Cogito

Orosz Viktória vagyok, orvostanhallgató. Blogomon az orvostudomány és egészség friss, érdekes és hasznos híreit, kutatási eredményeit szeretném ismertetni. Célom, hogy a közemberekhez is közelebb kerüljön ez a tudomány. E-mail címem: viki@housemd.hu Add to Netvibes

Kritika a Cogito-ról gblog2011.jpg Az ÉLETMÓD kategóriában a zsűri által legjobb 10 blog közé lett sorolva a Cogito!

Facebook

Kommentek

Keresők

Google

Nem növelik a rák kockázatát a sztatinok!

2011.07.29. 16:01 Orosz Viktória

 Egy új, nagyszabású tanulmány eloszlatja az arra vonatkozó aggodalmakat, hogy a koleszterinszint-csökkentőként alkalmazott sztatinok szedése növelné a rák kockázatát.

A kutatók egy körülbelül 91 ezer felnőtt egészségügyi adatait tartalmazó adatbázis elemzése alapján azt állítják, hogy nem találtak jelentős eltérést a rák kockázatát illetően a sztatinokat szedők és nem szedők között. A 91 ezer személy átlagosan öt éves utánkövetése során, akiknek egy része szedett, a másik része nem szedett koleszterincsökkentő gyógyszert, a sztatint szedők 11,37 százalékában, és a sztatint nem szedők 11,11 százalékában alakult ki daganat – derült ki a Journal of the American College of Cardiology július 15-i számában megjelent tanulmányból. A kutatók azt is hozzátették, hogy a rákdiagnózisokhoz tervezett közös, tíz éves túlélési görbe sem tért el a két csoport között. A tanulmány szerzői szerint azonban eredményeiket az elemzésben részt vevő alanyok kiválasztásának módja miatt valószínűleg nem lehet az egész amerikai felnőtt népességre kivetíteni.
Dr. Stanley Rockson, a Stanford Orvostudományi Egyetem kardiológusa azonban úgy véli, hogy az eredmények a résztvevők nagy létszámának köszönhetően meggyőzőnek tűnnek. Hozzátette ugyanakkor, hogy bár a sztatinok valószínűleg nem növelik a rák kockázatát, a májkárosodás és az izompanaszok veszélyével járnak. Az olyan csoportokban azonban, ahol a kezelés hiányával járó kockázat magas, az előnyök túlsúlyban vannak a kezeléshez társuló kockázatokkal szemben.
Dr. David C Goff, a winston-salem-i Wake Forest baptista kórház szakértője szerint a kutatás újabb bizonyítékkal szolgál arra, hogy a sztatinok esetében nem kell tartani a rák kockázatától. Dr. Goff szerint ugyanígy az olyan dolgok, amelyek csökkentik a szívbetegség kockázatát, számos daganatos betegség kockázatát is csökkentik. A szakember éppen ezért mindenkinek azt tanácsolja, hogy ne dohányozzon, éljen zöldségekben és gyümölcsökben gazdag, egészséges étrenenden, mozogjon rendszeresen, és tartson fenn egészséges testsúlyt.

Szólj hozzá!

Címkék: kutatás gyógyszer daganat sztatin

Áttörés a műszív kutatásban

2011.07.14. 21:01 Orosz Viktória

A pulzust és a szívverést általában az élet jeleként szokás értelmezni, ám a Texasi Szív Intézet kutatói egy új módszert találtak, amivel pulzus és szívdobogás nélkül a vért továbbra is keringésben lehet tartani.


























Dr. Billy Cohn és Dr. Bud Frazier, a Texasi Szív Intézet kutatói egy olyan új mesterséges szív fejlesztésén dolgozott, amelyik nem tud elromlani és elhasználódni, valamint nem okoz vérrögöket és fertőzéséket. A legnagyobb különbség a természetes szívvel szemben, hogy az új találmány teljesen másképp működik, ugyanis egyáltalán nincs szívverés, sem pulzus.

Az új eszköz olyan technológiát alkalmaz, amelyet még az 1980-as években használtak a szívgyengeségben szenvedők megsegítésére. A ventrikuláris, vagy szívkamrai segédeszközt (VAD) úgy tervezték meg, hogy vagy a jobb-, vagy a baloldali szívkamra működését segítse. Az eszközön egy rotor kis lapátokat forgat, melyek képesek folyamatos keringésben tartani a véráramot.  

A VAD-ot tehát eredetileg úgy alkották meg, hogy csak a szív egy bizonyos részét segítse, de Dr. Cohn és Dr. Frazier továbbfejlesztésének köszönhetően két ilyen segédeszköz összekapcsolásával hatékonyan lehet egyszerre segíteni a szív mindkét oldalát. 

A kutatók először borjúkon tesztelték az új segédeszközt. A borjú szívét műtéti úton eltávolították, majd beültették a helyére az új eszközt. A borjú azóta egészséges és teljes életet él, annak ellenére, hogy egyáltalán nincs mérhető pulzusa, vagy szívverése, a különböző orvosi szívtesztek tehát minden kétséget kizáróan halottnak nyilvánítanák. Azóta a kutatók már egy emberen is letesztelték a segédeszközt, és a vizsgálatok alapján ott is hibátlanul működött.

 

Szólj hozzá!

Címkék: kutatás technika szív fejlesztés pulzus lvad műszív

Új módszer szívsejtek tenyésztésére Petri-csészében

2010.08.22. 10:13 Orosz Viktória

Egy új, szintetikus váz segítségével működőképes szívsejtek tenyészthetőek Petri-csészében, és ily módon élő patkányok szívének véredényei is növekedésre bírhatóak. A Proceedings of the National Academy of Sciences szakfolyóirat szerint ezt az új szív-vázat egykor majd szívinfarktust szenvedett betegek szívének gyógyítására használhatjuk fel.

„Ha ma valakinek szívrohama van, az orvosok semmit sem tudnak tenni annak érdekében, hogy a sérülést helyrehozzák.” – mondta a cikk szerzője, Buddy Ratner a Washingtoni Egyetem biomérnök professzora. Hozzátette: a biotechnológia segíthet a szív öngyógyulási folyamatának felgyorsításában. „Nagy előrelépés lenne, ha pótolni tudnánk a sérült területek létfontosságú sejtjeit.”  TOVÁBB

Szólj hozzá!

Címkék: kutatás szív fejlődés infarktus

Nem a méret a lényeg, ha agyról van szó

2009.12.06. 09:54 Orosz Viktória

A Londoni Egyetem Queen Mary Kutatóközpontjának tudósai szerint egy élőlény, még ha agya kisebb egy gombostűfejnél is, lehet annyira intelligens, mint más, nagyobb testű – és agyú – állatok. TOVÁBB

Szólj hozzá!

Címkék: kutatás agy

Hatékony a pramipexol Parkinson-kórban

2009.07.16. 10:28 Orosz Viktória

 

A Movement Disorder Society (MDS- Mozgászavar Társaság) 13. nemzetközi kongresszusán bemutatott új adatok megerősítették a napi egyszeri adagolású, nyújtott felszívódású pramipexol jelentős terápiás előnyeit. Az előrehaladott Parkinson-kórban szenvedő betegek bevonásával végzett vizsgálat hasonló eredményeket hozott, mint a már régóta bevált azonnali felszívódású pramipexol hatóanyagú készítmény.

A Parkinson-kór az Alzheimer-kór után a második leggyakoribb krónikus agyműködési rendellenesség idősebb korban. Előfordulási gyakoriságát a 65 év fölötti népesség körében világszerte körülbelül egy és két százalék közé teszik. Habár a Parkinson-kórt hagyományosan motoros tünetekhez (pl remegés, merevség, lelassult mozgás, egyensúlyzavar, csoszogó járás,, merev arckifejezés) kötik, a nem motoros tünetek, többek között a depressziós tünetek, a fájdalom, a lelassult gondolkodás és az alvászavarok jelentősek lehetnek. A tünetek betegenként eltérők lehetnek, de idővel súlyosbodnak.
 
A vizsgálat megerősítette egy korábbi vizsgálat adatait, amely kimutatta a napi egyszeri adagolású szer hatásosságát, biztonságosságát és tolerálhatóságát a korai Parkinson-kór kezelésében, Az eredmények igazolták a nyújtott hatású forma non-inferioritását az azonnali kioldódású, IR formához képest.4
 
A randomizált, placebo-kontrollos vizsgálat a napi egyszeri adagolású, nyújtott felszívódású - az előrehaladott Parkinson-kór kiegészítő terápiájaként alkalmazott - pramipexol hatóanyagú szer hatásosságát és biztonságosságát mérte fel az azonos terápiás feltételek mellett alkalmazott azonnali felszívódású szerrel összehasonlítva. Az UPDRS (Egységes Parkinson-kór Értékelő Skála) II+III pontszám, illetve az ébrenlét alatti , mozgásképtelen off-időszak csökkenése alapján mind az elsődleges, mind az alapvető másodlagos végpontokat sikerült elérni a vizsgálatban.
 
„A legújabb vizsgálati adatok azt mutatják, hogy a napi egyszeri adagolású, nyújtott felszívódású pramipexol hatóanyagú szer nem csak a korai, hanem az előrehaladottabb stádiumú Parkinson-kór kezelésében is hatásos. A tünetes időszakot (az adagolási periódus végén jelentkező, drámai mértékben csökkent motoros funkciókkal járó időszak) illetően tapasztalt javulás, valamint a napi egyszeri adagolású szer által jelentett kényelem olyan előny, amelyet mind a betegek, mind az orvosok lelkesen üdvözölnek. A napi egyszeri adagolású tabletta különösen a betegség előrehaladott stádiumában lévők számára fontos, amikor gyakran megnő az igény a többfajta gyógyszerre” – jegyezte meg Anthony Schapira professzor, a vizsgálat vezető kutatója, a University College London (Queen Square) Neurológiai Intézetének Ideggyógyászati egyetemi tanszékvezetője, aki egyben a londoni National Hospital és a Royal Free Hospital ideggyógyász professzora is.
 
A pramipexol hazánkban is forgalomban van, egy, németországi ingelheimi székhelyű vállalat forgalmazza. A cég a világ 47 országában 138 leányvállalattal rendelkezik és 41 300 alkalmazottat foglalkoztat. A fent ismertetett kutatást a német gyógyszergyár termékével végezték.

 

Szólj hozzá!

Címkék: kutatás gyógyszer parkinson

A sejtközti aminosavas kommunikáció első bizonyítéka

2009.04.13. 08:52 Orosz Viktória

 

A Massachusetts Általános Kórház Kutatóközpontjának (MGH-CEM) kutatócsoportja fedezte fel elsőként a sejt-sejt közötti, aminosavakkal (a fehérjék építőkockái) történő kommunikáció bizonyítékait, amely megcáfolja az eddigi elképzelést, mely szerint a fehérje jelátviteli út résztvevői (faktorok és citokinek) vettek csak részt ebben a folyamatban. -írja a Medipress.
 
„Nagyon meglepődtünk.” – közölte Rohit Jindal, Ph.D., posztdoktori munkatárs, a beszámoló első szerzője. „Korábbi vizsgálatok a különböző növekedési faktorok és más sejttípusok által termelt extracelluláris mátrix fehérjék szerepét hangsúlyozták a májsejtek viselkedésében, ám legjobb tudomásunk szerint ez az első bizonyítéka annak, hogy a sejtek a helyi aminosav koncentráció megváltoztatásával képesek kommunikálni.”

A szerzők leírták a májszövet háromdimenziós modelljét, amelyben a májsejtek (hepatociták) kollagénbe ágyazódnak, és endothél sejtréteg fedi őket – az erek falát alkotó sejtek, amelyek áthatolnak a májon. Ebben a rendszermodellben a májsejtek sokkal gyorsabban visszanyerték működőképességüket a korábbi modellekhez képest – két nap alatt az egy hét vagy annál többhöz képest. Az alapfelfedezés az volt, hogy a prolin aminosav volt felelős ezért a fokozott sejt-felgyógyulásért. A kollagén alapkövét, a prolint a másmodell endotheliális rétege szekretálta, amelyet felvettek a májsejtek és új kollagén előállítására használták, és ez vezetett a májsejt aktivitás gyorsabb visszanyeréséhez.

„Ennek az aminosav által mediált kommunikációnak az azonosítása rávilágít a metabolizmusban történő változások számbavételének fontosságára a sejt-sejt közötti kommunikáció vizsgálata során.” – közölte Dr. Martin Yarmush, Ph.D., az MGH-CEM igazgatója. „A metabolikus faktorok egyre jobban előtérbe kerülnek számos betegség megértésében, és a különböző sejttípusoknak az anyagcserében betöltött szerepének megértése új gyógyszer célpontokat jelenthet a másbetegségek gyógyításához.” Dr. Yarmush a Harvard Orvostudományi Egyetem Helen Andrus Benedict sebészeti és biomérnöki professzora.

Yaakov Nahmias Ph.D., társszerő hozzáteszi: „Jelenleg nem egészen tiszta, hogy ez a folyamat élő állatokban is végbemegy-e, de hozzájárulhat az aktív máj újraátépüléséhez a máj kifejlődése vagy regenerációja során.” A cikk társszerzői voltak továbbá Dr. Arno Tilles és Francois Berthiaume Ph.D. (mindketten a MGH-CEM kutatói). A vizsgálatot az Egészségügy Nemzeti Intézetei (NIH) és a Shriners Gyermekkórházak támogatták. A beszámoló a FASEB Journal legfrissebb kiadásában jelenik meg.

 

Szólj hozzá!

Címkék: kutatás sejt

A macskák idegrendszere képes helyreállítani saját magát

2009.04.04. 10:28 Orosz Viktória

A macskák titokzatos idegrendszerét tanulmányozó tudósok felfedezték azt a meglepő képességüket, hogy a központi idegrendszer képes helyreállítani saját magát és a működését. - írja a Medipress.

 
A Proceedings of the National Academy of Sciences március 31-i számában megjelent a Wisconsin-Madison Egyetem egy kutatócsoportja megírta, hogy a macskák szervezetében a myelin (az idegszálak zsírszerű szigetelőanyaga) újjáépülése a működés helyreállítódásával jár. Az ember központi idegrendszerében ez az anyag épül le olyan betegségek esetében, mint pl. a szklerózis multiplex.
„Ez bizonyíték arra, hogy a kiterjedt myelin-helyreállítás következtében meggyógyulnak a súlyos idegrendszeri elváltozások.” – mondta Ian Duncan, az UW-Madison idegtudósa, a kutatás vezetője. „Ez arra utal, hogy a központi idegrendszer képes helyreállítani saját magát.”
A felfedezés nagyon fontos, mert megerősíti azon stratégiák érvényességét, melyek terápiás jelleggel igyekeznek helyreállítani a myelint a súlyos idegrendszeri betegségek gyógyításában, melyek a myelin pusztulásával járnak, de az idegeket nem érintik. A myelin egy zsíros anyag, mely burkot képez az idegszálak, más néven axonok körül és segíti a jelzések továbbítását. Ha ez az anyag leépül, zavart szenved az érzékelés, a mozgás, az észlelés és más funkciók is, attól függően, hogy mely idegeket érint a betegség. A tanulmány alapjául a vemhes macskák rejtélyes szerencsétlensége szolgált. A sugárkezelt élelmiszerrel etetett macskák növekedését és fejlődését vizsgálta és azt jelezték, hogy néhány macskánál súlyos idegrendszeri zavarok jelentkeztek, mint pl. mozgászavar, megvakulás és bénulás. Ha abbahagyták ezt a diétát, a macskák lassan de biztosan meggyógyultak, a funkciók helyreálltak.
"3-4 hónapos táplálást követően a várandós macskákban progresszív idegrendszeri zavarok alakultak ki.” – mondta Duncan, az UW-Madison állatorvosi karának orvosprofesszora. „A normális étrendre visszatérő macskák meggyógyultak. Ez egy nagyon zavarba ejtő betegség.” A sugárkezelt élelmet fogyasztó macskáknál súlyos és kiterjedt myelinizáció mutatkozott a központi idegrendszerben. És bár a macskák hasonló tüneteket mutattak a demyelinizációval járó betegségben szenvedő emberekkel, a betegség nem hasonlított egyik myelinhez kapcsolódó kórhoz sem.
A normál étrendre visszaállított macskák lassan gyógyultak ugyan, de az összes axon, mely elveszítette myelin-bevonatát, visszanyerte azt, igaz, nem olyan vastagságban, mint eredetileg volt, jegyezte meg Duncan. "Nem normális állapot ugyan, de fiziológiás szempontból a vékony myelinréteg helyreállította a működést, ellátja a feladatát.”Ha tudjuk, hogy a központi idegrendszer megtartja az myelin-újratermelés képességét, ez nagyban támogatja az elképzelést, hogy a myelin helyreállításával a betegek visszanyerhetik elveszített vagy csökkent képességeiket. „A kulcsgondolat az, hogy a remyelinizáció klinikai szempontból nagyon fontos.” – állítja Duncan.
Nem tudták pontosan megállapítani, hogy a kísérleti étrenden tartott macskáknál mi okozta az idegrendszeri elváltozásokat, mondja Duncan, aki nem vett részt az eredeti kísérletben. „Szerintünk meglehetősen elképzelhetetlen, hogy a sugárkezelt étel egészségügyi problémát jelentene az embereknél. Valószínűleg ez fajspecifikus. Fontos megjegyezni, hogy a macskákat csak egy ideig tartották ezen az étrenden.”

 

 

Szólj hozzá!

Címkék: kutatás neurológia állat macska

Új szindrómát azonosítottak egy kutatás során

2009.03.20. 09:02 Orosz Viktória

A Yale Egyetem kutatói a vérnyomásváltozások genetikai okainak vizsgálata során azonosítottak egy eddig ismeretlen szindrómát, amely rohamokkal, a koordinációs hiányával, fejlődési elmaradottsággal és hallásvesztéssel áll összefüggésben.-írja a Medipress.

Az eredményekről a Proceedings of the National Academy of Sciences március 16-ai kiadása számolt be, amely kihangsúlyozta a genetikai vizsgálatok jelentőségét a krónikus betegségek okainak kutatásában, és olyan közös ok azonosításában, amely látszólag egymástól független tünetegyüttesekért lehet felelős.

„Az új szindrómák egyértelmű és gyors azonosításának valamint a háttérben lévő betegséggének felismerésének képessége drámai fejlődést mutatott az utóbbi években.” – közölte Richard Lifton (Yale Orvostudományi Egyetem Genetikai Osztály). „Egy ilyen vizsgálat régebben évekbe telt volna, ma azonban egyetlen ember munkájaként pár hét alatt elkészült.”
Az új szindrómát Ute Scholl posztdoktori munkatárs fedezte fel Lifton laboratóriumában, aki 600 páciens részvételével végzett genetikai elemzést a vese só-kezelési hibáiról, amely magas vagy alacsony vérnyomáshoz vezethet. Négy családból öt pácienst azonosított Afganisztánból, Törökországból, Nagy-Britanniából és Kanadából, akik a sókezelési hiba mellett sokféle neurológiai problémában is szenvedtek. A páciensek hasonló klinikai tünetei azt sugallták, hogy mindegyiket egyetlen hiba okozhatja, és pár hét alatt sikerült is kimutatnia, hogy mind az öten a KCNJ10 nevű gén mutációját örökölték, amely az agyban, a belső fülben és a vesében expresszálódó kálium csatorna.
Korábbi egérkísérletek szerint ez a csatorna az agyban található, emberi vizsgálatok alapján azonban kiderült, hogy fontos szerepet játszik a vese sókezelésében. Az agyban a mutáció megzavarja a neurotranszmitterek és a kálium eltisztítását a szinapszisokból, rohamokat okozva. Ugyanez a csatorna szükséges a hang átalakításban a belső fülben. A felfedezések szerint a csatorna közrejátszik a vese nátriumpumpa aktivitásában, amely a sóvisszaszívás fő hajtóereje.
A szerzők SeSAME-nak nevezték el az új szindrómát, melynek klinikai tünetei a rohamok, az érzőideg-eredetű süketség, ataxia, mentális retardáció és az elektrolit egyensúly felborulása. Lifton szerint a kutatás remélhetőleg nem csupán az ebben a szindrómában szenvedő páciensek azonosítására lesz jó, hanem arra is, hogy a bonyolultnak tűnő szindrómák hátterében gyakran egyszerű defektus áll, amely megértető.
A vizsgálatban belga, német és kanadai kutatók is részt vettek. A kutatást a Leducq Transatlantic Network for Hypertension és a Howard Hughes Orvosi Központ támogatta.

Szólj hozzá!

Címkék: kutatás

A zene és az emlékek közötti kapcsolat

2009.02.27. 17:13 Orosz Viktória

Az emberek már régóta tudják, hogy a zene erőteljes emlékeket tud felidézni, egy agyi képalkotó vizsgálat azonban most felfedte, hogy mindez hol történik a fejünkben.-írja a Medipress.

 

A középső prefrontális kéreg néven ismert agyi terület pontosan a homlokunk mögötti részen található, és pontosan úgy működik, ahogy a legutóbbi Oscar-díjátadó házigazdája, Hugh Jackman táncolt és énekelt végig Hollywood emlékútján.


"Valószínűleg az történik, hogy egy ismerős zeneszám tölti be a fejünkben játszódó 'mentális mozifilm' kísérőzenéjének szerepét.” – mondta Petr Janata, a davisi California Egyetem kognitív idegtudósa. “Emlékeket idéz fel egy bizonyos személyről vagy helyről, és az is lehet, hogy hirtelen megjelenik előttünk az illető arca.”

Janata akkor kezdett gyanakodni a középső prefrontális kéregre, mint a zenefelfogó és zene-emlékezeti részre, mikor látta, hogy ez az agyi terület aktívan felfogja az akkord és hangnemváltásokat a zenében. Olyan tanulmányokat is látott, melyekben ugyanaz a terület lépett működésbe az önreflexióra adott válaszként és feleleveníti saját életünk mozzanatait, ezért úgy döntött, hogy megvizsgálja a zene-emlékezet lehetséges kapcsolatát 13 egyetemi hallgató bevonásával. A teszt alanyai funkcionális MRI vizsgálaton estek át miközben 30, a Billboard 100-as listájáról véletlenszerűen kiválasztott dalt hallgattak meg azokból az évekből, amikor 8-18 évesek voltak. Jelezték, amikor valamelyik 30 másodperces zenerészletről bármi eszükbe jutott.

“Ez az első tanulmány, mely a zene segítségével figyeli meg a saját életünkből való emlékeinket.” – mondta Janata a LiveScience nevű online szaklap munkatársainak. A teljes tanulmány online olvasható lesz majd a Cerebral Cortex című folyóiratban.

A diákok közvetlenül a gépes vizsgálat után kérdőívet töltöttek ki az emlékek részleteivel kapcsolatban, melyben megjelölték az emlékek tartalmát és tisztaságát. A 30 zenerészletből átlagban 17-et ismertek fel, ezek közül 13-hoz fűzték őet valamilyen emlékek. Janata észrevette, hogy a legerősebben élő emlékek idézték elő a legélénkebb, legérzelmesebb válaszokat – ilyenkor az MRI a mentális aktivitás csúcsát mutatta ki a középső prefrontális kéregben. Ez az agyi terület gyorsan reagált a zenei jelre, de mindenhol aktivitás mutatkozott, ha emlék is fűződött hozzá. Továbbá minél erősebb volt az emlék, annál nagyobb volt az aktivitás is.

Ez a kutatás választ adhat arra is, hogy miért képesek még az Alzheimer-betegek is felidézni dallamokat a múltjukból. “Ami a legszembetűnőbb, hogy a prefrontális kéreg az utolsó agyi terület, mely elsorvad.” – jegyezte meg Janata. Megjegyezte, hogy ezek a betegek felderültek, énekelni kezdtek, ha ismerős dalt hallottak. Szerinte a kutatása csupán idegtudományi alapot akart felállítani arra, hogy a zene miért ösztönzi az emlékezetet. Hangot adott a reménynek, hogy az övével együtt más tanulmányok elősegíthetik az olyan módszerek elterjedését, mint például iPod adása az Alzheimer-betegek számára, esetleg élő bizonyítékot szolgáltathat a zene hatalmára.

"Nem fordítja vissza a betegséget, de ha javítja az életminőséget, akkor miért ne?”

 

Szólj hozzá!

Címkék: zene kutatás agy

A szerotonin "új" szerepe

2009.01.31. 11:19 Orosz Viktória

A Vanderbilt Egészségügyi Központ kutatói egy meglepő kapcsolatra derítettek fényt az agy vasszintje és a szerotonin - az olyan neuropszichiátriai kórképekben, mint az autizmus vagy a major depresszióban szereplő neurotranszmitter - között.- írja a Medipress.
 
A Proceedings of the National Academy of Sciences című lap január 27-ei kiadásában megjelenő vizsgálat vezetője Dr. Randy Blakely Ph.D. és munkatársai új jellegeket fedeztek fel, amelyek összefüggését mutattak bizonyos genetikai variánsokkal.
A szerotonin transzporter fehérje (SERT) szabályozza az elérhető szerotonin mennyiségét az agyban és a periférián, és a humán SERT variációkat összefüggésbe hozták számos idegrendszerrel kapcsolatos viselkedési zavarral – beleértve az alkoholizmust, depressziót, autizmust és a kényszerbetegségeket. A SERT emellett az olyan gyógyszerek fő célpontja is, mint a szelektív szerotonin visszavétel gátlók (SSRI), amelyeket a depresszió kezelésére alkalmaznak.
Egy állati rendben véletlenül történt felfedezésnek köszönhetően Blakely és az elsőszerző Ana Carnerio Ph.D. felismerték, hogy az egértörzs, amelyen a SERT működést vizsgálták – a C57BL/6 – valójában olyan mutációt hordoz, amely csökkenti a transzporter működését.
„A humán SERT alacsony szinten működő variánsait összefüggésbe hozták már a szorongással, depresszióval és az SSRI kezelés csökkent hatékonyságával.”- közölte Blakely, aki a Vanderbilt Központ Molekuláris Idegtudományok igazgatója.
Az Egér Jelenség Adatbázis nevű internetes forrást megkérdőjelezve felfedezték, hogy a legtöbb egértörzs tartalmazza a SERT egy verzióját, az „ER”-t, amelynek szekvenciája megegyezik az emberben található SERT szekvenciájával. Némely törzs azonban, beleértve a gyakran vizsgált C57BL/6 törzset is, eltérő verziót hordoz (a „GK” nevű verziót).
Carneiro felismerte, hogy a SERT GK azonosítását felhasználhatja az agy kémiájának és a viselkedésnek a vizsgálatához. David Airey Ph.D. közreműködésével Carneiro és Blakely olyan egereket tenyésztett ki, amelyekben a SERT GK számos különböző genetikai háttérrel jelenik meg – egy úgynevezett „rekombinánsan beltenyésztett” populációt létrehozva, amelyeket BXD egereknek neveztek el.
A populációból származó vonalak felhasználásával a kutatócsoport azt találta, hogy a SERT GK egerek eltérően teljesítették a SERT ER egereknél a szorongás és a depresszió tesztjeit, igazolva, hogy a SERT GK működés alacsonyabb. Létezik egy publikus adatbázis a BXD egerek anatómiai, biokémiai és viselkedéstani jellemzőivel, amely lehetővé tette Blakely-ék számára az alacsony SERT funkciójú új törzsek azonosítását. A csoport számos törzsbeli különbséget azonosított a SET GK/ER variációk között, beleértve az alkoholfogyasztással és az agy dopamin jelzésével asszociált jellegeket is.
Emellett felfedezték, hogy a GK variáns egerek agyában szignifikánsan magasabb volt a vasszint az ER variáns egerekhez képest. A vas a szerotonin és a dopamin szintéziséhez is szükséges, és a szerotonin receptorok szabályozzák a vasszállító fehérjéket. Ám korábban nem sikerült kimutatni, hogy a SERT szabályozza az agy vasszintjeit. Egér követéses vizsgálatok - ahol a SERT gént kivonták („knock out”) az egerekből – igazolták a transzporter agyi vasszintet szabályozó szerepét.
„Mivel a SERT fontos gyógyszercélpont a szorongás, a depresszió és a kényszerbetegségek kezelésében, fontos lenne elgondolkodni azon, hogy a vas milyen szerepet játszik ezekben a kórképekben.”- közölte Blakely. A vizsgálat emellett bemutatja az in silico megközelítés lehetőségeit – a hagyományos kísérletekkel kombinálva – a géneknek az összetett jellegekre gyakorolt hatásának megértésében.
„Vizsgálatunk nagyszámú felfedezése nem az általunk elvégzett kísérletekből származik, hanem amit a tudományos közösség összességében végzett, hozzájárulva a BXD adatbázis bővítéséhez.”- magyarázta Blakely. „Ez valóban jó példa arra, hogy a biostatisztikai megközelítések segíthetnek az állatkísérletek mennyiségének csökkentésében.”

Szólj hozzá!

Címkék: kutatás neurológia depresszió autizmus psziché

süti beállítások módosítása