Bár még csupán most kezdjük megérteni azoknak a folyamatoknak a lényegét, amelyek végbemennek az agyban, amikor tanulunk, vagy felejtünk, azt már biztosan tudjuk, hogy ezek során fontos szerepet játszik az idegsejtek közötti összeköttetések megváltozása. Lehetséges, hogy ezek a szerkezeti változások felelősek azért a jól ismert jelenségért, miszerint sokkal egyszerűbb újra megtanulni valamit, mint egy teljesen új dolgot.

Ahhoz, hogy megtanuljunk valamit, az idegsejtek között új kapcsolatoknak kell létesülniük. Amikor egy új információval szembesülünk, az aktivált idegsejtek felszínéről finom nyúlványok indulnak növekedésnek a szomszédos sejtek irányába. Valahányszor egy szinapszisnak nevezett érintkezési pont kialakul a nyúlvány végén, az információ eljuthat az egyik sejtről a következőre, és az új információ elraktározódik. Amennyiben a kapcsolat megszűnik, elfelejtjük, amit megtanultunk.  

Sok kérdés azonban még mindig megválaszolatlan. Mi történik például akkor, ha az agy megtanul valamit, majd elfelejti egy idő után, és ezután később ismét meg kell tanulnia? Például, ha egyszer már megtanultunk kerékpározni, újra könnyedén belejövünk, még ha évekig nem is gyakoroltuk. Vajon ennek a magyarázata is az idegsejtek szerkezeti változásában keresendő? 

A Max Planck Neurobiológiai Intézet kutatói kimutatták, hogy jelentős különbségek vannak a kialakuló új sejtkapcsolatok számában attól függően, hogy teljesen új vagy másodjára tanult információról van szó. Például a vizuális információkat feldolgozó idegsejtek jelentősen több új sejtkapcsolatot létesítettek, ha az egyik szemből származó információ átmenetileg blokkolva volt. Az idegsejtek úgy rendezték át a kapcsolataikat, hogy a másik szemből is kapjanak információkat. Amikor az átmenetileg kikapcsolt szemet ismét működésbe hozták, az idegsejtek visszanyerték eredeti működésüket és figyelmen kívül hagyták az ellenoldali szemből jövő információkat.  

Forrás