A tudósok régóta tudják, hogy a muslicák, egerek, kutyák és más állatok, ha majdnem éheznek, 40%-al tovább élnek, mint jobban táplált társaik - a Nature magazinban közzétett tanulmány rávilágít arra, hogy miért. A Salk Biológiai Kutatóintézet (La Lolla, Kalifornia) munkatársai azonosították a giliszták azon génjét, ami közvetlen összefüggést teremt a kalóriamegvonás és a hosszabb élet között. Andrew Dillin kutatásvezető szerint a pha-4 nevű gén megfelelő működése az embrionális giliszták bélrendszeri fejlődésében játszik szerepet, de a felnőtt gilisztáknál a működő gén egyfajta "kalóriamegvonásos túléléssel" hozható összefüggésbe. Dillin szerint még tisztázatlan, hogy hasonló gének működnek-e az emberekben. "Még nem tudjuk, hogy a táplálékbevitel csökkentése meghosszabbítja-e az emberi életet, vagy sem" - mondta a szakember. "Számos ember van, aki önkéntesen jelenleg is ezt csinálja. Egy főemlős-kutatás jelenleg is folyik a témában, amelyet 35 éve indítottak, és úgy tűnik, az állatok jól reagálnak a csökkentett táplálékbevitelre és tényleg tovább élnek" - mondta Dillin, aki szerint a normális táplálékfelvétel 50-70%-os csökkentése szükséges a hosszabb élet eléréséhez állatokban. Az emberi szervezet három, a giliszta pha-4 génjéhez hasonló génnel rendelkezik, melyek a glukagon nevű anyaghoz hasonló vegyületért felelősek. A glukagon egy hasnyálmirigy-hormon, amely emeli a vércukorszintet és fenntartja a szervezet energiaegyensúlyát, különösen emésztés során. A giliszta génjének azonosításával megnyílhat az ajtó azon gyógyszerek felé, melyek a kalóriamegvonás hatásait utánozzák, és lehetővé teszik a hosszabb életet drasztikus diétázás nélkül is.
/Forrás:Medipress/