A legújabb kutatás azt mutatta, hogy a hererák egyik különösen súlyos típusában szenvedő fiatal férfiak nagyobb valószínűséggel szívtak marihuánát.

A szakértők ennek ellenére azt állítják, hogy bár a füvezők esetében a kockázat közel megduplázódik, a hererák kialakulásának esélye fiatal férfiak esetében még így is viszonylag alacsony. A Cancer szeptemberi számában megjelent tanulmány társszerzője, Victoria Cortessis szerint azonban a fiatal férfiaknak tudniuk kell erről az információról, hogy tájékozott döntést hozhassanak.

A hererák főként fiatal férfiakat érintő, rendkívül ritka betegség, amelyet az Amerikai Rák Társaság adatai szerint évente 8600 emberben mutatnak ki. Mivel a kezelése általában sikeres, csak körülbelül 360 esetben okoz halált. A betegség kialakulásának valószínűsége egy a 270-hez.

A Dél-Kaliforniai Egyetem kutatói 163 olyan beteget vizsgáltak, akiket 1986 és 1991 között diagnosztizáltak a hererák leggyakoribb formájával. Az alanyokat személyes interjúk során marihuána-fogyasztásukról is megkérdezték. Az adatokat 292 hasonló korú és etnikumú egészséges férfiakéval vetették össze.

Az eredmények azt mutatták, hogy a hererákos férfiak közül, akik nyilatkoztak marihuána-fogyasztásukról, 81 százalék szívott füvet. Az egészséges férfiak 76 százaléka próbálta ki a marihuánát. A különösen súlyos nonseminoma és kevert csírasejtes daganat esetében, ami a betegek közel felét sújtotta, az alanyok 85 százaléka fogyasztott marihuánát.

Cortessis elmondta, valószínűleg a marihuána THC nevű alkotóeleme okozza egyes férfiakban a hererák agresszív fajtáját.

Dr. Donald Abrams marihuána szakértő azonban megkérdőjelezi az eredményeket. Abrams azzal érvel, hogy az 1960-as és 70-es években a marihuána elterjedt használata ellenére sem tapasztalták a hererákos esetek számának növekedését. „Ha valóban lenne ok-okozati összefüggés, a hererákos esetek megugrását látnánk a cannabis gyakoribb használatával összefüggésben” – véli a San Franciscó-i Kalifornia Egyetem professzora.

A kutatók szerint azok a normális testsúlyú emberek, akik túlzott mennyiségű hasi zsírral rendelkeznek, a szívbetegség okozta halálozás magasabb kockázatának vannak kitéve, mint akáraz elhízott személyek.

Az Európai Kardiológus Társaság müncheni konferenciáján közzétett kutatás azt mutatta, hogy a centrális elhízástól szenvedő normális testsúlyú személyek a szívbetegség eredetű halálozás háromszor magasabb kockázatának vannak kitéve, mint a normális testsúlyú és normális csípő-derék aránnyal rendelkezők. „A normális testsúlyú emberek kevésbé érzik szükségesnek az életmódbeli változtatásokat” – számolt be a kutatást vezető Dr. Francisco Lopez-Jimenez, a rochesteri Mayo Klinika kardiológusa. „Pedig a centrális elhízás még a normális testsúlyú személyekben sem egészséges.”

Lopez-Jimenez elmondta, számos oka van annak, hogy a centrális elhízás ilyen mértékben megnöveli a halálozás kockázatát. Egyrészt fokozza az inzulin-rezisztenciát, másrészt a centrálisan elhízott személyek kevesebb zsírral rendelkezhetnek azokon a területeken, ahol a zsír védelmet nyújthat, például a csípőn és a lábszáron. A centrális elhízásban szenvedő emberek általában kisebb izomtömeggel is rendelkeznek. Az elhízottak esetében a kockázatot a zsír eloszlása valamelyest enyhíti. Az elhízottak általában azokon a helyeken is rendelkeznek zsírral, ahol a zsír védőhatást gyakorolhat, és nagyobb izomtömeggel rendelkeznek.

A normális testsúlyú, centrális elhízásban szenvedő emberek számára a kockázat csökkentésének egyetlen módja a fogyás és az izomtömeg növelése, hogy ezáltal egyenletesebben eloszthassák testsúlyukat. „A problémát egészséges étrenddel és sportolással lehet a legjobban kezelni” – magyarázta a szakértő. „Aki mindkettőt követi, a testsúlyát is csökkentheti, és az izomtömegét is növelheti.”