Immunrendszerünk, kognitív teljesítményünk és mentális egészségünk mind szorosan összefüggenek testünk alvás-ébrenlét ciklusaival. Az alvásproblémák rengeteg egészségügyi problémát, többek között depressziót, immungyengeséget és rákmegelőző állapotot okozhatnak. Bár az alvásproblémák kezelésére rengeteg gyógyszer áll rendelkezésünkre, ezek mind komolyan befolyásolják testünk kémiai rendszerét és agyunk működését, ezért rengeteg kellemetlen mellékhatást okozhatnak.

"Az alvásproblémák igen komoly egészségügyi gondot jelentenek napjainkban - nyilatkozta Russel G. Foster professzor, az Oxfordi Nuffield Szemészeti Laboratórium munkatársa - Az állandó stressz és munka mellett az alvás meglehetősen hátra szorult az emberek fontossági sorrendjében."

A fény jelenléte vagy hiánya komolyan befolyásolhatja az ember álmossági szintjét. Ezért van az, hogy egy félhomályos szobában hamar elfog minket az álmosság, az erős fények hatására pedig egyből felébredünk. A második világháború során megfigyelték, hogy az erősen kivilágított gyárakban dolgozók sokkal hatékonyabban dolgoztak, mint a gyengébben megvilágított létesítményekben, ennek oka azonban a mai napig ismeretlen volt.

"Most azonban sikerült felfedeznünk a mechanizmust, amely az alvást és az ébrenlétet irányítja - nyilatkozta Foster professzor - Ha gyógyszerekkel sikerülne a folyamatot befolyásolni, akkor képesek lennénk teljesen az irányításunk alá vonni az alvást és az ébrenlétet."

Foster professzor és kollegái már korábbi kutatásaik során rájöttek, hogy a szem olyan retinális idegsejteket tartalmaz, amelyek érzékenyek a fényre. Kutatásaik során olyan egereket hoztak létre, amelyek szeméből eltávolították ezeket a retinális központi sejteket. Megfigyeléseik szerint a sejtek hiányában a fény és sötétség alvásra és ébrenlétre gyakorolt hatása teljesen megszűnik.

"A fény és sötétség váltakozása ezen sejtek hiányában semmilyen hatást nem gyakorolt az egerek ébrenlétére. Ez a felfedezés igen meglepő, de új támpontot jelenthet a későbbiekben az alvási problémák gyógyszereinek új generációjának kifejlesztésében" - nyilatkozta Foster professzor.

A kutatók szerint a szemben lévő idegsejtek közvetlen kapcsolatban állnak az agyban található alvásközpontokkal, amelyek pontos működésére későbbi kutatások során derülhet fény.