Cogito

Orosz Viktória vagyok, orvostanhallgató. Blogomon az orvostudomány és egészség friss, érdekes és hasznos híreit, kutatási eredményeit szeretném ismertetni. Célom, hogy a közemberekhez is közelebb kerüljön ez a tudomány. E-mail címem: viki@housemd.hu Add to Netvibes

Kritika a Cogito-ról gblog2011.jpg Az ÉLETMÓD kategóriában a zsűri által legjobb 10 blog közé lett sorolva a Cogito!

Facebook

Kommentek

Keresők

Google

Okozhat-e az alvászavar cukorbetegséget?

2008.01.04. 18:26 Orosz Viktória

A kutatók egy újabb lehetséges kockázati tényezőt fedeztek fel a cukorbetegséggel kapcsolatban: az alvászavart!
 
Chicagóban egy kisebb tanulmány vizsgálta a feltételezést kilenc egészséges felnőttön.
Három éjszakán át megzavarták az önkéntes kísérleti alanyok álmát, melynek következtében az inzulinfelhasználás sokat romlott. Ugyanannyi cukormennyiség megemésztéséhez több inzulin kellett. Ugyanolyan hatással volt az alanyokra, mintha 10-12 kilót híztak volna. Korábbi tanulmányok már feltárták, hogy a túl kevés alvás megnövelheti a cukorbetegség és az elhízás kockázatát. A szóban forgó tanulmány, melyet a  Proceedings of the National Academy of Sciences közölt, hogy a nem megfelelő alvás is hasonló eredményeket hoz.
 
A kísérlet során vizsgálták a résztvevők agyhullámait. Amint mély álomba merültek volna, a kísérletvezetők felkeltették őket, egy éjszaka 250-300 alkalommal. Az önkéntesek ebből mindössze 3-4 alkalomra emlékeztek, de fáradtan és kábán ébredtek.

A kísérletben résztvevők 20-31 év közöttiek voltak, de úgy aludtak, mintha 40 évvel öregebbek lennének. A huszonévesek alvás közben 80-100 percig mutatnak lassú agyhullámokat, míg a 60 évesek kevesebb, mint 20 percig. Ha valaki elég sokáig alszik, de mégis fáradtan ébred, előfordulhat, hogy ebből túl kevés a lassú agyhullámok időszaka. Az alvási apnoéban szenvedők esetében ez gyakori.

A túlsúly és az előrehaladott életkor a cukorbetegség két fő rizikófaktora, de egyben az alvásminőséget is mindkettő rontja.

Forrás: Medipress

Szólj hozzá!

Címkék: alvás cukorbetegség

Biztonságos módszer az álmatlanság ellen

2008.01.03. 16:26 Orosz Viktória

A zolpidem nevű altató már rövid távú alkalmazás esetén is jelentősen javítja a krónikus álmatlanságban (insomnia) szenvedő betegek életminőségét, növeli a koncentrációképességüket, és csökkenti a napközbeni álmosság-érzést.
 
A SLEEP című szaklap januári számában megjelent tanulmány szerint a fél évig heti 3-7 alkalommal szedett zolpidem (12.5 milligrammos kiszerelésben) segítségével kiváló eredményeket lehet elérni az insomniás betegeknél. A tanulmány elkészítése során 1018, 18 és 64 év közötti krónikus álmatlanságban szenvedő pácienst vizsgáltak meg. A kísérlet ideje alatt a páciensek felének zolpidemet, míg a másik felének hatóanyag nélküli placebót kellett szednie, heti 3-7-szer.
Az eredmények szerint a 12 hetes kísérlet végén a zolpidemet szedő csoport tagjainak 89.7 százalékánál - saját elmondásuk szerint - használt a kezelés, szemben a placebo csoporttal, ahol csak 51.4 százalékos javulás mutatkozott.
"A felnőtt lakosság közel 10 százaléka szenved krónikus álmatlanságtól. Ezeket a pácienseket legtöbbször gyógyszeresen kezeljük, annak ellenére, hogy nagyon keveset tudunk ezeknek a szereknek a hosszú távú hatásairól - nyilatkozta Dr. Andrew D. Krystal, a Duke Egyetem orvosa, a mostani kutatás vezetője - A mostani kutatásaink szerint az egy évnél tovább alkalmazott kezelés már kockázatos a betegre nézve, emellett pedig nagyon költséges is."
Általános értelemben véve insomniának nevezzük azt, ha az alvás mennyisége és minősége nem elégíti ki a szervezet igényeit. Ez felnőttek körében a leggyakoribb alvászavar.
Az Amerikai Alvásgyógyászati Egyesület szerint a jó és pihentető alváshoz az alábbiak szükségesek:
  • megfelelő alvásrutin kialakítása
  • nyugodt környezet
  • csendes, sötét, lehetőleg hűvös hálószoba 
  • emellett tilos koffeintartalmú ételeket-italokat fogyasztani és megerőltető testedzést végezni elalvás előtt

Forrás: Medipress

2 komment

Címkék: alvás insomnia

Éjszakai légzésgondok és elhízás

2007.12.03. 18:36 Orosz Viktória

Az Egyesült Államok orvosai egyre tehetetlenebbek az ország lakosságát sújtó kóros elhízással szemben. A gyerekek különösen veszélyeztetettek ebből a szempontból. Az alvás alatti légzészavarok, amelyek később súlyos betegségeket is okozhatnak, rendkívül gyakoriak az elhízott gyerekeknél-olvasható az "Otolaryngology: Head and Neck Surgery" című szaklap decemberi számában.
Az alvás alatti légzészavar súlyosságától függően az egyszerű horkolástól az obstruktív alvási apnoéig terjedhet, amely alvás közbeni légzésleállást jelent. Ez nagyon nagymértékben növeli a szív és érrendszeri betegségekre, valamint a magas vérnyomásra való hajlamot.
A Virginia Egészségügyi Egyetem kutatói 299, 2 és 18 év közötti gyermeket vizsgáltak meg. Az első csoportba olyan gyerekeket válogattak, akik mandulaműtét miatt kerültek kórházba, a mandulák eltávolításával ugyanis csökkenteni lehet az alvás közbeni légzészavarokat. A kontrollcsoportba véletlenszerűen kiválasztott gyerekek kerültek.
Az eredmények szerint a mandulaműtéten átesett légzészavaros gyerekek 46 százaléka túlsúlyos, míg a kontrollcsoportnál ez az arány 33 százalék. Az adatok szerint az afro-amerikai légzészavaros gyerekek körében valamivel gyakoribb a kóros elhízás, mint a fehéreknél.
"Fontos, hogy felhívjuk a szülők figyelmét az éjszakai légzészavarok és a kóros elhízás közötti kapcsolatra, hiszen mind a kettő elég súlyos probléma, és veszélyt jelent a gyermek egészségére" - nyilatkozta Dr. Emily F. Rudnick a kutatás egyik vezetője.
Forrás:Medipress

Szólj hozzá!

Címkék: alvás elhízás

Hogyan hat az alváshiány az érzelmekre?

2007.11.01. 14:49 Orosz Viktória

Current Biology október 23-ai számából megtudhatjuk, hogy alváshiány következtében az agy érzelmi központjai jelentősen túlreagálnak a negatív érzelmekre.
Dr. Matthew
Walker és munkatársai 26 egészséges önkéntest kért meg, hogy vagy aludjanak normálisan, vagy maradjanak ébren 35 órán át. A következő napon a kutatók funkcionális mágneses rezonancia képalkotó (fMRI) segítségével megvizsgálták a résztvevők agyi aktivitását, miközben a résztvevők 100 képet néztek. A képek kezdetben érzelmileg semlegesek voltak, például kanalat vagy kosarat ábrázoltak, és idővel egyre negatívabbá váltak – például cápa- vagy viperatámadásról szóltak.
„Ugyan számítottunk rá, hogy az agy érzelmi központjai túlreagálnak alvásmegvonáskor, de ekkora túlreagálásra azért nem számítottunk. Több mint 60%-al erősebben reagáltak a résztvevők a negatív ingerekre. Ez óriási emelkedést jelent – úgy tűnik, ilyenkor az érzelmek ámokfutása folyik az agyban.” - közölte Dr. Walker.
A kutatók kimutatták, hogy a hiperaktív válasznak a prefrontális lebeny leállása az oka, egy olyan agyterületé, amely normál esetben szabályozza az érzelmeket. Ez a szerkezet az emberi evolúcióban viszonylag újnak számít, „és emiatt lehet, hogy nem alkalmazkodott még az egyes biológiailag szélsőséges helyzetekhez.” - magyarázta Walker. „Az ember az egyetlen élőlény, amely önmagától képes elvonni az alvást. Ez nagy furcsaságnak számít a természetben.” 
A modern élet során az emberek gyakran nem alszanak eleget, és ez napi rutinná válik – mondta Dr. Walker.
A jövőben azt kellene kutatni, hogy az alvás mely összetevői segítenek az érzelmi stabilitás helyreállításában – „ez lehet az álmodással járó REM alvás, vagy a lassú hullámú, álmokkal nem járó alvási forma.”
Számos pszichiátriai betegség, főként az érzelmeket érintőek, összefüggést mutatnak az alvászavarokkal. „Hagyományosan azt gondoltuk, hogy a pszichiátriai betegségek hozzájárulnak az alvási rendellenességek kialakulásához, de lehet, hogy ez pont fordítva igaz. Ha rájövünk, az alvás melyik része felelős az érzelmi stabilitásért, számos, már most meglévő gyógyszerrel kezelhetővé válna az alváshiány, illetve bizonyos pszichiátriailag kóros állapotok.”- foglalta össze Dr. Walker.

Forrás: -Medipress
            -Current Biology
   

3 komment

Címkék: kutatás neurológia agy alvás

25 órás napok

2007.05.28. 09:51 Orosz Viktória

A BBC News riportja szerint amerikai és francia tudósok nemrég kísérletet tettek a 24 órás nap kibővítésére.
 
A kutatók a kísérlet során 12 önként jelentkezőt teljesen elzártak a külvilágtól, és mesterséges fényforrásokkal teljesen lehetetlenné tették az éjszaka és nappal megkülönböztetését. Ezzel a módszerrel mind a 12 résztvevő biológiai órája visszaállt az eredeti állapotába. Mint kiderült, ez nem az évszázadok alatt belénk programozott 24 órás ciklus. A mesterséges fények segítségével a tudósok újra tudták programozni az alanyok biológiai óráját, így 25 órának adódott az ideális nap. Hogy miért lehet szükség a mesterséges időeltolásra? "Az időzónák közti különbségek, a műszakos munkabeosztás vagy az alvási rendellenességek mind kapcsolatban állnak azzal, hogy a biológiai óránk eltér a nappalok és éjszakák váltakozásától. A 25 órás napok bevezetésével visszatérhetnénk az eredeti állapotba" - nyilatkozta a kutatásban részt vevő tudósok egyike.
A kutatók eredményeiket a Proceedings of the National Academy of Sciences című tudományos folyóiratban publikálták.

 

Szólj hozzá!

Címkék: kutatás alvás biológiai óra

süti beállítások módosítása