Igen biztatónak tűnnek azok a kísérletes eredmények, miszerint a metformin nevű cukorbetegség-gyógyszer képes elpusztítani a daganat fenntartásáért felelős őssejteket.

A daganatos őssejtek azért jelentenek kiemelt problémát, mivel amellett, hogy fenntartják a rákos folyamatot, ellenállnak a kemo- és a sugárterápiával szemben. Dr. Christopher Heeschen és munkatársai metformin és hagyományos kemoterápia kombinációjának segítségével nemcsak a daganatos őssejteket sikerült célba venni, hanem az érettebb sejtalakokat is. A Spanyol Nemzeti Rákkutató Intézet munkatársai az Amerikai Rákkutatók Társaságának hasnyálmirigyrákkal foglalkozó tudományos kongresszusán mutatták be eredményeiket (Lake Tahoe).

A hasnyálmirigyrák egy igen agresszív daganattípus, a betegek zöme nem éri meg a diagnózist követő első évet sem. Az idáig vizsgált kezelési lehetőségek gyakorlatilag megbuktak, azonban a daganatos őssejtek felfedezése új perspektívákat nyitott meg. A most bemutatott eredmények mérföldkövet jelenthetnek a gyógyításban. A metformin aktiválja az AMPK nevű molekulát, és az anyagcsere változásán keresztül érzékennyé teszi az őssejteket, az érettebb sejtalakok osztódását pedig gátolja.

A kedvező eredményeket állatkísérletesen is reprodukálni lehetett. Az immunhiányos egerekbe oltott hasnyálmirigy-tumor metformin és gemcitabin kombinációjára kevésbé növekedett, mint a hagyományos szerrel egymagában kezelt egerek esetén

Belga kutatók egereken végzett kísérleteik során felfedeztek egy olyan őssejtet, mely képes pótolni az elpusztult inzulint termelő béta-sejteket. - írja a Medipress.   Az 1-es típusú cukorbetegség esetében az inzulint termelő béta-sejtek elvesztése miatt emelkedik a vércukorszint, ugyanis a szervezetben az inzulin a felelős a vércukorszint csökkentéséért. „Az egyik legérdekesebb tulajdonságuk ezekek a felnőtt típusú őssejteknek, hogy szinte teljesen megkülönböztethetetlenek az embrionális őssejtektől. Szerkezeti és genetikai felépítésük, tulajdonságuk alapján pontosan úgy viselkednek, mint az embrionális őssejtek.” – mondta Dr. Harry Heimberg, aki a Nemzetközi Fiatalkori Diabetes Kutató Központ (JDRF) munkatársaként a kutatócsoportot vezette. Korábbi kutatások során már felvetődött annak a lehetősége, hogy valószínűleg vannak még a hasnyálmirigyben őssejtek a megszületés után is, azonban eddig nem sikerült ezeket azonosítani. A béta sejtek korábban megfigyelt regenerációja valamint a sejtek számának normál körülmények között is elérhető növekedése is azt sugallta, hogy valamilyen már elkötelezett őssejt lehet az újonnan kialakuló sejtek forrása. Sokan azonban feladták a keresést, mivel nagyon elenyésző számban vannak jelen és igen nehéz őket aktiválni. Dr. Heimberg munkatársaival egerek hasnyálmirigyének egyik kivezetőcsövét elkötve megakadályozták, hogy a termelt emésztőenzimek eltávozzanak. Két hét alatt a sérült hasnyálmirigyrészben megduplázódott a béta-sejtek száma, mely egyúttal az inzulintermelés fokozódásával is járt. Géncímkézés segítségével a kutatók megállapították, hogy az újonnan kialakult sejtek olyan embrionális elkötelezett őssejtekből (progenitor sejtekből) származnak, melyek Neurogenin 3-at (Ngn3) termelnek. Úgy tűnik, hogy a béta-sejtek termeléséhez nélkülözhetetlen ennek a génnek az aktivitása. A tapasztaltak alapján a kutató úgy véli, hogy a folyamatot a kivezetőcső lekötése miatt kialakult gyulladásos reakció váltotta ki az emésztőenzimekkel elöntött hasnyálmirigyrészben. „A következő fontos lépés a jelenség cukorbeteg emberekben történő azonosítása. Megfigyeléseink alátámasztják annak a jelentőségét, hogy mindenképp meg kell vizsgálnunk azokat a lehetőségeket, melyek segítségével emberekben is el tudjuk különíteni a progenitor sejteket valamint az újonnan kialakult béta-sejteket annak érdekében, hogy azokat mesterségesen felszaporítva vissza lehessen ültetni az inzulinhiánnyal küszködő betegekbe.” – magyarázta Dr. Heimberg.

 

A Leiden Egyetem kutatói nemrég felfedezték, hogy infarktus után felnőttből származó őssejtek javítják a szívműködést, valamint vastagítják a kamrák falát is. Szívinfarktus során egy hirtelen akadály képződik valamelyik szívkoszorúérben, és emiatt friss vér és oxigén nélkül maradnak az elzáródás mögötti szövetek. Az oxigénhiány az intenzív fájdalom mellett a sejtek pusztulását is okozza, az elpusztult sejtek helyén azonban hegszövet kialakulását megakadályozni jelenleg nem lehet. Több kutatócsoport is azt vizsgálja, hogy őssejtekből hogyan hozhatók létre működő szívizomsejtek. Dr. Liesbeth Winter munkatársai segítségével sikeresen bizonyította, hogy felnőttből származó (nem magzati) őssejtek hatására kevesebb sejt pusztul el az infarktus során, valamint a helyreállítási folyamatok is jobb pumpafunkciót hoznak létre. A kutatók epicardium eredetű sejteket (EPDC-t) használtak, melyek az embrionális korban fontos szerepet töltenek be a szív fejlődése során: biztosítják egyrészt a szív kötőszövetes vázát, valamint a szívizmot ellátó erek falát képezik. Emellett a megfelelő vastagságú szívizomszövet kialakulásában is fontos szerepet játszanak, mivel nélkülük vékony és gyenge szívizomfal jön létre, mely a magzat halálát okozza. Az emberi eredetű, pitvarból származó sejteket olyan egerek egyik csoportjába ültették át, melyek nem sokkal korábban szívinfarktuson estek át. Azok az egerek, melyek kaptak őssejteket mind rövid távon, mind pedig néhány héttel később jobb eredményt mutattak, mint azok, amelyek nem kaptak. Az őssejtek hatására ugyanis kevesebb szívizomsejt pusztult el, valamint javult a pumpafunkció is.

Két amerikai és egy brit állampolgárságú kutató, Mario Capecchi és Oliver Smithies, illetve Martin Evans kapta a 2007. évi orvosi Nobel-díjat, az őssejtkutatás terén elért eredményeiért - jelentette be hétfőn Stockholmban a Karolinska Institut illetékes bizottsága. Az indoklás szerint a testület a magzati őssejtek felhasználásával egereknél végrehajtható genetikai módosítások területén elért, áttörő jelentőségű felfedezésekért ítélte oda a legtekintélyesebb tudományos kitüntetést.

A Nature című folyóirat arról számolt be, hogy a rágcsálók embrionikus őssejtjeinek egy új típusát fedezték fel, ami jobban hasonlít az emberi őssejtekre, mint az egerekére.

Roger Pedersen, a Cambridge-i kutatócsoport vezetője szerint az új felfedezés hasznos lehet az emberi őssejtek működésének megértéséhez, hiszen betöltheti a "hiányzó láncszem" szerepét az egerek és az emberek embrionikus őssejtjei között. "A felfedezés igazi előnye abban rejlik, hogy így már van egy másik modell, ami alapján részletesen vizsgálni tudjuk az őssejtek alapműködését" - mondta Paul Sanberg, idegsebész professzor, a Dél-Floridai Egyetem időskorral és az agyműködés helyreállításával foglalkozó központjának igazgatója. Az embrionikus sejtek pluripotensek, vagyis képesek arra, hogy a szervezetben megtalálható bármely sejttípussá alakuljanak át. A szakemberek abban bíznak, hogy egy nap ezek a sejtek olyan betegségek kezelését és gyógyítását teszik lehetővé, mint a cukorbetegség, a májelégtelenség, gerincsérülések, a stroke (gutaütés), az Alzheimer-kór és a szívbetegségek.Azonban az őssejtek tenyésztése azzal is jár, hogy életképes emberi embriók pusztulnak el, ezért sokan erkölcsi okokból tiltakozik ez ellen. Az Egyesült Államokban 2001 augusztusa óta korlátozott az embrionikus őssejtkutatás, mióta George Bush amerikai elnök jelentősen csökkentette az e célra szánt állami támogatást. Így most csak olyan embriókból származó őssejteket lehet felhasználni a vizsgálatokban, melyek a 2001-es korlátozás előtt semmisültek meg.

A tavaly öt betegen alkalmazott terápia négy esetben várakozáson felüli javulást hozott, így a betegek elkerülhették az amputációt. A debreceni klinikai tanulmányok azt igazolták, hogy az érszűkület eredményesen gyógyítható őssejtterápiával, azonban jelenleg nincs mód a kezelés elvégzésére, mert az újszerű transzplantációs eljárást még nem fogadta be az Országos Gyógyszerészeti Intézet, illetve az Egészségügyi Tudományos Tanács tudományetikai bizottsága. 

A debreceniek Magyarországon elsőként végeztek klinikai tanulmányokat arról, milyen eredményre vezet előrehaladott, belgyógyászati és érsebészeti módszerekkel már érdemben nem befolyásolható érszűkületes esetek őssejt-transzplantációs kezelése. A tavaly öt betegen alkalmazott terápia négy esetben várakozáson felüli javulást hozott, így a betegek elkerülhették az amputációt. A kezelés költsége körülbelül ötmillió forint, de most akkor sincs mód a sikerrel kecsegtető gyógymód alkalmazására, ha a páciens képes kifizetni ezt az összeget. Az új módszer mielőbbi engedélyezése azért lenne fontos, mert segítségével csökkenthető lenne a végtag-amputációk száma. Az új eljárást legjobb esetben ősszel fogadhatja be az Országos Gyógyszerészeti Intézet, illetve az Egészségügyi Tudományos Tanács tudományetikai bizottsága, az OEP-finanszírozásról pedig csak ezután kezdődhetnek meg az egyeztetések – mondta el Boda Zoltán professzor, a Debreceni Egyetem Orvos és Egészségtudományi Centruma (DEOEC) II. Számú Belgyógyászati Klinikájának igazgatója.

A Duchenne-féle izomdisztrófia az ún. disztrofin, egy izomfehérje hiányával járó örökletes betegség. „A működésre képtelen izom elsorvad, helyét zsír tölti ki." - magyarázza Bridget Deasy, a Pittsburghi Orvosi Egyetem orvosa. A legnagyobb amerikai közegészségügyi intézet, a Centers for Disease Control and Prevention (CDC) adatai alapján az USÁ-ban minden 3500-5000-ik fiúgyermek örökli a szörnyű betegséget, közülük kevesen élik meg a 25 éves kort. Egy embrionális őssejt testünk bármely sejtjét képes helyettesíteni, ellentétben az izomban találhatóval, ez ugyanis már felnőtt szövetből származik, érettebb. A kutatók régóta dolgoztak már ezekkel az izom őssejtekkel, míg véletlenül rájöttek, hogy csak nőstény egereket használtak kísérleteikhez. Kíváncsiak lettek, befolyásolja-e mindez eredményeiket. Duchenne-disztrófiás egerekbe egészségesek izom őssejtjeit ültették, majd azt figyelték, képesek-e azok izommá alakulni. A nőstény egerek sejtjei sokkal több izomrostot képeztek, mint a hímeké. A különbség oka a sejtek stresszre adott különböző válaszában keresendő. Amint a szervezetbe idegen sejtek kerülnek, a szervezet gyulladásba jön és szabad gyököket termel, mely a beültetett sejteket differenciálódásra (érésre) késztetheti vagy egyszerűen tönkreteszi. „Egyelőre nem világos, mi állhat a nemi különbség hátterében. Ha mindez emberi sejtekre is igaz, nagyot léphetünk előre az őssejtkutatásban." -mondta Dr. Deasy.

/Forrás:Medipress/

Egy honlap ajánlás lenne a mai posztom és egyben egy sokak által ismeretlen eljárás megismertetése is.



















Ízelítőül: Manapság az őssejt-átültetés számos életveszélyes betegség esetében alkalmazható, ismert és elfogadott gyógymód. Ennek ellenére napjainkban még mindig megszokott eljárásnak számít születéskor a köldökzsinórvért, mint "orvosi hulladékot" eldobni, holott az ebben található őssejtek a későbbiekben saját gyermekeink életét menthetik meg. A gyermeket váró családok nagy többségének azonban nincs tudomása arról, hogy a köldökzsinórvér igen gazdag forrása az őssejteknek, amiket megfelelő szakértelemmel megőrizhetünk gyermekeink, közeli hozzátartozóink, de akár saját magunk jövőbeni gyógyulása érdekében. A mai orvostudomány nélkülözhetetlen eszköze, a jövő orvostudományának pedig a legígéretesebb perspektívája az őssejtek alkalmazása, a sejt-alapú terápia.

Ha érdekel ez az eljárás és többet szeretnél megtudni róla feltétlenül látogass el a sejtbank oldalára. Sok hasznos információ található itt és részletesen leír mindent az őssejt terápiáról és lehetőségekről.

A kép forrása: 2006 legszebb orvosi-biológia képei