Az ÉLETMÓD kategóriában a zsűri által legjobb 10 blog közé lett sorolva a Cogito!
Egy laboratóriumi áttörésnek köszönhetően hamarosan egyszerűen pótolni lehet majd az égési sérültek és más bőrbetegségek áldozatainak bőrét.
A Torontói Egyetem kutatóinak nagyban sikerült bőrt előállítaniuk, amely a korábbi néhány mikronnyi helyett centimétereket képes növekedni. A szakértők úgy hoznak létre egész bőrlemezeket, hogy külön sejteket helyeznek egy zselészerű lemezre – akár különleges alakzatokat, például betűket is képesek megformálni.
A kutatást vezető Axel Guenther elmondta, hogy bár nagy érdeklődés mutatkozik a bioanyagok iránt, korábban nem sikerült olyan egyszerű, egylépcsős folyamatot kidolgozni, amellyel a mikronról centiméterre lehet ugrani. Az Advanced Materials e havi számában közzétett cikkben bemutatott felfedezést épp most szabadalmaztatják, és már megkezdték kereskedelmének bevezetését.
A módszert több bioanyag ötvözésével fejlesztették ki, amelyek olyan kémiai reakciót váltanak ki, ami egy „mozaik hidrogélt” hoz létre. Ez a lemezszerű struktúra ahhoz hasonlít, ahogyan az élő sejtek élő szövetekké fejlődnek, és a lemezbe különböző típusú sejtek ültethetők be pontos, szabályozott elhelyezéssel. Az új módszer abban tér el a hagyományosabbnak számító technikáktól, hogy azokban a sejteket mesterséges struktúrára telepítik, amely képes elősegíteni a háromdimenziós szövet-kialakulást.
A mozaik hidrogéles módszer esetében olyan pontos a sejtek elhelyezése, hogy a kutatók szavakat is ki tudtak rakni. Az, hogy a szakértők utánozni tudják a sejtek elhelyezkedését az élő szövetekben, rendkívül hasznos lehet az égési sérültek kezelésében. Ráadásul az így kapott szövetek figyelemreméltóan erősek.
A túl sok napozás, a túl gyenge fényvédő krémek használata, a szoláriumozás és a gyakori leégés mind extra kockázatot jelentenek a bőrrák kialakulásának szempontjából. Az Egyesült Államokban összességében a bőrrák a leggyakoribb rákfajta, és a betegség előfordulása évről évre növekvő tendenciát mutat. Az Amerikai Rákkutató Intézet adatai szerint 2007-ben közel 1.1 millió amerikait diagnosztizáltak a bőrrák különböző formávial, illetve a legveszélyesebb, gyakran halálos kimenetelű melanómával.
A Johns Hopkins Egyetem orvosi karának kutató megállapították, hogy a brokkoli és a hozzá hasonló zöldségek nagy mennyiségben tartalmazzák annak az anyagnak a természetes előalakját, mely hatékony fegyver lehet a daganatok mellett egyik genetikailag öröklődő bőrbetegség ellen is. Az epidermolysis bullosa simplex (EBS) egy ritka, azonban nagyon súlyos bőrbetegség, mely során a bőrt ért horzsolások helyén nagy, folyadékkal telt hólyagok alakulnak ki. A probléma oka az, hogy a külső bőr (epidermis) alsó rétegeiben található keratin sejtek szokatlanul sérülékenyek mindenféle, bőrt ért sérülésekkel szemben. Ennek oka pedig a rendellenes keratin 5 (K5) és keratin 14 (K14) fehérjék termelésében keresendő, melyek normális esetben egymással kapcsolódva egy sejtvázat alkotó fehérjét hoznak létre. Jelenleg csupán a betegség tüneteit tudjuk kezelni, mely a betegség okát nem szünteti meg. Dr. Pierre Coulombe munkatársaival azonban lehet, hogy talált egy olyan módszert, mely a keratinsejtek sejtvázából hiányzó fehérjét pótolva újra lehetővé teszi a sejt megfelelő működését. Az emlősök között összesen 54 féle keratin fehérje fordul elő, és szerkezeti felépítésük, tulajdonságaik, valamint bőrön belüli elrendeződésük is nagymértékű hasonlóságot mutat a fajok között. A keratin fehérjék között több olyan is található, melyek tulajdonságaikban egymással átfedést mutatnak, mely egyfajta biztosítéknak tűnik arra az esetre, ha valamelyik fehérje egy genetikai hiba folytán nem tudná funkcióját betölteni. Dr. Coulombe munkatársaival megállapította, hogy az EBS hátterében is éppen ez a funkcionális redundancia lehet a megoldás és a probléma kulcsa is egyben. A betegség során kialakuló sebek ugyanis heg nélkül gyógyulnak, mely a K5-höz hasonló K6, valamint a K14-hez hasonló K17 és K16 miatt lehetséges. Egereken végzett vizsgálataik során ugyanis megállapították, hogy a sulforaphan kifejezetten hatékony volt a K14 hiányos EBS betegség kezelésére a K16 és K17 fehérjék termelődésének szelektív serkentése révén, azonban a K5 fehérje hiánya esetében ez nem következett be. 
Kommentek