A Proceedings of the National Academy of Sciences március 31-i számában megjelent a Wisconsin-Madison Egyetem egy kutatócsoportja megírta, hogy a macskák szervezetében a myelin (az idegszálak zsírszerű szigetelőanyaga) újjáépülése a működés helyreállítódásával jár. Az ember központi idegrendszerében ez az anyag épül le olyan betegségek esetében, mint pl. a szklerózis multiplex.

„Ez bizonyíték arra, hogy a kiterjedt myelin-helyreállítás következtében meggyógyulnak a súlyos idegrendszeri elváltozások.” – mondta Ian Duncan, az UW-Madison idegtudósa, a kutatás vezetője. „Ez arra utal, hogy a központi idegrendszer képes helyreállítani saját magát.”

A felfedezés nagyon fontos, mert megerősíti azon stratégiák érvényességét, melyek terápiás jelleggel igyekeznek helyreállítani a myelint a súlyos idegrendszeri betegségek gyógyításában, melyek a myelin pusztulásával járnak, de az idegeket nem érintik. A myelin egy zsíros anyag, mely burkot képez az idegszálak, más néven axonok körül és segíti a jelzések továbbítását. Ha ez az anyag leépül, zavart szenved az érzékelés, a mozgás, az észlelés és más funkciók is, attól függően, hogy mely idegeket érint a betegség. A tanulmány alapjául a vemhes macskák rejtélyes szerencsétlensége szolgált. A sugárkezelt élelmiszerrel etetett macskák növekedését és fejlődését vizsgálta és azt jelezték, hogy néhány macskánál súlyos idegrendszeri zavarok jelentkeztek, mint pl. mozgászavar, megvakulás és bénulás. Ha abbahagyták ezt a diétát, a macskák lassan de biztosan meggyógyultak, a funkciók helyreálltak.

"3-4 hónapos táplálást követően a várandós macskákban progresszív idegrendszeri zavarok alakultak ki.” – mondta Duncan, az UW-Madison állatorvosi karának orvosprofesszora. „A normális étrendre visszatérő macskák meggyógyultak. Ez egy nagyon zavarba ejtő betegség.” A sugárkezelt élelmet fogyasztó macskáknál súlyos és kiterjedt myelinizáció mutatkozott a központi idegrendszerben. És bár a macskák hasonló tüneteket mutattak a demyelinizációval járó betegségben szenvedő emberekkel, a betegség nem hasonlított egyik myelinhez kapcsolódó kórhoz sem.

A normál étrendre visszaállított macskák lassan gyógyultak ugyan, de az összes axon, mely elveszítette myelin-bevonatát, visszanyerte azt, igaz, nem olyan vastagságban, mint eredetileg volt, jegyezte meg Duncan. "Nem normális állapot ugyan, de fiziológiás szempontból a vékony myelinréteg helyreállította a működést, ellátja a feladatát.”Ha tudjuk, hogy a központi idegrendszer megtartja az myelin-újratermelés képességét, ez nagyban támogatja az elképzelést, hogy a myelin helyreállításával a betegek visszanyerhetik elveszített vagy csökkent képességeiket. „A kulcsgondolat az, hogy a remyelinizáció klinikai szempontból nagyon fontos.” – állítja Duncan.

Nem tudták pontosan megállapítani, hogy a kísérleti étrenden tartott macskáknál mi okozta az idegrendszeri elváltozásokat, mondja Duncan, aki nem vett részt az eredeti kísérletben. „Szerintünk meglehetősen elképzelhetetlen, hogy a sugárkezelt étel egészségügyi problémát jelentene az embereknél. Valószínűleg ez fajspecifikus. Fontos megjegyezni, hogy a macskákat csak egy ideig tartották ezen az étrenden.”

 

A betegség világszerte közel 50 millió embert érint. Az epilepsziának azonban van egy gyógyszerekre nem reagáló válfaja is, amely közel egymillió amerikai életét keseríti meg.

Egy nemrég kifejlesztett idegstimulációs kezelés segítségével a Kalifornia Egyetem kutatói talán reményt adhatnak ezeknek a betegeknek is: a gyógyszerekkel nem kezelhető epilepsziás betegek rohamait kísérleteik során mintegy 50 százalékkal csökkentették.

A trigeminális idegstimuláció (TNS) kezelés segítségével a kutatásban részt vett epilepsziások rohamainak számát fél év alatt 56 százalékkal csökkentették.

A trigeminális (háromosztagú) ideg az agy és az arcbőr, valamint a homlok kapcsolatát biztosítja, és nagy szerepet játszik a rohamok kialakulásában. A kezelés során a stimulátort, ami alig nagyobb egy mobiltelefonnál, a homlokhoz erősítik, ami elektromos impulzusokat küld az idegeknek.

"A TNS, bár még csak a tesztelés legelején tartunk, igen ígéretesnek tűnik a gyógyszer rezisztens epilepsziás betegek kezelésében - nyilatkozta Dr. Christopher M. DeGiorgio, a Kalifornia Egyetem neurológus professzora - A módszer egyszerű, minimálisan invazív és nincs semmilyen káros mellékhatása."

Régóta ismert, hogy a terhesség alatti dohányzás növeli a vetélés, a méhen kívüli terhesség, a koraszülés, a halva született és a kissúlyú újszülött világra hozásának, valamint az újszülött halálának kockázatát. Nem vizsgálták mindeddig azonban, hogy a cigaretta korai elhagyása csökkenti-e a rizikót. A kutatás vezetője, Dr. Lesley McCowan, az új-zélandi Aucklandi Egyetem szülész-nőgyógyász docense elmondta, hogy a terheseknek segítséget kell nyújtani a dohányzásról való leszokáshoz, méghozzá lehetőleg a terhesség elején. Ha a 15. hétig nem sikerül abbahagyni a füstölést, a koraszülés esélye háromszoros, a kissúlyú újszülött születéséé kétszeres a leszokott anyákhoz képest, jelentette ki McCowan. Az eredményeket a márciusi BMJ-ben publikálták.

A vizsgálatba 2504 várandóst vontak be. Nyolcvan százalékuk egyáltalán nem dohányzott, tíz százalékuk abbahagyta a dohányzást, tíz százalékuk pedig aktívan cigarettázott. A kutatók nem találtak különbséget a koraszülések előfordulásában a nemdohányzó és a 15. hétig leszokó anyák esetében (mindkét csoportban 4 százalék). Ugyanez a kissúlyú újszülöttek arányáról is elmondható (10-10 százalék). A tovább füstölő anyáknál azonban már 10 százalék volt a koraszülések aránya, és 17 százalék a kissúlyú újszülötteké. McCowanék azt is megállapították, hogy a leszokás nem fokozta a stresszt. McCowan szerint az egészségügyben dolgozóknak kell felhívni a terhesek figyelmét a dohányzás mielőbbi elhagyására, és szükség esetén segítséget kell nyújtani nekik a leszokáshoz. Szakértők szerint a terhesség alatti dohányzás elhagyásán kívül az is fontos, hogy az újszülött füstmentes környezetbe érkezzen, hiszen a dohányzó otthonban fejlődő babáknál gyakoribbak a légzőszervi betegségek, így az asztma, a tüdőgyulladás, valamint a csecsemőkori hirtelenhalál. A nőket ráadásul jobban hajlamosítja rákra a dohányzás, mint a férfiakat, a dohányipar azonban ennek ellenére a nőket célozza reklámjaival.