A protonpumpa-gátlók a gyomorsav termelődését gátolják, ám a New England Journal of Medicine folyóirat április 9-i számában megjelent tanulmány szerint ezek a gyógyszerek nem segítenek a „csendes refluxos” betegeken, vagyis akiknek nincsenek ilyen tüneteik. Az orvosok már régóta sejtik, hogy az asztma és a refluxbetegség kapcsolatban áll egymással és rontják egymás állapotát. A reflux asztmás tüneteket vált ki, amikor gyomorsav kerül a légutakba és irritálja azokat. Az asztma pedig a légzési nehézséggel létrehozza a refluxot, amikor a rekeszizom kitágul és a megnövekedett nyomás miatt a gyomorszáj kitüremkedik a mellüregbe, így a gyomortartalom visszafolyhat.

Dr. Robert Wise, a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem Orvosi Karának tüdőgyógyász és intenzív terápiás professzora munkatársaival 412 beteget vizsgált, akik asztmáját nem sikerült kézben tartani, hiába szedték az inhalációs kortikoszteroidokat. Refluxos tüneteik hiányoztak vagy minimálisak voltak. Az egyik csoport napi kétszer kapott 40 mg esomeprazolt, a másik placebót. Azt találták, hogy a két csoport eredményei nem tértek el szignifikánsan sem a tüdőfunkcióban, sem a reflux tüneteiben, sem az éjszakai ébredések számában, sem az életminőségben. „Ezek a gyógyszerek a gyomorégés kezelésében hatásosak, így asztma és gyomorégés együttese ellen kell őket használni” – mondta el Wise.

Blair Hains, az egyik protonpumpa-gátlót gyártó cég, az AstraZeneca szóvivője hozzátette, a gyógyszert gyomorégés kezelésére engedélyezték, asztmára és tünetmentes refluxra nem.