Cogito

Orosz Viktória vagyok, orvostanhallgató. Blogomon az orvostudomány és egészség friss, érdekes és hasznos híreit, kutatási eredményeit szeretném ismertetni. Célom, hogy a közemberekhez is közelebb kerüljön ez a tudomány. E-mail címem: viki@housemd.hu Add to Netvibes

Kritika a Cogito-ról gblog2011.jpg Az ÉLETMÓD kategóriában a zsűri által legjobb 10 blog közé lett sorolva a Cogito!

Facebook

Kommentek

Keresők

Google

A hét videója: az agy térképe

2012.02.28. 12:44 Orosz Viktória

Szólj hozzá!

Címkék: agy

A hét videója: Agyunk felépítése zenés formában

2011.08.27. 14:00 Orosz Viktória

Szólj hozzá!

Címkék: agy

Nem a méret a lényeg, ha agyról van szó

2009.12.06. 09:54 Orosz Viktória

A Londoni Egyetem Queen Mary Kutatóközpontjának tudósai szerint egy élőlény, még ha agya kisebb egy gombostűfejnél is, lehet annyira intelligens, mint más, nagyobb testű – és agyú – állatok. TOVÁBB

Szólj hozzá!

Címkék: kutatás agy

A mély agyi stimuláció Tourette – szindrómában is hatásos

2009.10.31. 10:26 Orosz Viktória

Egy új kutatás azt sugallja, hogy a mély agyi stimuláció(DBS), amelyet több neurológiai betegségben(mint például Parkinson-kórban) már rutinszerűen alkalmaznak, a Tourette-szindróma kezelésében is hatásos. TOVÁBB

2 komment

Címkék: neurológia agy mélyagyi stimuláció

A vitaminszerű anyagok és a Parkinson-kór

2009.09.27. 14:09 Orosz Viktória

A Rush Egyetem Orvosi kara egy, az Egyesült Államokban és Kanadában történő klinikai vizsgálatban vesz részt, mely melyben vitaminszerű anyagok magas dózisának hatásait vizsgálják a Parkinson-kór lefolyására. A Parkinson-kór egy neurodegeneratív betegség, mely világszerte több millió embert érint. TOVÁBB

1 komment

Címkék: neurológia agy parkinson

Több idő áll rendelkezésre stroke kezelésben

2009.06.03. 13:04 Orosz Viktória

A legfrissebb elemzések szerint az egyik alvadékoldó gyógyszer a tünetek fellépte után még négy és fél órával is hatékony lehet a gutaütés kezelésében. A felfedezés hatására megváltoztatják a jelenlegi kezelési irányelveket, melyek szerint a három órás határidőn túl már nem ajánlott a gyógyszer használata.
A Stroke c. szaklap májusi számában megjelent cikkben Dr. Maarten Lansberg és munkatársai 1622 szöveti plazminogén aktivátorral (tPA-val) kezelt esetről számoltak be. Négy, a témában megjelent közlemény elemzése alapján vonták le a következtetést, hogy a gyógyszer alkalmazásának előnyei még négy és fél órán belül is felülmúlják a rizikóit. A gutaütés egyik fajtáját (az esetek 80-85 %-át) ugyanis az agyat ellátó egyik ér elzáródása okozza. Ha a véráramlást gátló vérrögöt megpróbáljuk feloldani a gyógyszer segítségével, akár szintén agykárosodást okozó vérzést is okozhatunk, ezért az ajánlások szerinti időablak betartása lényeges a betegek kezelésekor. A többi 10-15 %-ban a tPA használata ellenjavallt, mivel ezekben az esetekben éppen a vérzés okozza alapvetően az agy károsodását. Lansberg a Stanford Egyetemen az ideggyógyászat és idegtudományok adjunktusa.
Az Amerikai Stroke Társaság / Amerikai Kardiológus Társaság (ASA/ AHA) ennek hatására még ugyanebben a számban közzétette új ajánlását a tPA kezelés időablakának kiszélesítésére. Az új irányelvek alkalmazásra szakértők szerint 2-3 százalékkal több beteget juttathat tPA kezeléshez. Talán nem tűnik túl nagy lépésnek, ám Dr. Jeffrey L. Saver (Kaliforniai Egyetem, Los Angeles) professzor szerint ma a legjobb kórházakban is legfejebb a strokeos betegek 5-10 százaléka kapja meg három órán belül az esetenként életmentő gyógyszert. A csalódást keltő számok annak köszönhetőek, hogy az emberek nincsenek tisztában a gutaütés tüneteivel, és ezért a kórisme órákat csúszhat. Nem elég azonban felismerni a betegséget, a tünetek jelentkezésekor azonnal tenni is kell valamit. A tPA kezelés hatékonysága az első órában a legjobb: egy óra jobb mint kettő, kettő jobb mint három és így tovább. A féloldali gyengeség, beszédnehézség, látászavar észlelésekor azonnal hívni kell a mentőket. A tPA rettegett szövődménye, az agyvérzés száz három, illetve négy és fél óra közt kezelt betegből mindössze kettő-háromnál jelentkezik, míg tizenhat esetben a gyógyszer javítja a betegség kimenetelét. Tisztán számokban kifejezve tehát hat betegen lehet segíteni egy károsítása árán. Nem minden betegnél ajánlják azonban a tPA kezelést három órán túl. 80 feletti életkor, súlyos, vagy visszatérő stroke, cukorbetegség, vagy véralvadásgátló kezelés ellenjavallják a gyógyszert. A stroke esetében az időveszteség agysejteket jelent. Minden percben 2 millióval több agysejte pusztul el. Az ideális idő 60 perc lenne.

Szólj hozzá!

Címkék: neurológia agy stroke

Hogyan dolgozza fel agyunk a fontos információkat?

2009.04.08. 09:41 Orosz Viktória

A Texasi Egyetem Délnyugati Egészségügyi Központjának legújabb kutatási adatai segíthetnek megérteni milyen szerepet játszik a dopamin nevű ingerületátvivő anyag az agysejtek információ feldolgozási folyamataiban.- írja a Medipress.
 
Egérsejtekkel végzett kísérleteik során a tudósok rájöttek, hogy a dopamin-ami egy az idegsejtek közti információcserében fontos szerepet játszó molekula-megváltoztatja az agysejtek közti kapcsolási rendszert, és így segít agyunknak megkülönböztetni a fontos információt a kevésbé fontostól.
"Ez a folyamat segít, hogy csak a legújabb, valóban lényeges dolgokra emlékezzünk, és hogy ezeket a dolgokat el tudjuk választani a régi, kevésbé fontos emlékektől" - nyilatkozta Dr. Robert Greene, az egyetem pszichiáter professzora.
"Ha egy nap képesek lennénk befolyásolni azt, hogy az agy mely információkat raktározza, és melyeket felejtse el, azzal nemcsak a tanulási funkciókat erősíthetnénk, de segíthetnénk például a poszt-traumás stressz betegségben szenvedőknek elfelejteni a betegséget okozó emlékeket" - tette hozzá Dr. Greene.
A tudósok szerint a kutatási adatok nagy előrelépést jelenthetnek a függőségi betegségek és a skizofrénia területén is, ezek a betegségek ugyanis szintén összefüggésben vannak az agyban lévő dopaminszint változásaival.
Dr. Greene és kollegái a szövetrészeket különítettek el a kísérleti egerek hippocampusából, majd ezeket elektromossággal stimulálva figyelték az agy válaszjelzéseit. Ezek után, hogy szimulálják, mi történik, ha egy fontos emléket különít el az agy, egy, a dopaminhoz hasonló ingerületátvivő anyagot adtak a sejtekhez. A két folyamatot összehasonlítva jelentős változásokat észleltek az NMDA receptorok válaszjelzéseiben. Az NMDA receptorok olyan fehérjék, amelyek aktiválásuk esetén befolyásolni képesek a szinaptikus plaszticitást.
"AZ NMDA receptorok dopamin hatására növelik a sejtek formálhatóságát, és véleményünk szerint ez felelős a tanulási és emlékezési folyamatok létrejöttéért" - nyilatkozta Dr. Greene. 
A megváltozott NMDA válaszjelzések ezen kívül a sejtek funkciós kapcsolási rendszerét is megváltoztatja, így az információ hamarabb jut el a hippocampusba, és hamarabb lesz belőle emlékkép.
"Bár a mostani kísérletek során egereket használtunk, az emberi agy is hasonlóképpen működik - nyilatkozta Dr. Greene - A dopamin segítségével emlékezhetünk a legújabb, fontos dolgokra, anélkül, hogy a múltbéli információk és hasonló emlékek bezavarnának."

 

Szólj hozzá!

Címkék: agy dopamin

A skizofréniát az agyi jelzések hibája okozhatja

2009.03.05. 12:07 Orosz Viktória

A skizofréniát az agyban zajló jelzések hibája okozhatja - állítja egy új tanulmány, mely a Molecular Psychiatry című folyóiratban jelent meg. A témakör legnagyobb tanulmánya során a tudósok részletesen megvizsgálták a betegségben érintett emberek agyi mintáit, és beazonosítottak 49 gént, melyek eltérően működnek a skizofrének esetében a kontrollszemélyekhez képest.-írja a Medipress.
 
Ezek közül a gének közül sok az agysejtek közötti jeltovábbításban működik közre. A tanulmányt az Imperial College London és a GlaxoSmithKline kutatói készítették, és alátámasztja az elméletet, hogy a betegségben a sejtek kommunikációja szenved zavart.
A skizofrénia az elképzelések szerint 100 ember közül egyet érint. A tünetek sokfélék lehetnek a hallucinációktól a motiválatlanságon át a társas érintkezés zavaráig. A betegség csak kevés fizikai elváltozással jár az agyban, az okok pedig általában ismeretlenek.
Néhány tudós úgy véli, hogy a skizofréniát okozhatja az agy túlzott dopamintermelése, részben amiatt, mert a dopaminblokkoló gyógyszerek hatásosak erre a betegségre. Egy másik feltételezés szerint az idegsejteket burkoló myelin sérül. Az új tanulmány felfedte, hogy a dopaminhoz és a myelinhez kapcsolódó gének nem működnek eltérően a skizofrén és az egészséges emberek esetében.
Jackie de Belleroche professzor, az Imperial College London folyóiratának szerzője elmondta: „A hatékonyabb kezelés felé vezető első lépés az, hogy megértsük, mi zajlik valójában, mely gének játszanak szerepet benne, és hogyan működnek. Az új tanulmányunk leszűkítette a lehetséges vizsgálandó célpontok körét.”
Amellett, hogy az új tanulmány az agyi jelzéseket jelöli meg a skizofrénia okaként, az új eredmények az állapot diagnosztizálásának új módszereihez is vezethet. Jelenleg a betegséget a viselkedés alapján állapítják meg.
"A legtöbb beteget tinédzserkorában diagnosztizálják, vagy a húszas éveik elején. Ha korábban felismernék a problémát, akkor hatékonyabban lehetne őket kezelni, javulna az életminőségük. Csodálatos lenne, ha a gyógyszerszedés helyett még idejekorán változtathatnának az életükön.” – tette hozzá de Belleroche professzor.
A kutatók 23 egészséges és 28 skizofrén beteg agyszövetének vizsgálata után jutottak következtetésre. Angol betegek által felajánlott mintákat vizsgáltak, és összehasonlították egy hasonló amerikai vizsgálat eredményeivel. Mindkét tanulmányban ugyanazokat a változásokat figyelték meg.
Ez a tanulmány része egy nagyobbnak, mely a mintákban található fehérjéket, DNS-eket és mRNS-eket vizsgálták. A mintát két, sizofréniával összefüggésbe hozott agyi területről vették: a frontális kéregből és a temporális kéregből. Az mRNS a DNS apró részeinek másolata, melyek a fehérjeszintézisben vesznek részt. A DNS-től eltérően az mRNS eltér a test különböző részeiben.

Szólj hozzá!

Címkék: agy skizofrénia psziché

A zene és az emlékek közötti kapcsolat

2009.02.27. 17:13 Orosz Viktória

Az emberek már régóta tudják, hogy a zene erőteljes emlékeket tud felidézni, egy agyi képalkotó vizsgálat azonban most felfedte, hogy mindez hol történik a fejünkben.-írja a Medipress.

 

A középső prefrontális kéreg néven ismert agyi terület pontosan a homlokunk mögötti részen található, és pontosan úgy működik, ahogy a legutóbbi Oscar-díjátadó házigazdája, Hugh Jackman táncolt és énekelt végig Hollywood emlékútján.


"Valószínűleg az történik, hogy egy ismerős zeneszám tölti be a fejünkben játszódó 'mentális mozifilm' kísérőzenéjének szerepét.” – mondta Petr Janata, a davisi California Egyetem kognitív idegtudósa. “Emlékeket idéz fel egy bizonyos személyről vagy helyről, és az is lehet, hogy hirtelen megjelenik előttünk az illető arca.”

Janata akkor kezdett gyanakodni a középső prefrontális kéregre, mint a zenefelfogó és zene-emlékezeti részre, mikor látta, hogy ez az agyi terület aktívan felfogja az akkord és hangnemváltásokat a zenében. Olyan tanulmányokat is látott, melyekben ugyanaz a terület lépett működésbe az önreflexióra adott válaszként és feleleveníti saját életünk mozzanatait, ezért úgy döntött, hogy megvizsgálja a zene-emlékezet lehetséges kapcsolatát 13 egyetemi hallgató bevonásával. A teszt alanyai funkcionális MRI vizsgálaton estek át miközben 30, a Billboard 100-as listájáról véletlenszerűen kiválasztott dalt hallgattak meg azokból az évekből, amikor 8-18 évesek voltak. Jelezték, amikor valamelyik 30 másodperces zenerészletről bármi eszükbe jutott.

“Ez az első tanulmány, mely a zene segítségével figyeli meg a saját életünkből való emlékeinket.” – mondta Janata a LiveScience nevű online szaklap munkatársainak. A teljes tanulmány online olvasható lesz majd a Cerebral Cortex című folyóiratban.

A diákok közvetlenül a gépes vizsgálat után kérdőívet töltöttek ki az emlékek részleteivel kapcsolatban, melyben megjelölték az emlékek tartalmát és tisztaságát. A 30 zenerészletből átlagban 17-et ismertek fel, ezek közül 13-hoz fűzték őet valamilyen emlékek. Janata észrevette, hogy a legerősebben élő emlékek idézték elő a legélénkebb, legérzelmesebb válaszokat – ilyenkor az MRI a mentális aktivitás csúcsát mutatta ki a középső prefrontális kéregben. Ez az agyi terület gyorsan reagált a zenei jelre, de mindenhol aktivitás mutatkozott, ha emlék is fűződött hozzá. Továbbá minél erősebb volt az emlék, annál nagyobb volt az aktivitás is.

Ez a kutatás választ adhat arra is, hogy miért képesek még az Alzheimer-betegek is felidézni dallamokat a múltjukból. “Ami a legszembetűnőbb, hogy a prefrontális kéreg az utolsó agyi terület, mely elsorvad.” – jegyezte meg Janata. Megjegyezte, hogy ezek a betegek felderültek, énekelni kezdtek, ha ismerős dalt hallottak. Szerinte a kutatása csupán idegtudományi alapot akart felállítani arra, hogy a zene miért ösztönzi az emlékezetet. Hangot adott a reménynek, hogy az övével együtt más tanulmányok elősegíthetik az olyan módszerek elterjedését, mint például iPod adása az Alzheimer-betegek számára, esetleg élő bizonyítékot szolgáltathat a zene hatalmára.

"Nem fordítja vissza a betegséget, de ha javítja az életminőséget, akkor miért ne?”

 

Szólj hozzá!

Címkék: zene kutatás agy

A magányos emberek agya másként működik

2009.02.24. 11:55 Orosz Viktória

A magányos embereknek kevésbé aktív azon agyi területük, mely normális esetben működésbe lép a jutalmazás esetében. Az nem tiszta, hogy a társas elszigeteltség csökkenti az agy jutalmazási válaszát, vagy pedig ezen terület kisebb aktivitása következtében hajlamosabbak az emberek a magányra.

 
További kutatások kellenek ahhoz, hogy tisztázzák az eredményeket, melyek egy 23 női egyetemistával készült felmérésből származnak. Az eredmények azonban azzal a reménnyel kecsegtetnek, hogy a tudósok jobban megérthetik majd a magányt, mint egyre növekvő érzelmi problémát az egyre szétszórtabb társadalomban, mely növeli a kockázatát számos betegség kialakulásának. A résztvevőknek általános kérdéseket tettek fel, hogy kiszűrjék, ki érzi magát elszigeteltnek, magányosnak. Ezután fMRI vizsgálatnak vetették alá őket, miközben olyan emberek fényképét nézegették, akik jól érezték magukat.
 
A ventrális striátum – az agy azon területe, melyről ismeretes, hogy működésbe lép az olyan jutalmak, mint a pénz és az élelem kapcsán – sokkal kevésbé aktiválódott a magányosok csoportjába tartozók esetében. “Mivel elszigeteltnek érzik magukat, a magányos emberek a nemtársas jutalmaban lelnek relatív vígaszra.” – mondta John Cacioppo, a Chicagoi Egyetem pszichológus professzora.
 
Növekvő probléma
Minden ötödik amerikai megtapasztalja a magány érzését, állítja Cacioppo. Ez egy egyre növekvő probléma a modern társadalomban, mivel a háztartások átlagos mérete csökken. 2010-re az amerikai lakosság durván 10 %-a (31 millió ember) él majd egyedül - állítják Cacioppo és munkatársai.
 
Egy korábbi tanulmány azt mutatta, hogy ez ugyanolyan káros lehet az egészségre, mint a dohányzás. Cacioppo a könyvében bizonyítékot szolgáltat arra, hogy a magány összefüggésben van a vérkeringés romlásával, az immunrendszer gyengülésével, a depresszió fokozódásával, az Alzheimer-kór gyorsabb kifejlődésével. Egy másik kutatócsoport 2006-os tanulmánya, mely 50-68 év közötti emberek bevonásával készült, kimutatta, hogy annak, aki a magányossági mércén a legmagasabb értéket érte el, magasabb volt a vérnyomása is. A magány potenciálisan halálos hatásai fokozatosan és egyre gyorsabban gyülemlenek fel ahogy öregszünk.
Habár a magány talán befolyásolja az agyi tevékenységet, a kutatás azt is sugallja, hogy a ventrális striátum működése keltheti a magány érzését, mondta Cacioppo munkatársa, Jean Decety pszichológus és pszichiáter professzor. “A tanulmány felveti annak lehetőségét, hogy a magányt a ventrális striatum jutalommal kapcsolatos aktivitásának csökkenése okozza válaszul a társas visszajelzésekre.” – mondta Decety.
Az eredmények a Journal of Cognitive Neuroscience legfrissebb számában jelentek meg. Cacioppo Chicagóban is beszámolt a fejleményekről az Amerikai Tudományfejlesztési Társaság éves gyűlésén.
 
Mit tegyünk?
Cacioppo 2008-as könyvében William Patrick társszerző közreműködésével, aki a Harvard Egyetem Újságjának tudományos szerkesztője volt, vitatja, hogy a magány egy visszajelzési kört hoz létre, mely felszínre hozza a társas szorongást, félelmet és más negatív érzelmeket. A körforgásból való kiszabaduláshoz először fel kell ezt ismernünk, majd legyőznünk a többiekkel kapcsolatos félelmeinket.
"A folyamat azzal kezdődik, hogy újra felfedezzük a pozitív fiziológiás érzéseket, melyek az emberi kapcsolatok egyszerű pillanataiban születnek.” – mondta Patrick. “Ehhez azonban le kell győzni a félelmet, és ki kell nyújtanunk a kezünket.”
 
"A magányos emberek éhesek. – tette hozzá Cacioppo - Az a lényeg, hogy belássuk: nem az a megoldás, ha minket etetnek meg, hanem ha örömünket leljük abban, hogy főzzünk másokra, és velük együtt fogyasszuk el.”

 

3 komment

Címkék: agy pszichológia

süti beállítások módosítása