Cogito

Orosz Viktória vagyok, orvostanhallgató. Blogomon az orvostudomány és egészség friss, érdekes és hasznos híreit, kutatási eredményeit szeretném ismertetni. Célom, hogy a közemberekhez is közelebb kerüljön ez a tudomány. E-mail címem: viki@housemd.hu Add to Netvibes

Kritika a Cogito-ról gblog2011.jpg Az ÉLETMÓD kategóriában a zsűri által legjobb 10 blog közé lett sorolva a Cogito!

Facebook

Kommentek

Keresők

Google

Gyorsabban öregszik a rossz alvók agya

2012.07.20. 14:18 Orosz Viktória

Dormire-poco-fa-ingrassare-e-non-aiuta-a-dimagrire.jpg

A nem megfelelő mennyiségű alvás a kimerültségen kívül sokkal súlyosabb következményekkel is járhat, akár mentális hanyatláshoz, vagy egyenes az Alzheimer-kór kialakulásához is vezethet. Nemrégiben több vizsgálat is született – a Kalifornia Egyetemen, Franciaországban, továbbá a Washington Egyetemen is -, melyek kimutatták, hogy a túl kevés, vagy túl sok alvás egyaránt két évvel képes öregíteni az agyat.

Egyes kutatások arra is fényt derítettek, hogy az alvási apnoéval küzdőknél kétszer nagyobb valószínűséggel jelentkezhet gondolkodásbeli probléma vagy akár demencia, mint azoknál, akik háborítatlanul pihennek. Emellett a gyakori napközbeni álmosság idős embereknél a kognitív hanyatlás előjele lehet.

Egy másik vizsgálat során több mint 15 000 nőt kísértek figyelemmel a szakemberek az Egyesült Államokban 14 éven át, és kiderült, hogy akik napi öt óránál kevesebbet, vagy kilenc óránál többet aludtak, idővel egyaránt rosszabb mentális képességekkel rendelkeztek, mint azok, akik átlagosan hét órát töltöttek alvással egy nap, továbbá azoknál is rosszabbodott a helyzet, akiknek alvásmennyisége a kor előrehaladtával legalább napi kétórányival megváltozott.

Az egyik tanulmány szerzője, Elizabeth Devore beszámolt róla, hogy feltételezéseik szerint a cirkadián ritmus megváltozása van negatív hatással a kognitív funkciókra. Abban pedig valamennyi szakember egyetért, hogy a további kutatások szükségessége mellett fontos lenne, hogy az alvási gondokkal küzdők minél előbb szakemberhez forduljanak, mert az időben felismert problémák hatékonyabban kezelhetőek.

A fenti vizsgálatok eredményeiről a szakértők az Alzheimer Társaság Vancouverben megrendezésre kerülő éves találkozóján készülnek beszámolni.

Szólj hozzá!

Címkék: alvás alzheimer insomnia

A B3-vitamin csökkenti az Alzheimer-kór tüneteit

2008.11.11. 09:09 Orosz Viktória

A recept nélkül kapható vitamin nagy dózisa Alzheimer-kóros egereken megakadályozta a memória csökkenést és a Kaliforniai Egyetem kutatói most embereken akarják vizsgálni, hogy milyen hatása van a szernek.-írja a Medipress.

A nikotinamid, a B3-vitamin egyik fajtája, vízben oldódó vitamin. Általában biztonságosan szedhető, bár nagyon magas dózisban alkalmazva toxikus mellékhatásai is lehetnek. Klinikai kísérletek igazolták, hogy jótékony hatással van a cukorbetegség szövődményeire, valamint gyulladáscsökkentő tulajdonságokkal rendelkezik, ami bizonyos bőrbetegségek kezelésében nyújthat segítséget.  

A nikotinamid az ún. hiszton deacetiláz (HDAC) gátlók közé tartozik, amelyekről rágcsálókon végzett kísérletekkel kimutatták, hogy védő hatással vannak a központi idegrendszerre Parkinson-kórban, Huntington-kórban és amiotrófiás laterál szklerózisban (ALS). Folyamatban vannak azok a klinikai kutatások, amelyek során a HDAC gátlók hatásait ALS-ben és Huntington-kórban szenvedő betegeken vizsgálják.  

A nikotinamid vizsgálata során dr. Green és kollégái Alzheimer- kóros egerek ivóvizébe keverték a vitamint. Az egerek rövid- és hosszútávú memóriáját útvesztő kísérlettel és tárgyfelismerési feladatokkal vizsgálták. A vitaminnal kezelt egerek az egészséges egerekhez hasonlóan teljesítettek, míg a vitaminnal nem kezelt Alzheimer-kóros egereknél memória csökkenést tapasztaltak.  

A nikotinamid az egészséges egerek kognitív képességeit is kissé javította. Ez arra utalhat, hogy nemcsak Alzheimer-kór esetén lehet jó hatású a szer, hanem az egészséges emberek memóriája is javulhat tőle. Megállapították, hogy a nikotinamiddal kezelt egerekben jelentősen alacsonyabb volt a tau fehérje szintje, ami az Alzheimer-kórra jellemző neurofibrilláris kötegek kialakulásához vezet. A vitamin nem befolyásolta a béta amiloid szintjét, ami az agyban felhalmozódva ún. plakkokat képez, ez az Alzheimer- kórban megfigyelhető másik típusos elváltozás.  

A nikotinamid kezelés a mikrotubulusokat megerősítő fehérjék mennyiségének növekedéséhez vezetett. A mikrotubulusok mintegy vázként szolgálnak az idegsejtekben, olyanok, mint az „autópályák”. Ha a vázrendszer megbomlik, az idegsejt elpusztulhat. Az idegsejt pusztulás vezet az Alzheimer- kórban tapasztalható elbutuláshoz. „Ez a folyamat előzhető meg a nikotinamiddal, amely az utakat szélesebbé és stabilabbá teszi” - mondta dr. Green.

1 komment

Címkék: vitamin alzheimer niacin b3 vitamin

5 tipp agyunk fényesítésére

2008.08.22. 19:22 Orosz Viktória

 Az Alzheimer-kór és más típusú demenciák (elbutulások) lassan rontják az agy kapacitását az új emlékek befogadására, és egyre újabb mentális és gyakorlati feladatokat kívánnak a nyugdíjas kort elérő, egyre bővülő populációtól. Az Alzheimer Társaság 2007-ben több mint 5 millió amerikaira becsülte a megbetegedések számát, mely 2050-re a 16 milliót is megközelítheti. Továbbra is sokan kutatják agyunk titkait – hogy miként dolgozzuk fel az információt, hogyan működik a memória, hogyan öregszik az agy, és hogy hogyan fejlődnek ki az Alzheimer –kórhoz hasonló megbetegedések. 

Jobb ha tudjuk, hogyan tartsuk egészségesen elménket! Számtalan tanulmányt dolgoztak ki a gondolkodóképesség megtartásához: 

1.    Egyél az agyadnak megfelelő ételt! Az vagy, amit megeszel, nincsen másképp ez az aggyal sem. Az ócska kajákkal az agy is ócska lesz, az előre elkészített ételek transzzsírjai és telített zsírjai kedvezőtlenül befolyásolják az agyi szinapszisokat. A szinapszisok kötik össze az agy idegsejtjeit, fontosak a tanulásban és a memóriában. Az omega-3 zsírsavat tartalmazó diéta (lazac, dió és kiwi) javítja a szinaptikus kapcsolatokat, és segít a depressziótól a demenciáig terjedő elmebajok megfékezésében. 

2.    Sportolj! A test egyéb részeinek edzése is segít megőrizni a memóriát, tisztább gondolatokat eredményez, és számos tanulmány szerint csökkenti a kognitív megbetegedések rizikóját. Mivel a testedzés enyhe stressz a szervezetnek, és fogyasztja az agy számára is értékes energiát, növeli egyes kémiai anyagok, úgynevezett növekedési faktorok felszabadulását, és ezzel erősebbé és egészségesebbé válnak az agyi neuronok. A szakértők szerint minden nap fél óra elegendő. És ne felejtsünk el nyújtani! A nyújtás csökkenti a stresszt, és jó hatással van agyunk memóriaközpontjára. 

3.    Adj neki feladatot! Fejtörőkkel, keresztrejtvényekkel és memóriajátékokkal – a fokozott mentális aktivitás csökkenti a demencia kockázatát, mivel fenntartja és megtartja az agyi stimulációt. Még az aktuális politikai kampányra figyelés is javítja a figyelem szabályozását és a tanulási folyamatot. 

4.    Memória trükkök. Időről időre elő lehet hívni a memória bankban tárolt információkat. A kognitív képességekben való magabiztosság kedvezően hat a memóriafunkciókra, különösen idősebb korban. Ilyenkor gyakrabban fordulnak elő memóriahibák, ezek az élmények pedig még a későbbi próbálkozástól is elvehetik a kedvet. Az előrejelzés szintén javíthatja a memóriát. Ha van egy jó ötletünk, hogy hogyan jegyezzünk meg valamit, szívesebben emlékszünk rá. 

5.    Fontos a pihenés! Az alvás segíti a napi emlékek újraélését, és hosszabb távú rögzítést biztosít. Egyes tanulmányok szerint, az agy alvás közben sokkal gyorsabban feldolgozza az eseményeket, mint ébrenlétkor – ne legyen több átalvatlan éjszakátok, diákok! Egy másfél órás délutáni szieszta is segít megszilárdítani a hosszú távú memóriát. 

Természetesen egyik elmeerősítő tipp sem biztos. Egyes tanulmányok szerint az Alzheimer és más típusú demenciák igencsak függnek a genetikai háttértől. Egy tanulmányban, melyet júliusban mutattak be az Alzheimer Társaság Nemzetközi Konferenciáján célozgattak az Alzheimeres anyák és gyermekeik megbetegedésének esélye között fennálló kapcsolatra. Meghatározott fehérje minták előfordulása is növelheti a betegség rizikóját. Jelenleg senki nem tudja előre megmondani, hogy kinél fog kialakulni demencia. Míg a kutatók jobb előrejelzésen és gyógymódon gondolkoznak, valószínűleg az a legjobb, ha törődünk agyunkkal és testünkkel, hogy egészséges maradjon!

Forrás: Medipress

Szólj hozzá!

Címkék: memória neurológia alzheimer

Vérteszt Alzheimer- és Parkison-kórra

2008.04.10. 18:02 Orosz Viktória

Egy olyan új vérvizsgálati tesztet bocsáthatnak útra idén nyáron, amellyel korán diagnosztizálhatóvá válhatnak a neurodegeneratív betegségek és így el lehetne velük különíteni a Parkinson-kórt az Alzheimertől – jelent meg a Chemistry & Industry című lapban.  Az oklahomai székhelyű Power3 Medical Products proteomkutató („proteomics” a genomkutatás [genomics] analógiájára) cég nyilatkozata szerint a NuroPro nevű teszt eladását tervezik. Ez lenne az első diagnosztikus értékű teszt a neurodegeneratív betegségekkel kapcsolatban a piacon, először Görögországban a harmadik negyedévben, további tervként az amerikai piacra is eljuthat a harmadik negyedév végén vagy az év végén.
„Jelenleg a piacon nem áll rendelkezésre diagnosztikus teszt a neurodegeneratív betegségekkel kapcsolatban – a diagnózis jelenleg egyedül a tünetek klinikai diagnózisán alapszik.”- közölte Steve Rash vezérigazgató.
A Power3 a vérben található számos fehérjét azonosított és szabadalmaztatott, amelyek neurodegeneratív betegségekkel hozhatóak összefüggésbe. A NuroPro teszt 59 fehérje biomarkert mér, amelyek relatív szinte segítségével szerintük megkülönböztethető a Parkinson-kór, az Alzheimer-kór és az amyotrophiás lateralsclerosis (ALS, amelyet Lou Gehrig-kórnak is hívnak), vagy megállapítható, hogy ki betegség-mentes. A teszt rendkívül pontos, több mint 90 százalékos specificitással és szenzitivitással, Rash szerint.
Noha Kieran Breen, a Parkinson-kór Társaság kutatási igazgatója is kifejezetten hasznosnak véli a tesztet a betegség progressziójának nyomonkövetése és a gyógyszerek hatékonyságának megállapítása terén, egyben óvatosságra is int: „Annak ellenére, hogy a teszt ígéretesnek tűnik, nagyobb vizsgálatokra van még szükség, mielőtt meg lehetne erősíteni azt, hogy segít-e a diagnózis felállításában.”
Susan Sorensen, az angliai Alzheimer Társaság kutatási vezetője szerint: „Az Egyesült Királyságban 700 000 ember küzd dementiával, 62 százaléknak Alzheimer-kórja van, és ez a szám több mint egy millió fölé fog emelkedni 20 éven belül. Egy hatékony vérteszt a diagnosztizáltak és családjaik számára lehetőséget nyújtana a súlyos betegségre való felkészülésre és hogy a jövőjükkel kapcsolatban fontos döntéseket hozhassanak.”
„A proteomkutatás néven ismert módszer magába foglalja a vérben előforduló fehérjék vizsgálatát is, ugyanakkor egyelőre nem tisztázott, hogy a fehérjék mely alcsoportja felelős az Alzheimer-kór döntő jeleiért. Egyesek szerint az Alzheimer-kór például túl összetett ahhoz, hogy ilyen módon azonosítható lehessen.”
Jelenleg is folyik két validációs vizsgálat az arizónai Cleo Roberts Klinikai Kutatóközpontban (USA) és a Thesszaloniki Kutatóközpontban (Görögország).

Forrás: Medipress
 

Szólj hozzá!

Címkék: neurológia alzheimer parkinson

Tapasz az Alzheimer- és Parkinson-kór kezelésére

2007.07.13. 14:18 Orosz Viktória

Az FDA (az amerikai Élelmiszer és Gyógyszer-engedélyezési Hivatal) jóváhagyta az első bőrtapasz alkalmazását enyhe és középsúlyos Alzheimer-kór gyógyításában. A gyártó cég szerint a tapasszal a Parkinson-kórral járó enyhe és közepes fokú elbutulás is kezelhető. A készítmény nem új gyógyszer, kapszula formájában már használják mind Alzheimer-, mind Parkinson-kór okozta nem súlyos demencia kezelésére. 2006. júliusában vetették fel kutatók, hogy a rivastigmine bőrtapasz formában való alkalmazása egyszerűsíthetné a gyógyszer használatát (különösen azoknak a betegeknek, akiknek nehézséget jelent a tabletták lenyelése), illetve az ilyen típusú gyógyszerek mellékhatásait, a hányingert, hányást is csökkenthetné. A tapaszt naponta egyszer kell felhelyezni a hátra, mellkasra, vagy a felkarra, és egész nap egyenletes vérszintet tart fenn. A gyógyszer engedélyezése egy nemzetközi tanulmány eredményein alapul, melybe csaknem 1200 enyhe, illetve mérsékelt Alzheimer-kórban szenvedő beteget vontak be. A betegek egy része rivastigmine kapszulát, mások tapaszt, még néhányan placebót kaptak. A gyártó állítása szerint a tapasz hatékonysága hasonló a kapszula legmagasabb dózisaihoz, és az ajánlott adagot (napi 9,5 mg) a legtöbb beteg jól tűrte. Magasabb dózisban a tapasz émelygést, hányást, hasmenést, étvágytalanságot és súlyvesztést okozhat.

Szólj hozzá!

Címkék: neurológia gyógyszer alzheimer parkinson

Egy megoldás az Alzheimerre?

2007.06.18. 16:01 Orosz Viktória

A Der Spiegel című német hetilap online változata szerint egy újonnan felfedezett antitesteket a már meglévő Alzheimer-betegség esetében is be lehet vetni. A felfedezés a véletlennek köszönhető: Norman Relkin és kollégái nyolc Alzheimer-pácienst kezeltek egy IVIg nevű immunterápiával. Ennek során a betegek vérébe egy olyan antitesteket tartalmazó "koktélt" juttatnak, amelyet egészséges emberek véréből nyernek. A terápiát a különböző immunbetegségek esetében is alkalmazzák. Az eredmény az volt, hogy a páciensek központi idegrendszerében jelentős mértékben csökkent az abeta mennyiség, és erre nem volt magyarázat. "Azt feltételeztük, hogy a már ismert antitesteken kívül egy új szereplőnek is lennie kell" - nyilatkozta Relkin. 





















A laboratóriumi vizsgálatok megerősítették a feltételezést. Az IVIg koktél csak gyenge hatást mutatott, amikor egyes abeta molekulákkal lépett kapcsolatba, azonban amikor az abeta fehérje öregedni kezdett, és úgynevezett oligomorrá állt össze, annál hevesebb volt a reakció. Az oligomorok kialakulása az első fázisa az alzheimeres lerakódásoknak és a kezdete az agy károsodásának is. A vizsgálatok során sikerült a reakcióért felelős antitestet elkülöníteni. Az antitest érdekes módon a Parkinson-kórnál előforduló Lewy-testekre is élénken reagált. Ez azt valószínűsíti, hogy általános védekező mechanizmusról van szó, amellyel az emberi test megpróbál védekezni a veszélyes degeneratív betegségekkel szemben. Az első tesztek ígéretesek, de a vizsgálatoknak meg kell erősíteniük, hogy más betegség esetében is hasonló-e a hatás - írja a Spiegel Online.

Ajánlott Alzheimer-es linkek:
Feledékeny emberek társasága
Általános tudnivalók

Szólj hozzá!

Címkék: kutatás neurológia alzheimer