Roger Pedersen, a Cambridge-i kutatócsoport vezetője szerint az új felfedezés hasznos lehet az emberi őssejtek működésének megértéséhez, hiszen betöltheti a "hiányzó láncszem" szerepét az egerek és az emberek embrionikus őssejtjei között. "A felfedezés igazi előnye abban rejlik, hogy így már van egy másik modell, ami alapján részletesen vizsgálni tudjuk az őssejtek alapműködését" - mondta Paul Sanberg, idegsebész professzor, a Dél-Floridai Egyetem időskorral és az agyműködés helyreállításával foglalkozó központjának igazgatója. Az embrionikus sejtek pluripotensek, vagyis képesek arra, hogy a szervezetben megtalálható bármely sejttípussá alakuljanak át. A szakemberek abban bíznak, hogy egy nap ezek a sejtek olyan betegségek kezelését és gyógyítását teszik lehetővé, mint a cukorbetegség, a májelégtelenség, gerincsérülések, a stroke (gutaütés), az Alzheimer-kór és a szívbetegségek.Azonban az őssejtek tenyésztése azzal is jár, hogy életképes emberi embriók pusztulnak el, ezért sokan erkölcsi okokból tiltakozik ez ellen. Az Egyesült Államokban 2001 augusztusa óta korlátozott az embrionikus őssejtkutatás, mióta George Bush amerikai elnök jelentősen csökkentette az e célra szánt állami támogatást. Így most csak olyan embriókból származó őssejteket lehet felhasználni a vizsgálatokban, melyek a 2001-es korlátozás előtt semmisültek meg.