Cogito

Orosz Viktória vagyok, orvostanhallgató. Blogomon az orvostudomány és egészség friss, érdekes és hasznos híreit, kutatási eredményeit szeretném ismertetni. Célom, hogy a közemberekhez is közelebb kerüljön ez a tudomány. E-mail címem: viki@housemd.hu Add to Netvibes

Kritika a Cogito-ról gblog2011.jpg Az ÉLETMÓD kategóriában a zsűri által legjobb 10 blog közé lett sorolva a Cogito!

Facebook

Kommentek

Keresők

Google

Maradandó agykárosodáshoz vezethet az agyrázkódás

2013.03.21. 09:46 Orosz Viktória

A legfrissebb vizsgálati eredmények szerint már egyetlen agyrázkódás is maradandó szerkezeti sérüléseket okozhat az agyban.

A kutatók háromdimenziós mágneses rezonancia vizsgálat (MRI) segítségével vizsgáltak meg 19 agyrázkódáson átesett beteget egy évvel a sérülést követően. Rajtuk kívül kontroll csoportként még 12 egészséges önkéntes agyát is megvizsgálták. Az MRI minden esetben jelentős szürke- és fehérállomány-veszteséget (agyi atrófia) mutatott ki az agyrázkódáson átesett pácienseknél.

"A vizsgálati eredmények alapján egyértelmű, hogy az agyi atrófia, más néven agysorvadás nem csak a súlyos agysérüléseken átesett betegekre jellemző, de akár már egyetlen agyrázkódás után is kialakulhat" - nyilatkozta Dr. Yvonne Lui, a New York Egyetem Langone Orvosi Központjának neuroradiológus munkatársa. "A vizsgálatok igazolták a gyanút, mely szerint az agyrázkódás következtében olyan szerkezeti sérülések is kialakulhatnak az agyban, amiket a rutinvizsgálatok során nem tudunk megfelelően szűrni."

Lui szerint ez azt jelenti, hogy az agyi struktúrában bekövetkezett változások maradandó tüneteket okozhatnak az agyrázkódáson átesett pácienseknél. "Nagyon fontos, hogy az agyrázkódást követően a páciens azonnali orvosi segítséget kapjon" - vélekedett a szakember. "Ha a tünetek az agyrázkódást követően sem szűnnek meg, további konzultáció lehet szükséges a kezelőorvossal, főleg az olyan kockázatos tevékenységek elkezdése előtt, mint a sportolás."

Agyrázkódást követően sokan az eszméletüket is elveszthetik, a leggyakoribb tünetek mégis a fejfájás, szédülés, memóriakiesés, figyelemzavar, depresszió és a szorongás. Ezek a tünetek sokszor hónapokig vagy akár évekig is elhúzódhatnak. Korábbi felmérési adatok szerint az agyrázkódáson átesett betegek 10-20 százaléka még a balesetet követő egy év után is tapasztal tüneteket. Bár a vizsgálatok során egyértelmű kapcsolat mutatkozott az egyszeres agyrázkódás és a hosszú távú agysérülés között, a kutatóknak nem sikerült ok-okozati összefüggéseket megállapítaniuk.

A kutatás részletes leírása a Radiology című orvosi szaklap márciusi számában olvasható.

Szólj hozzá!

Címkék: agy agyrázkódás radiológia

Agysejtek kis csoportjai tárolják a fogalmakat

2013.02.26. 18:24 Orosz Viktória


brain.jpgLuke Skywalkertől kezdve a nagymamáig minden fogalmunknak saját agysejt-csoportja van egy friss kutatás szerint.

Scientific American című szakfolyóiratban megjelent értekezés elkészítésében részt vett Rodrigo Quian Quiroga, a Leicesteri Egyetem professzora, Itzhak Fried, a Kalifornia Egyetem munkatársa, illetve Christof Koch, a Kaliforniai Műszaki Egyetem szakértője is.

A tanulmányból kiderült, hogy agyműtétek közben végzett vizsgálatok alapján bizonyos agysejtcsoportok felelnek a különböző személyekkel és tárgyakkal kapcsolatos emlékeink előhívásáért. Ezek a neuronok egy dolog különböző variációit tárolhatják, az illető nevétől kezdve a külsejéig többféle nézőpontot képviselve.

A kutatók feltételezése alapján egy-egy fogalmat néhány ezer agysejt együttesen tárol, ami igen kis mennyiség a memóriáért felelős középső halántéklebeny milliárdos sejtszámához képest.

Az orvoscsoport olyan betegek agyi aktivitását vizsgálta azok beleegyezésével, akik epilepsziával kerültek sebészkés alá. Ez lehetővé tette, hogy a tudatuknál lévő páciensek minden egyes agysejtjének tevékenységét megfigyeljék, miközben azok számítógépen megjelenített képeket néztek.

Korábbi kísérletek során kiderült, hogy egy-egy agysejt működésbe lépett egy bizonyos fogalom felszínre kerülésekor – például Luke Skywalker kapcsán –, még akkor is, ha különböző szögből készült fotókat láttak róla, vagy hallották a nevét. Az is nyilvánvalóvá vált, hogy egy neuron akár több fogalomhoz is köthető: a Csillagok háborújából vett példát tartva ugyanaz az agysejt aktívvá válik Yoda és a jedik említésére is.

A friss eredmények tudatában azt állítják, hogy a fogalmakat tároló kis neuroncsoportok között lehet átfedés, ám nincs két olyan csoport, amelynek tagjai teljesen ugyanazok lennének. A felfedezés segíthet az emberi agy egyik legbonyolultabb képessége, az asszociációk megfejtésében.

„Egy lépéssel közelebb jutottunk az emlékképek képződésének és előhívásának megértéséhez. Az elvont fogalmak közvetítenek az érzékszervek útján gyűjtött tapasztalatok és a tárolt emlékek között. A fogalom-neuronok pedig a memóriafunkciók alapegységei lehetnek” – tette hozzá Quian Quiroga professzor.

Szólj hozzá!

Címkék: kutatás agy

Rövid idő is elég, hogy alkoholizmus után helyreálljon az agy működése

2012.10.25. 12:07 Orosz Viktória

Az Alcoholism: Clinical & Experimental Research legutóbbi száma szerint két hetes teljes absztinencia elegendő, hogy az agy felépüljön. Más régióknak viszont a regenerációhoz hosszabb idő kell.

Az agy degenerációs betegségeit gyakran kíséri az agyfolyadék (liquor) megnövekedésével párhuzamosan a működő agyállomány mennyiségének csökkenése. Nincs ez máshogy krónikus alkoholbevitel esetén sem. Ez a térfogatvesztés olyan neuropszichológiai tünetekkel társulhat, mint a memória és a koncentráció gyengülése, vagy az ösztönszerű viselkedés erősödése.

Gabriele Ende professzor és a Mentális Egészségügyi Intézet (Németország) munkatársai szerint az ivásos és az absztinens periódusok váltakozása az agy térfogatát is érinti. Egyes folyamatok visszafordíthatatlan sejtpusztulást okoznak, míg mások esetén a károsodás visszafordítható. Ez utóbbiak esetén az agy akár pozitív, akár negatív irányba is változhat.

A vizsgálatba 49 alkoholistát (40 férfi, 9 hölgy) vontak be, akik egy szenvedélybetegség-kezelő programban vettek részt. Az eredményeket 55, nem alkoholista egyénhez hasonlították. A detoxikációt követő 24 órán belül az agyról képalkotó segítségével felvételeket készítettek, majd felügyelet melletti kéthetes absztinencia után újabb vizsgálatra került sor. A kutatók megállapították, hogy a 14 napos időszak is elég volt a regenerációhoz – ha csupán az agytömeget tekintették. Hasonló volt a javulás a kisagy állományában is, melyet az alkoholizmus szintén hátrányosan érintett. Mindazonáltal az agy egyes régiói különböző regenerációkészséget mutattak. 

A felfedezés várhatóan befolyásolni fogja az alkoholizmus kezelését is.

1 komment

Címkék: agy alkohol leszoksás

Lassabban öregszik a zenészek agya

2012.08.13. 15:18 Orosz Viktória

A Frontiers in Human Neuroscience című lapban nemrégiben megjelent tanulmány arról számolt be, hogy azok, akik valamilyen hangszeren játszanak, kisebb mértékben vannak kitéve az idősödéssel járó mentális hanyatlásnak.
Egy vizsgálat során kiderült, hogy azok a felnőttek, akik gyerekkorukban tanultak valamilyen hangszeren, és legalább tíz évig folytatták azt, jobban teljesítettek a különféle memóriateszteken, mint mások. Az is bebizonyosodott, hogy az idős korban folytatott zenélés jótékonyan hatott a gondolkodásbeli képességekre, emellett pedig az idős kor mindenféle negatív hozadékait – sőt még a tanulatlanságot – is semlegesítette. Amint arról Brenda Hanna-Pladdy, az atlantai Emory Egyetem munkatársa beszámolt, a mostani kísérlet során hetven 59-80 év közötti emberen végeztek el neuropszichológiai teszteket, miközben felmérték általános életmódjukat is. Az alanyok közül azok, akik tanultak zenélni, magasabb pontot értek el számos feladat során, melyek az éles elméjűséget, a verbális emlékezetet, a motoros kézügyességet, valamint a vizuális és térbeli memóriát mérték.
Cheryl Grady, a torontói Rotman Kutató Intézet tudósa hozzátette, hogy korábban hasonló eredményeket tapasztalt azoknál, akik valamilyen idegen nyelven tanultak, így a mostani tanulmány megerősítette őt abban, hogy a hosszas gyakorlással járó tevékenységek az állandó stimulálás révén minden esetben jótékonyan hatnak az agyra.

Szólj hozzá!

Címkék: zene agy

Megnöveli az agyi aneurizma esélyét a korai menopauza

2012.06.27. 14:01 Orosz Viktória

A korai menopauza összefügghet az agyi aneurizma emelkedett kockázatával. A változókor későbbi megjelenése négyévenként 21 %-al csökkenti a betegségre való hajlamot - derült ki egy új kutatásból.

A chicagoi Rush Egyetemi Kórház kutatói 76, változókoron átesett nőt vizsgáltak meg, akiknek agyában aneurizma, vagyis az artériák abnormális tágulata keletkezett. Ez az állapot igen súlyos, mert ha a tágult érszakasz szivárogni kezd vagy elszakad, agyvérzéshez és halálhoz vezethet. Az aneurizmától szenvedő nők 26 %-nál 40 éves korban már beköszöntött a menopauza. Az eredmények a Journal of NeuroInterventional Surgery című folyóiratban jelentek meg. 

Bár összefüggést találtak az a korai változókor és az agyi aneurizma között, nem sikerült bizonyítani, hogy viszonyuk ok-okozati. A kutatást retrospektív módszerrel végezték, ami azt jelenti, hogy kiindulási pontnak vették a beteg nőket, és adataikból nézték meg, milyen faktorok befolyásolhatták a kockázatot. Kikérdezték a résztvevőket kórelőzményeikkel kapcsolatban, volt-e magas vérnyomásuk, cukorbetegségük, pajzsmirigy-alulműködésük vagy magas koleszterinszintjük, amely mind fokozhatja az agyvérzésre való hajlamot. Az alanyok válaszoltak reproduktív életükkel kapcsolatos kérdésekre is: hány gyerekük született és mikor kezdtek menstruálni, hogy felmérhessék, mennyi ösztrogén termelődhetett a szervezetükben. 

Kiderült, hogy mindkét csoport átlagosan ugyanannyi idősen lépett a változókorba, akiknél viszont ez később következett be, és/vagy hormonpótló kezelésben részesültek, azoknál csökkent az aneurizma kockázata. Úgy tűnt, hogy a dohányzás nincs rá hatással, az alkoholfogyasztás azonban kissé befolyásolta a betegség kialakulásának valószínűségét. A kutatók szerint a korai változókorhoz kapcsolódó alacsonyabb ösztrogénszint is felelős lehet az aneurizmáért.

Szólj hozzá!

Címkék: agy hormon aneurizma ösztrogén menopauza

Magasabb a stroke kockázata a szívritmuszavaros nőkben, mint a férfiakban

2012.05.12. 19:21 Orosz Viktória

 Kanadai kutatók arról számoltak be, hogy a pitvarfibrilláció nevű szívritmuszavarban szenvedő idősebb nők az agyérgörcs 14 %-al magasabb kockázatának vannak kitéve, mint az ugyanebben a betegségben szenvedő férfiak.

A kockázatnövekedés akkor sem változott, amikor a nők warfarin vérhígítót szedtek a stroke megelőzésére. „Korábban az volt az általános nézet, hogy a nőket alulkezelik, ez az oka a stroke magasabb kockázatának” – magyarázta a kutatás vezetője, Dr. Louise Pilote, a montreali McGill Egyetem belgyógyásza. „Kutatásunk azonban azt mutatja, hogy nem ez a helyzet. A nők a férfiakhoz viszonyítva a stroke magasabb kockázatával rendelkeznek a warfarin szedésétől függetlenül. Az eredményeknek fel kell hívniuk az orvosok figyelmét arra, hogy a pitvarfibrillációban szenvedő nőkben, különösen az idősebb nőkben, magasabb a stroke kockázata, mint a férfiakban, ezért a nemnek szerepet kell játszania a vérhígító kezelés megkezdésével kapcsolatos döntésben, és szigorúan követni kell az adagolást.”

Journal of the American Medical Association május 9-i számában megjelent tanulmányhoz Pilote kutatócsoportja több mint 39 ezer 65 éven felüli férfi és 44 ezer nő adatait gyűjtötte össze, akik pitvarfibrillációban szenvednek. Annak ellenére, hogy a férfiak és a nők is szedtek warfarint, az eredmények azt mutatták, hogy több nő (5,8 százalék) szenvedett agyérgörcsöt, mint férfi (4,3 %). A férfiak és a nők közötti eltérés különösen a 75 éven felüliekben mutatkozott erősnek.
A gyakori szívritmuszavar, a pitvarfibrilláció, ötszörösére növeli a betegek stroke kockázatát az általános népességhez viszonyítva. Az ilyen betegeknek ezért írnak fel vérhígító gyógyszereket. A stroke kockázatában látható nemmel összefüggő eltérés oka egyelőre nem egyértelmű, de a szakértők azt feltételezik, hogy a vérhígító gyógyszerek alkalmazásának különbségei játszhatnak szerepet.

1 komment

Címkék: agy szív stroke arrythmia

Hatásos vakcina agydaganat esetém

2012.04.24. 09:52 Orosz Viktória

Az egyik legagresszívebb agydaganat, a glioblastoma multiforme esetén alkalmazott vakcina mintegy 50%-al növeli a túlélési időt – hangzott el az Amerikai Idegsebészeti Társaság tudományos találkozóján Miamiban.

A 2-es fázisú klinikai vizsgálatot 40 glioblastomás beteg bevonásával végezték, akik eredményét 86, alapvetően más típusú terápiában részesülő beteggel hasonlították össze. A glioblastoma általában a diagnózis felállítását követően 15 hónappal halálhoz vezet, a szóban forgó vizsgálatban sikerült elérni a kezelt csoportban az átlagos 48 hetes túlélést, szemben a vakcinát nem kapó betegek 33 hetével. A hathónapos túlélési arány is jobb volt kezleteknél, 93 %, szemben a nem kezelt csoportban észlelt 68 százalékkal.

Az agydaganatos betegek mintegy fele tartozik a glioblastomás csoportba, a jellemző megjelenési életkor 50-70 év. A kezelés alapját a sebészeti, sugárterápiás, és kemoterápiás beavatkozás kombinációja jelenti, azonban ezek eredménye igen csekély. Az ellátásban paradigmaváltást jelenthet az új anyag megjelenése, melyet sebészeti úton eltávolított daganatsejtek felhasználásával állítottak elő. A Dr. Andrew Parsa és a Kaliforniai Egyetem (San Francisco) munkatársai által fejlesztett védőoltás a szervezetbe jutva a daganatsejteket célzó immunválaszt ébreszt. A regisztrált mellékhatások igen csekélyek voltak.

Szólj hozzá!

Címkék: agy daganat glioblastoma multiforme

A kognitív funkciókból kiderül, kiből válhat jó focista

2012.04.16. 19:37 Orosz Viktória

 A hirtelen felmerülő problémák megoldásárért felelős végrehajtó funkciók vizsgálata lehetővé teszi a profi focisták képességeinek felmérését - állítják a Karolinska Intézet tudósai.  Szakértők szerint ez az első eset, hogy tudományos bizonyítékot találtak az úgy nevezett játékintelligencia létezésére.

Közismert tény, hogy a fizikai adottságok és a jó labdaérzék nem elegendőek ahhoz, hogy valaki profi focistává váljon. A játékintelligencia, vagyis a játékhelyzetek felismerése és a jó helyezkedés legalább olyan fontos, ha nem még fontosabb. Sokan úgy gondolják, a játékintelligencia valamiféle mágikus képesség, amelyet lehetetlenség felmérni.
A Karolinska Egyetem tudósainak azonban most sikerült tudományos módszerekkel megfigyelniük a játékintelligencia működését. "A játékintelligencia nagyrészt a kognitív tudományok által végrehajtó funkciónak nevezett képesség függvénye: ez a funkció határozza meg, mennyire vagyunk képesek új helyzetekben gyors és jó döntéseket hozni, valamint mennyire tudunk alkalmazkodni a váratlan eseményekhez - nyilatkozta Dr. Predrag Petrovic, a Klinikai Idegtudományok Tanszék munkatársa - Ezt a funkciót pedig a kognitív kutatásokban felhasznált módszerek segítségével mérni is lehet."
Dr. Petrovic és kollegái 57 elsőligás focista kognitív képességeit hasonlították össze az átlagemberekével. Az eredmények szerint a végrehajtó funkció szempontjából a focisták minden esetben jobban teljesítettek. A tudósok ezek után néhány focista teljesítményét még a felmérés után is figyelemmel kísérték és folyamatosan rögzítették az elért eredményeiket. Ezek alapján világossá vált, hogy minél jobb az adott focista végrehajtó funkciója, annál sikeresebb és jobb játékos válhat belőle az évek múlásával.
"Elképzelhető, hogy a jövőben kognitív tesztek segítségével készítik fel a focistákat a meccsekre. Persze előbb meg kell vizsgálni, hogy lehetséges-e a végrehajtó funkció fejlesztése. Valószínű, hogy részben öröklött tényezőről van szó, de a rendszeres kognitív tréning mindenképpen jót tehet a profi játékosoknak" - nyilatkozta a kutatás kapcsán Torbjörn Vestberg pszichológus.
A kutatás részletes leírása a PLoS ONE című online tudományos szaklap következő számában lesz olvasható.

Szólj hozzá!

Címkék: foci agy kognitív

A hét képe

2012.03.23. 08:43 Orosz Viktória

 A kép nagyban megtekinthető ITT

 

 A kép nagyban megtekinthető ITT

Szólj hozzá!

Címkék: agy

Az influenza gyógyszerével kezelhető az agysérülés?

2012.03.06. 16:33 Orosz Viktória

Véletlenül fedezték fel egy évtizeddel ezelőtt, hogy egy olcsó influenzagyógyszer minden másnál hatékonyabban gyorsíthatja a sérült agy felépülési folyamatát.

Az amantadinnal kezelt súlyos sérültek hamarabb gyógyultak, mint azok, akik placebót kaptak: négy hét elteltével képesek voltak igennel vagy nemmel válaszolni, a hajukat fésülni és kanállal enni. Mindössze 17 százalékuk maradt vegetatív állapotban, szemben a másik csoport 32 százalékával.
„Ezáltal reményt adhatunk a többség által már reménytelen helyzetűnek tartott embereknek” – vélekedett Joseph Giacino, a Bostoni Spaulding Rehabilitációs Kórház idegpszichológusa. Noha már korábban is többen használták az amaldint erre a célra, a New England Journal of Medicine című lapban megjelent írás az első átfogó tanulmány a témában.
Az agyi sérülés leggyakoribb oka az autóbaleset, valamilyen tárggyal okozott trauma, illetve az agyvérzés. Az esetek kétharmadában hamar felépül belőle a beteg, a többiek azonban tartós kórházi kezelést igényelhetnek.
Az amantadin igen olcsó anyag, amelyet a hatvanas évek óta alkalmaznak az influenza gyógyítására. Néhány évvel később felfedezték, hogy fejleszti az agy dopaminrendszerét, a mozgáskoordinációt és az éberséget, így hatékonyan kezelhető vele a Parkinson-kór
A mostani kutatásba 184 beteget vontak be. Átlagéletkoruk 36 év volt, egyharmaduk élt vegetatív állapotban, kevés ébredéssel. A többiek is csak minimális mértében voltak maguknál. Az átélt sérülés után négy hónappal kezdték a kezelésüket, mivel ez időtartam alatt a többség állapota magától is javul.
Az alanyokat véletlenszerűen kezelték amantadinnal vagy placebóval. Négy hét elteltével az amantadint szedők állapota sokkal jobb volt, mint a többieké, ám a kezelés befejezte után fejlődésük lelassult, és két hét múlva már mindkét csoport tagjai ugyanazon a szinten álltak. A rövid idő miatt nem egyelőre nem tudni a szer hosszú távú hatásait.

Szólj hozzá!

Címkék: agy gyógyszer influenza amantadin

süti beállítások módosítása