána kevesebbet kell feküdni.

Dr. Rao szerint az orvosi műszergyártók is tehetnek arról, hogy a csuklón át történő katéterezés miért nem terjedt el annyira az Egyesült Államokban, mivel a gyártók inkább a combartériához készült műszereket reklámozzák, azonban Dr. Rao reméli, hogy ennek a tanulmánynak a megjelenése változást hoz ebben.

1880-ban dr. Péczely Ignác tanulmányaival megalapozta a mai modern iridológiát.  Német tudósok figyeltek fel erre a tanulmányra és évtizedes kutatómunkával fejlesztették tovább. A szem vizsgálata lépésről-lépésre történik. Először a szem környékét, a ráncokat, elszíneződéseket, ödémákat vizsgáljuk, ezek a máj, a vese és a szív rendellenes működésére utalnak. A szklera, vagyis a szemfehérje az érrendszer, a koleszterinszint, a keringési rendszer állapotára, a pupilla fényjelenségei az öröklött tulajdonságokra, a pupilla alakváltozásai a szerzett tulajdonságokra, a pupilla szegélye a vegetatív idegrendszer, a gerincből kilépő idegek állapotára, maga az írisz pedig az egész szervezetben zajló anyagcsere-folyamatokra, valamint az egyes szervek, illetve az egész szervezet területén történő kóros folyamatokra vonatkozóan adnak tájékoztatást. A vizsgálat réslámpával történik, amivel akár 100x-os nagyitást is el lehet érni. Előnye a vizsgálatnak, hogy teljesen fájdalom mentes és a szervezet egészére vonatkozóan ad egy átfogó képet.