Íme, az Astellas-díj – Az év orvosa pályázat közönségszavazásának legfrissebb eredményeit tükröző TOP5-ös lista. A sorrend az elmúlt napokban is folyamatosan változott, ezért továbbra is arra ösztönzünk mindenkit, aki a jelölt orvosok munkásságát, emberségét és szakmaszeretetét ismeri, látogasson el a http://www.astellasazorvosokert.hu/szavazas pályázati weboldalra és adja le saját voksát. Az utolsó TOP-listát, amely a 3 legeredményesebb, ezzel döntőbe jutott orvos nevét tartalmazza majd, 2013. január 31-én tesszük közzé.

Az Astellas-díj – Az év orvosa 2012 pályázat közönségszavazásában a TOP5 helyen szereplő orvosok neveit nem a ranglista, hanem ábécé-rendben közöljük:

Prof. Dr. Barzó Pál idegsebész (Csongrád megye, Szeged)

Dr. Harmat Zoltán radiológus (Baranya megye, Pécs)

Dr. Juhász László gyermeksebész (Csongrád megye, Szeged)

Dr. Sántha Beáta sebész, fül-orr-gégész (Bács-Kiskun megye, Kecskemét)

Dr. Tanyi Miklós sebész-gasztroenterológus (Hajdú-Bihar megye, Debrecen)

A Karolinska Intézet (Svédország) munkatársai új módszerrel készült antibiotikumokat mutattak be a FASEB Journal oldalain, melynek segítségével a rezisztens törzsekkel, például az MRSA-val szemben is fel lehet venni a harcot.

Az antibiotikumokkal szembeni ellenállás terjedése egyre súlyosabb közegészségügyi problémát jelent. Mivel a gyógyszerfejlesztők rendelkezésére csupán korlátozott módszerek állnak, ezért az újfajta antibiotikumok megjelenését szkepticizmus övezi, ráadásul a széles spektrumú antibiotikumok sem jelentenek megoldást. Ezért jelentős Arne Holmgren professzor és munkatársainak felfedezése, akik a tioredoxin-rendszer szelektív gátlásán keresztül értek el hatást, ugyanis a mechanizmus számos baktérium terjedéséhez alapvető. A kutatók reményei szerint a megközelítés új eszközt jelent a gyomorfekélyt okozó Helicobacter pylorival, a TBC-vel, vagy a rezisztens Staphylococcus aureusszal (MRSA) szemben.

A tioredoxin-rendszer minden sejtben jelent van, és központi szerepet tölt be a DNS újdonképződésének folyamatában. Emellett védi a sejtet az oxidatív stresszel szemben is, amit a szabadgyökök, és más oxidáló ágensek megjelenése okoz. Ilyen stressz-faktort jelent a baktérium számára az, amikor a fehérvérsejt megtámadja. Azonban ez a fajta védelem sok sejtben kétszintű, a tioredoxin-reduktáz mellett egy másik enzim is jelen van, a glutaredoxin. Ezzel szemben egyes kórokozókban, például a Helicobacter pyloriban, a TBC baktériumában és az MRSA-ban csak az egyik komponens található meg, így ezek nagy fogékonyságot mutatnak a tioredoxin-reduktáz működését gátló szerekkel szemben. További szelekciós tényező, hogy a baktériumok enzimének szerkezete nagyfokban eltér az emberi sejtek tioredoxin-reduktázától.

A kutatók egy gyulladásgátlóként alkalmazott kísérletes gyógyszerrel, az ebselennel foglalkoztak, és megállapították, hogy a szer a baktériumok tioredoxin-rendszerének működését is blokkolja. Kísérletes körülmények között leírták, hogy a szer egyes baktériumtörzseket elpusztítja, míg másokkal szemben nem hat. Genetikailag módosították az egyébként nem fogékony Escherichia coli baktériumokat, és a módosítás miatt a kezelés elpusztította a mikrobákat. Az alkalmazott genetikai módosítás ugyanakkor számos kórokozónak normál esetben is sajátja.