Az ÉLETMÓD kategóriában a zsűri által legjobb 10 blog közé lett sorolva a Cogito!
Nemrég találtam ezt a kis videót, melyet a Medipress hírportál készített. Hasznos kis összegzésnek tartom. Szerintetek mivel lehetne még kibővíteni?
7 dolog, ami megváltoztatta az orvostudományt
2007.11.03. 21:25 Orosz Viktória
14 komment
Hogyan hat az alváshiány az érzelmekre?
2007.11.01. 14:49 Orosz Viktória
Current Biology október 23-ai számából megtudhatjuk, hogy alváshiány következtében az agy érzelmi központjai jelentősen túlreagálnak a negatív érzelmekre.Dr. Matthew Walker és munkatársai 26 egészséges önkéntest kért meg, hogy vagy aludjanak normálisan, vagy maradjanak ébren 35 órán át. A következő napon a kutatók funkcionális mágneses rezonancia képalkotó (fMRI) segítségével megvizsgálták a résztvevők agyi aktivitását, miközben a résztvevők 100 képet néztek. A képek kezdetben érzelmileg semlegesek voltak, például kanalat vagy kosarat ábrázoltak, és idővel egyre negatívabbá váltak – például cápa- vagy viperatámadásról szóltak.
„Ugyan számítottunk rá, hogy az agy érzelmi központjai túlreagálnak alvásmegvonáskor, de ekkora túlreagálásra azért nem számítottunk. Több mint 60%-al erősebben reagáltak a résztvevők a negatív ingerekre. Ez óriási emelkedést jelent – úgy tűnik, ilyenkor az érzelmek ámokfutása folyik az agyban.” - közölte Dr. Walker.
A kutatók kimutatták, hogy a hiperaktív válasznak a prefrontális lebeny leállása az oka, egy olyan agyterületé, amely normál esetben szabályozza az érzelmeket. Ez a szerkezet az emberi evolúcióban viszonylag újnak számít, „és emiatt lehet, hogy nem alkalmazkodott még az egyes biológiailag szélsőséges helyzetekhez.” - magyarázta Walker. „Az ember az egyetlen élőlény, amely önmagától képes elvonni az alvást. Ez nagy furcsaságnak számít a természetben.”
A modern élet során az emberek gyakran nem alszanak eleget, és ez napi rutinná válik – mondta Dr. Walker. A jövőben azt kellene kutatni, hogy az alvás mely összetevői segítenek az érzelmi stabilitás helyreállításában – „ez lehet az álmodással járó REM alvás, vagy a lassú hullámú, álmokkal nem járó alvási forma.”
Számos pszichiátriai betegség, főként az érzelmeket érintőek, összefüggést mutatnak az alvászavarokkal. „Hagyományosan azt gondoltuk, hogy a pszichiátriai betegségek hozzájárulnak az alvási rendellenességek kialakulásához, de lehet, hogy ez pont fordítva igaz. Ha rájövünk, az alvás melyik része felelős az érzelmi stabilitásért, számos, már most meglévő gyógyszerrel kezelhetővé válna az alváshiány, illetve bizonyos pszichiátriailag kóros állapotok.”- foglalta össze Dr. Walker.
Forrás: -Medipress
-Current Biology
3 komment
Címkék: kutatás neurológia agy alvás
Felfedve a stressz titka?
2007.10.31. 20:17 Orosz Viktória
Amerikai tudósok azonosították azt az agyi folyamatot, amely megmagyarázza, miért kezelik egyes emberek olyan magabiztosan a viszontagságos helyzeteket, míg mások összeroppannak egy hasonló szituációban. A szakemberek szerint egyre több bizonyíték támasztja alá, hogy a stresszre adott választ az agy kémiai folyamatai határozzák meg.
A Texasi Egyetem kutatói kísérleti egereket használtak, sokkal nagyobb és agresszívebb fajtársukkal zárták őket össze. Az egerek egy része minden nehézség nélkül feltalálta magát, más egyedek viszont félénkké és visszahúzódóvá váltak. A tudósok megfigyelték, hogy az utóbbi csoportba tartozó állatok agyának két területén - amelyek a jutalmazással és az örömérzettel állnak kapcsolatban - sokkal nagyobb aktivitással működtek az idegsejtek, amely a BDNF(Brain Derived Neurotrophic Factor - agyi neurotrofikus faktor) nevű anyag felszabadulását segítette. Ezt a vegyületet már korábban kapcsolatba hozták a gyenge alkalmazkodóképességgel. A rugalmasan reagáló egerek szervezetében nem növekedett meg a BDNF mennyisége, valószínűleg azért, mert az agysejtjeik aktivitása nem fokozódott. A vegyület blokkolásának hatására a félénk egyedek is ügyesebbé váltak. A stresszel sikeresen megbirkózó egerek agyában a gének erősebb szabályozását is megfigyelték, ami arra utal, hogy aktív alkalmazkodási folyamatról van szó, nem pedig a válasz hiányáról. Korábbi vizsgálatokban azt tapasztalták, hogy a depresszióban szenvedő emberek agyában 40 százalékkal magasabb a BDNF koncentrációja. A tudósok abban reménykednek, hogy a folyamat szabályozásával a depressziós, a poszttraumás stresszbetegségben szenvedők és a tartós stresszel szembesülők kezelése is lehetővé válik. 
Forrás:
Science news
Patikatükör
Wikipedia
10 komment
Címkék: kutatás neurológia stressz bdnf
Ehunyt a DNS szintézisének felfedezője - Arthur Kornberg
2007.10.29. 17:20 Orosz Viktória
Nyolcvankilenc éves korában a kaliforniai Stanford egyetem kórházában szombatra virradóra elhunyt Arthur Kornberg professzor, 1959 orvosi Nobel-díjasa, a DNS szintézisének felfedezője. A brooklyni születésű Kornberg volt az, aki felfedezte azokat az enzimeket, amelyek a DNS-molekulákat építik fel a sejten belül. A folyamatot polimerázisnak nevezte el. Severo Ochoa spanyol orvossal közösen végzett kutatásai, amelyért együttesen vehették át a legmagasabb nemzetközi tudományos elismerést, fontos lépést jelentettek a genetika fejlődésében, lehetőséget biztosítottak később a génmanipulációs törekvéseknek, ugyanakkor számos olyan gyógyszer kikísérletezését is segítették, amelyekkel napjainkban rákbetegségeket és vírusfertőzéseket gyógyítanak.Arthur Kornberg számos könyvben osztotta meg tapasztalatait a világgal. 1989-ben jelent meg tudományos memoárja, Az enzimek szeretete. egy biokémikus odüsszeiája (For the Love of Enzymes: The Odyssey of a Biochemist) címmel. Legújabb műve, a gyermekeknek szóló Csíratörténetek (Germ Stories) novemberben kerül az olvasókhoz. Kornberg szenvedélyét örökölte egyik fia, dr. Roger Kornberg, aki 2006-ben kémiai Nobel-díjat nyert a ribonukleinsavat (RNS) alkotó enzimekről folytatott kutatásaiért.
Forrás: Hirado.hu
Szólj hozzá! · 2 trackback
Címkék: halál
Kommentek