Dohányfüstmentes Világnap, 2008. május 31. – Ma szerte a világon minden második gyermek olyan családban nő fel, ahol legalább az egyik szülő dohányzik. A szülők felelőssége óriási. Amennyiben mindkét szülő dohányzik, négyszer nagyobb a veszélye annak, hogy a gyermekük is dohányozni fog.

Az Egészségügyi Világszervezet a dohányfüstmentes ifjúságért hívja szövetségesül a szülőket a 2008. évi Dohányfüstmentes Világnap alkalmából. A dohányzás következtében veszíti életét minden ötödik magyar, amely minden évben közel 30.000 ember halálát jelenti. Közülük évente 2300-at mások cigarettafüstje öl meg. A dohányos felnőttek 90%-a 18 éves kora előtt szokik rá a dohányzásra. 

3000 gödöllői 10-18 éves diák megkérdezése szerint a végzős diákok 40%-a dohányosként távozik a középiskolákból, minden negyedik diák pedig már függő dohányosnak tekinthető. A mindennap rágyújtó diákok több mint fele pedig kipróbált már valamilyen kábítószert is. Márpedig Gödöllő egy fejlődő kisváros Budapest közelében, amelynél sokkal rosszabb helyzetben lévő települések és fiatalok is vannak az országban. 

Ma szerte a világon minden második gyermek olyan családban nő fel, ahol legalább az egyik szülő dohányzik. A szülők felelőssége óriási. Amennyiben mindkét szülő dohányzik, négyszer nagyobb a veszélye annak, hogy a gyermekük is dohányozni fog. A gödöllői adatok szerint a diákok fele 14 éves koráig rágyújt az első cigarettájára. A nemdohányos és a dohányos szülőknek is korán, lehetőleg jóval a serdülőkor előtt meg kell győzniük a gyermekeiket arról, hogy nemdohányosként akarjanak élni. 

„A dohányos szülők személyes példájukkal tehetnek a legtöbbet a gyermekeikért. Amennyiben a még dohányzó szülő akarja megóvni a gyermekét a cigarettafüsttől, egyrészt kerüljön minden olyan helyzetet, amikor a gyermeke azt belélegezhetné. Ne gyújtson rá a jelenlétében, és ne vigye olyan helyre, ahol dohányoznak. A dohányos szülő ne jól eső tevékenységként, szórakozásként vagy egyszerű szokásként állítsa be saját dohányzását a gyermeke előtt, hanem a függősége kényszerű velejárójaként. Beszélje meg a gyermekével, milyen hátránnyal jár a számukra a dohányzás. 

A legjobb az lenne, ha leszoknának a dohányzásról, és megbeszélnék gyermekeikkel, miért választják a nemdohányzó életformát.” – emelte ki Eva Kralikova cseh orvosprofesszor a WHO szakértője, aki egyben a Társaság a Dohányfüggőség kezeléséért Társaság vezetője is. 

A lemondás gyakran nehéz, és nem is mindig sikerül elsőre. A leszokóban lévő dohányos szülő nehézségei segítenek meggyőzni a gyermekét abban, hogy ő ne is akarjon rágyújtani, mert a cigaretta rabságától nehéz megszabadulni. A dohányos függőségét ma már betegségként tartják számon. Akiknek nem sikerül egyedül letenniük a cigarettát, orvosi segítséggel nagyobb eséllyel próbálkozhatnak. A dohányos páciens ismeretében a kezelőorvos el tudja dönteni, hogy a pszichés és a nikotinfüggőség megszüntetésére milyen módszer tűnik a legcélravezetőbbnek. A dohányzás szertartásához való ragaszkodás mellett a súlyos, akár a heroinéhoz hasonló erősségű nikotinfüggőség jelenti a leszokás legnagyobb akadályát. Ma már olyan nikotinmentes tabletták állnak az orvosok rendelkezésére, amelyekkel jelentősen lehet csökkenteni a nikotinhiány kínzó tüneteit, és így a dohányos le tud mondani a következő szál cigaretta elszívásáról. 

A fiataljaink védelmét szolgálják a dohányzást korlátozó, illetve a nemdohányzókat védő szigorú jogszabályok. Az Egészségügyi Világszervezet a dohánytermékek reklámozásának, promóciójának és a szponzorálásával kapcsolatos teljes tilalom bevezetését sürgeti. Magyarországon a szülők és a fiatalok többsége is dohányfüstmentes helyen szeretne szórakozni, dolgozni vagy közlekedni. Reméljük, képviselőink meghallják választóik akaratát, és mielőbb megszavazzák a Nemdohányzók védelméről szóló törvényt.

 
dr. Mucsi János, tüdőgyógyász szakorvos, tudobeteg.hu - főszerkesztő