Szakértők szerint a tüdőrák hamarosan mindenütt megelőzi az emlőrákot az európai nők első számú daganatos halálozási okaként. Az Annals of Oncology beszámolója szerint Nagy-Britanniában és Lengyelországban már be is következett ez az átrendeződés.

Az emelkedés a kutatók szerint azt tükrözi, hogy az 1960-as és 70-es években egyre több nő kezdett el dohányozni. A következő néhány évben a tüdőrák okozta halálozás aránya várhatóan tovább fog emelkedni, de mivel mostanában már kevesebb fiatal európai nő szokik rá a dohányzásra, az arány idővel vissza fog esni.

2013-ban a becslések szerint körülbelül 82 640 európai nő fog meghalni tüdőrák, 88 886 pedig emlőrák következtében. Carlo La Vecchia és munkatársai szerint azonban 2015-re a mérleg nyelve a tüdőrák felé billen át, és átveszi az első helyet a rák okozta halálozások arányában.

Az elemzés során a Milánói Egyetem munkatársai La Vecchia professzor vezetésével az EU 2007-es 27 tagállamában, illetve egyenként hat országban, Franciaországban, Németországban, Olaszországban, Lengyelországban, Spanyolországban és az Egyesült Királyságban vizsgálták a rák eredetű halálozások arányát. Az adatokból az derült ki, hogy bár a növekvő élettartam miatt egyre több emberben alakul ki rákos megbetegedés, egyre kevesebben halnak meg a betegség következtében. A rák eredetű halálozások teljes arányának csökkenése ellenére azonban a tüdőrák aránya folyamatosan emelkedik az EU összes tagállamában. A hasnyálmirigy daganat okozta halálozás előfordulása férfiakban és nőkben egyaránt szintén emelkedő tendenciát mutat, főleg azért, mert e daganattípus ellen kevés hatékony kezelés áll rendelkezésünkre.

„Ez meglehetősen aggasztó. Ez az egyetlen jelentős rákbetegség, amelynek előfordulása várhatóan nem csökken majd a jövőben sem, annak ellenére, hogy egyre kevesebben dohányoznak” – magyarázta a professzor. „Az esetek körülbelül egyharmadáért a dohányzás és a diabétesz felelős, a többi okát azonban nem ismerjük. A tüdőrák okozta halálozás azonban 2020 vagy 2025 környékén csökkenni kezd majd annak köszönhetően, hogy a nők fiatalabb generációja kevesebbet dohányzik.”

A humán papillomavírus, melyet többnyire a méhnyakrákkal kapcsolatban ismernek, a legújabb kutatás szerint a gégedaganat ötször magasabb kockázatával is összefügg.

Kínai kutatók az elmúlt két évtizedben készült ötvenöt kutatás eredményeinek elemzésével kimutatták, hogy a gégedaganattól szenvedő betegek 28 százaléka olyan daganatos szövettel rendelkezett, amelyben kimutatható volt a humán papillomavírus (HPV). Ez az arány azonban a különböző kutatásokban rendkívül eltérőnek mutatkozott.

A nagymértékű alkoholfogyasztás és a dohányzás mellett az egészségtelen étrend és bizonyos vegyi anyagok behatása számít a gégerák, valamint más fej-nyaki daganatok fő kockázati tényezőinek. A Pekingi Egyetem Orvosi Kar és a Kínai Orvostudományi Akadémia kutatói Dr. Xiangwei Li vezetésével 12 olyan kutatást elemeztek, amelyek összesen 638 betegből származó daganatos és nem daganatos szöveteket vizsgáltak. Eredményeik azt mutatták, hogy a daganatos garatszövetekben 5,4-szer nagyobb valószínűséggel mutattak ki HPV-fertőzést, mint a nem daganatos szövetekben.

A szakértők szerint az összes fej-nyaki daganat közül a HPV nem a gégedaganat esetében játssza a legnagyobb szerepet, hanem inkább a manduladaganatban és a nyelvtődaganatban. A behatás azonban valószínűleg évtizedekkel korábban következett be. Ha valakiben 50 éves korban nyelvtődaganat alakul ki, valószínűleg évekkel korábban, valamikor a tízes vagy húszas éveiben érte a vírus behatása. Mindenesetre a HPV védőoltás fiúkra és a fiatal felnőttekre történő kiterjesztésével, amint azt az amerikai Betegségellenőrzési és Megelőzési Központ (CDC) ajánlja, vissza lehetne szorítani az ilyen HPV vírussal összefüggő daganatok legalább egy részét.

Igen biztatónak tűnnek azok a kísérletes eredmények, miszerint a metformin nevű cukorbetegség-gyógyszer képes elpusztítani a daganat fenntartásáért felelős őssejteket.

A daganatos őssejtek azért jelentenek kiemelt problémát, mivel amellett, hogy fenntartják a rákos folyamatot, ellenállnak a kemo- és a sugárterápiával szemben. Dr. Christopher Heeschen és munkatársai metformin és hagyományos kemoterápia kombinációjának segítségével nemcsak a daganatos őssejteket sikerült célba venni, hanem az érettebb sejtalakokat is. A Spanyol Nemzeti Rákkutató Intézet munkatársai az Amerikai Rákkutatók Társaságának hasnyálmirigyrákkal foglalkozó tudományos kongresszusán mutatták be eredményeiket (Lake Tahoe).

A hasnyálmirigyrák egy igen agresszív daganattípus, a betegek zöme nem éri meg a diagnózist követő első évet sem. Az idáig vizsgált kezelési lehetőségek gyakorlatilag megbuktak, azonban a daganatos őssejtek felfedezése új perspektívákat nyitott meg. A most bemutatott eredmények mérföldkövet jelenthetnek a gyógyításban. A metformin aktiválja az AMPK nevű molekulát, és az anyagcsere változásán keresztül érzékennyé teszi az őssejteket, az érettebb sejtalakok osztódását pedig gátolja.

A kedvező eredményeket állatkísérletesen is reprodukálni lehetett. Az immunhiányos egerekbe oltott hasnyálmirigy-tumor metformin és gemcitabin kombinációjára kevésbé növekedett, mint a hagyományos szerrel egymagában kezelt egerek esetén

Az egyik legagresszívebb agydaganat, a glioblastoma multiforme esetén alkalmazott vakcina mintegy 50%-al növeli a túlélési időt – hangzott el az Amerikai Idegsebészeti Társaság tudományos találkozóján Miamiban.

A 2-es fázisú klinikai vizsgálatot 40 glioblastomás beteg bevonásával végezték, akik eredményét 86, alapvetően más típusú terápiában részesülő beteggel hasonlították össze. A glioblastoma általában a diagnózis felállítását követően 15 hónappal halálhoz vezet, a szóban forgó vizsgálatban sikerült elérni a kezelt csoportban az átlagos 48 hetes túlélést, szemben a vakcinát nem kapó betegek 33 hetével. A hathónapos túlélési arány is jobb volt kezleteknél, 93 %, szemben a nem kezelt csoportban észlelt 68 százalékkal.

Az agydaganatos betegek mintegy fele tartozik a glioblastomás csoportba, a jellemző megjelenési életkor 50-70 év. A kezelés alapját a sebészeti, sugárterápiás, és kemoterápiás beavatkozás kombinációja jelenti, azonban ezek eredménye igen csekély. Az ellátásban paradigmaváltást jelenthet az új anyag megjelenése, melyet sebészeti úton eltávolított daganatsejtek felhasználásával állítottak elő. A Dr. Andrew Parsa és a Kaliforniai Egyetem (San Francisco) munkatársai által fejlesztett védőoltás a szervezetbe jutva a daganatsejteket célzó immunválaszt ébreszt. A regisztrált mellékhatások igen csekélyek voltak.

A Sydney Egyetem, a Királyi Északi Parti Kórház és a Queensland Egyetem kutatói bejelentették, hogy elvégezték az eddigi legnagyobb lélegzetű, lymphoedemaval kapcsolatos kutatást. A probléma a rákkezelésben részesülők akár 30 %-át is érintheti.

 A Gyomor-bélrendszeri Daganatok Szimpóziumán (San Francisco) a Garden State Rákközpont (New Jersey) kutatói egy vérből kivitelezhető tesztet mutattak be, melynek segítségével korai stádiumban felfedezhető a hasnyálmirigyrák.

A hasnyálmirigyrák egyike a legpusztítóbb daganatoknak, ugyanis gyakran sokáig tünetmentes, az észlelésre már csak előrehaladott állapotban kerül sor, amikor már szervi áttétek vannak jelen. Emiatt ezen daganat szűrése kiemelten fontos lenne. David V. Gold és munkatársai e célból a PAM4 nevű fehérjére koncentráltak, mely molekula a normál sejtek felszínén is jelen van, azonban a mennyiség daganatos sejtek esetén nagymértékben emelkedik, és megnövekedett vérszinttel jár. Amikor a PAM4 mérését egy már jól ismert tumormarkerrel, a CA19-9-cel egészítették ki, a vizsgálat képes volt a betegek 85 százalékát felismerni.

Jelen vizsgálatban 300 hasnyálmirigyrákos, 99 más rosszindulatú betegségben szenvedő, 126 jóindulatú hasnyálmirigy-beteg, valamint 79 egészséges kontroll egyén vett részt. Értékelve a PAM4-gyel végzett mérés eredményeit, a téves pozitív esetek aránya igen alacsony volt, a jóindulatú folyamatot mintegy 19 százalékát azonosította tévesen ráknak. A kutatók viszont rámutattak, hogy a teszt csupán a mirigykivezetőből kiinduló rosszindulatú daganat esetén alkalmazható, más típusú daganatnál nem.

Újabb vizsgálatok szükségesek annak eldöntésére, hogy vajon a PAM4 lehet-e célzott daganatellenes terápia célpontja.

A szívrohamot általában a szívet oxigénnel és tápanyagokkal ellátó vérerekben kialakuló vérrög okozza. A vérrög gátolja az oxigénellátást, ami nagyon gyorsan a szív visszafordíthatatlan károsodásához vezethet.

A HDAC-gátlók előnye az, hogy mivel az epilepszia és a daganatok kezelésében már használják, jól ismerik gyógyszertani tulajdonságaikat és mellékhatásaikat. Mivel azonban a kísérletet egyelőre csak az érfalból kitenyésztett sejteken végezték el, nem garantálható, hogy a sejtek a szervezetben is ugyanígy fognak viselkedni. Szilárd következtetések levonásához humán klinikai kísérletekre lesz szükség. 

A humán papillómavírus (HPV) daganatok létrejöttében szerepet játszó törzsei növelik a szívbetegség kockázatát, akkor is, ha más ismert rizikófaktor nincs jelen – állítják a Texasi Egyetem Orvostudományi Karának munkatársai.
A HPV egyike a leggyakoribb szexuálisan átvihető fertőzéseknek. Ismert, hogy egyes törzsei a méhnyakrák, továbbá egyéb rosszindulatú tumorok kialakulásában is szerepet játszik. Egy egészségügyi és táplálkozásra irányuló felmérés során a kutatók 2500, 20 és 59 éves hölgy adatait elemezték ki, a vizsgálati alanyok 45 százaléka hordozott valamilyen HPV-törzset, 23 százalék kifejezetten daganatokozó típust. Az elemzés összefüggést talált a HPV-fertőzés és a szívbetegség között.
Dr. Ken Fujise és munkatársai arra mutattak rá, hogy szívbetegek egyötödénél nem voltak jelen a szokványos kockázati tényezők, például elhízás, magas vérnyomás, magas koleszterinszint, ami azt jelenti, hogy más befolyásoló tényezők is léteznek. Az egyik ilyen a HPV lehet. A megállapítás jelentősége, hogy mivel a HPV-ellenes védőoltás forgalomban van, azzal nem csak a méhnyakrák kialakulását lehetne csökkenteni, hanem a szívbetegségek arányát is. Az is fontos lenne, hogy az orvosok fokozott figyelemmel kövessék az ismert HPV-pozitív betegek egészségügyi helyzetét, ami szintén a szív- és érrendszeri betegségek megelőzését célozná.
A jelenség molekuláris magyarázata, hogy a HPV két, a tumorok kialakulását gátló gént, a p53-at és a retinoblasztómát (Rb) inaktiválja. Korábbi kutatások felfedték, hogy a p53 alavető szerepet tölt be az érelmeszesedés folyamatában. Az elmélet szerint egy olyan szer, mely meggátolná a p53 kikapcsolását, képes lehet a HPV-fertőzött nők esetén megelőzni az szív- és érrendszeri betegség kialakulását.
Férfiak esetén a HPV és a szívbetegség közötti lehetséges kapcsolat feltárására a jövőben további vizsgálatok szükségesek.

Egy vadon növő, Délnyugat-Kína erdeiből származó mérgező gombából előállított vegyület segítheti a daganatsejtek pusztítását – állítják a Georgiai Egészségtudományi Egyetem munkatársai.

Ismert, hogy a daganatsejtekben sérül a programozott sejthalál (apoptózis) folyamata, ami a hibás sejtek túlélését vonja maga után. A programozott sejthalál klasszikus útvonalán egy sejtfelszínhez kötődő anyag (például a TRAIL) indítja be a folyamatot. Dr. Kebin Liu és munkatársai a gombából előállított verticillin A nevű hatóanyagot használták, mely meggátolta, hogy a sejtekben ellenálló képesség alakuljon ki a TRAIL molekulával szemben. A gyógyszer-rezisztencia kialakulása felelős a hatástalan kezelések 90 %-ért, a kutatók szerint amennyiben ez gátolható, a betegek tovább fognak élni.

A daganatsejtek valamilyen módon képesek szert tenni arra a tulajdonságra, hogy a TRAIL-re nem reagálnak, ezáltal a sejthalál elmarad. A verticillin A, melyet kínai kutatók állítottak elő, a Georgiai Egészségtudományi Egyetem munkatársainak vizsgálata szerint egérkísérletekben elpusztította a daganatsejteket, azonban az állatokra is igen súlyos terhelést jelentett. Azonban a szer dózisát TRAIL-lel együtt adagolva oly mértékben le lehetett csökkenteni, hogy azt az egerek jól tolerálták – és a kívánt hatás is megmaradt. Ráadásul az anyag a hagyományos daganatellenes szerek (például etopozid, ciszplatin) hatásfokát is képes volt növelni.

Úgy tűnik, a verticillin A a BN1P3 gén aktiválásán keresztül hat, mely elengedhetetlen a sejthalál programjában. A daganatsejtek kémiai módosítással, metilációval kapcsolják ki a kérdéses gént, a verticillin A ezt a hatást semlegesíti. A tanulmány során több, különböző szövetből származó daganatos sejttenyészetet (vastagbélrák, tüdőrák, emlőrák) használtak, melyek mindegyike rezisztenciát mutatott a hagyományos szerekkel szemben. A verticillin A kedvező hatását mind laboratóriumi, mind állatkísérletes körülmények között sikerült igazolni. A jövőben a bőr rosszindulatú festéksejtes daganatával (melanómával), illetve hasnyálmirigyrákkal kívánnak foglalkozni.