Cogito

Orosz Viktória vagyok, orvostanhallgató. Blogomon az orvostudomány és egészség friss, érdekes és hasznos híreit, kutatási eredményeit szeretném ismertetni. Célom, hogy a közemberekhez is közelebb kerüljön ez a tudomány. E-mail címem: viki@housemd.hu Add to Netvibes

Kritika a Cogito-ról gblog2011.jpg Az ÉLETMÓD kategóriában a zsűri által legjobb 10 blog közé lett sorolva a Cogito!

Facebook

Kommentek

Keresők

Google

A sejtközti aminosavas kommunikáció első bizonyítéka

2009.04.13. 08:52 Orosz Viktória

 

A Massachusetts Általános Kórház Kutatóközpontjának (MGH-CEM) kutatócsoportja fedezte fel elsőként a sejt-sejt közötti, aminosavakkal (a fehérjék építőkockái) történő kommunikáció bizonyítékait, amely megcáfolja az eddigi elképzelést, mely szerint a fehérje jelátviteli út résztvevői (faktorok és citokinek) vettek csak részt ebben a folyamatban. -írja a Medipress.
 
„Nagyon meglepődtünk.” – közölte Rohit Jindal, Ph.D., posztdoktori munkatárs, a beszámoló első szerzője. „Korábbi vizsgálatok a különböző növekedési faktorok és más sejttípusok által termelt extracelluláris mátrix fehérjék szerepét hangsúlyozták a májsejtek viselkedésében, ám legjobb tudomásunk szerint ez az első bizonyítéka annak, hogy a sejtek a helyi aminosav koncentráció megváltoztatásával képesek kommunikálni.”

A szerzők leírták a májszövet háromdimenziós modelljét, amelyben a májsejtek (hepatociták) kollagénbe ágyazódnak, és endothél sejtréteg fedi őket – az erek falát alkotó sejtek, amelyek áthatolnak a májon. Ebben a rendszermodellben a májsejtek sokkal gyorsabban visszanyerték működőképességüket a korábbi modellekhez képest – két nap alatt az egy hét vagy annál többhöz képest. Az alapfelfedezés az volt, hogy a prolin aminosav volt felelős ezért a fokozott sejt-felgyógyulásért. A kollagén alapkövét, a prolint a másmodell endotheliális rétege szekretálta, amelyet felvettek a májsejtek és új kollagén előállítására használták, és ez vezetett a májsejt aktivitás gyorsabb visszanyeréséhez.

„Ennek az aminosav által mediált kommunikációnak az azonosítása rávilágít a metabolizmusban történő változások számbavételének fontosságára a sejt-sejt közötti kommunikáció vizsgálata során.” – közölte Dr. Martin Yarmush, Ph.D., az MGH-CEM igazgatója. „A metabolikus faktorok egyre jobban előtérbe kerülnek számos betegség megértésében, és a különböző sejttípusoknak az anyagcserében betöltött szerepének megértése új gyógyszer célpontokat jelenthet a másbetegségek gyógyításához.” Dr. Yarmush a Harvard Orvostudományi Egyetem Helen Andrus Benedict sebészeti és biomérnöki professzora.

Yaakov Nahmias Ph.D., társszerő hozzáteszi: „Jelenleg nem egészen tiszta, hogy ez a folyamat élő állatokban is végbemegy-e, de hozzájárulhat az aktív máj újraátépüléséhez a máj kifejlődése vagy regenerációja során.” A cikk társszerzői voltak továbbá Dr. Arno Tilles és Francois Berthiaume Ph.D. (mindketten a MGH-CEM kutatói). A vizsgálatot az Egészségügy Nemzeti Intézetei (NIH) és a Shriners Gyermekkórházak támogatták. A beszámoló a FASEB Journal legfrissebb kiadásában jelenik meg.

 

Szólj hozzá!

Címkék: kutatás sejt

Élő sejtet "drótoztak" be

2007.06.12. 07:56 Orosz Viktória

Amerikai kutatóknak először sikerült élő sejteket és szilícium-nanodrótokat úgy ötvözniük, hogy a beavatkozás után sem lassult le a sejtek növekedési folyamata. A kísérletek során emlősök élő sejtjeit használták fel, és a szilícium-nanodrótok semmilyen kárt nem okoztak a sejtekben. A tudósok a sejtek belsejében lejátszódó biológiai folyamatokat szerették volna jobban megismerni. Erre a célra a szilícium-nanodrótok kiválóan alkalmasak, ugyanis egyrészt sokkal kisebbek a legtöbb emlős sejtjénél, másrészt a méretük hasonlít a biológiai szempontokból meghatározó molekulák méretére. A kutatók abban reménykednek, hogy amennyiben sikerül majd külső szenzorokat a sejtekhez kötniük, úgy valós időben megfigyelhetők lennének a belsejükben lejzajló folyamatok. A kísérletek során egy egér- és egy emberi sejtet használtak, amelyeket elhelyeztek egy szilícium-nanodrótokkal fedett szilíciumszubsztráton. Ezáltal a nanodrótok a sejtek részévé váltak, és alig egy óra múlva már megállapították, hogy a nanodrótok és a sejtek összenőttek.
Kiderült, hogy a nanodrótok annál kevésbé zavarják meg a sejtnövekedési folyamatot, minél vékonyabbak. A sejtek átlagosan több napot éltek. Egy 30 nanométer átmérőjű nanodrótnál ez az idő 5 nap volt, egy 400 nanométer átmérőjű nanodrótnál viszont csak egyetlen nap. A tudósok még választ keresnek arra a kérdésre, hogy a nanodrótok miként befolyásolják a sejtek működését, illetve hogyan hatnak a DNS-re. Azt már most sikerült megállapítani, hogy a nanodrótok képesek felismerni, hogyha a felhasznált sejt egy őssejt.

 

/Forrás: Figyelőnet/

Szólj hozzá!

Címkék: kutatás sejt

süti beállítások módosítása