Nem tudom van-e értelme egyre kisebb súlyú, egyre éretlenebb koraszülötek megmentésén fáradozni. Heroikus cselekedet, de nagyn kis súlyú, nagyon éretlen koraszülöttek közül vajon hánynak kell komoly károsodásokkal együtélnie később, ha életben marad?

Egy véleményen vagyunk...Manapság már jó eséllyel megmentik a 27 hétre született koraszülötteket is, de a tüdejük és a szivük nagyrész fejletlen, emellett a későbbiekben sokkal "fogékonyabbak" a pszichés megbetegedésekre is...

Medicus Varietas Quinqueecclesiensis

Ezt mire alapozod?

Ezt a szülő szempontjából is kellene nézni. Nagyon sok család nem bírja egy éretlen koraszülött felnevelését sem anyagilag, szem idegileg. Ismerek egy ilyen kislányt és a szüleit is. Iker terhességből született 24 és fél hétre 48 dkg volt a legkisebb súlya (amire visszafogyott 62 dkg-val született). Testvére 3 napot élt.
Ma már 20 hónapos, mozgása, szellemi érettsége messze elmaradt a kortársaihoz képest. (kb. Szeme 4 dioptriás,erősen kancsal. A szülök állandóan különféle terápiákra hordják, hogy mozgását, idegrendszerét fejlesszék. Hallókészüléke, szemüvege volt,hiszen a vizsgálati eredmények nem voltak értékelhetőek. Volt olyan hét, aikor minden nap valamilyen szakemberhez vitték, természetesen mindenütt volt valami fizetni való. Természetes, hogy csak autóval szállítható, drága gyógyszerek, kiegészítők, kezelések mind-mind pénzbe kerülnek. Szakemberek ajánlották, hogy néhány évig ne is gondolkodjanak testvérről, mert akkor már nem lesz annyi lehetőségük a kislány fejlesztésére.
Nem csak a gyerek szenvedett a sok vizsgálat, beavatkozás miatt, hanem a szülőknek is nagyon nehéz és még nagyon sokéig nehéz is lesz.
Ezen is el kellene gondolkodni az orvosoknak, amikor egy orvosi bravúrral megmentenek egy újszülöttet. Lehet, hogy azóta már érett, egészséges babájuk is születhetett volna.......