92 esztendős korában elhunyt Robert Furchgott, a Nobel-díjas tudós, akinek kutatása az egyik gáz érlazító hatásával kapcsolatban megnyitotta az utat az olyan forradalmi impotenciaszerek kifejlesztése felé, mint a Viagra.

A gyógyszerész múlt hét kedden hunyt el Seattleben – számolt be lánya a New York Times napilapnak.

A Furchgott által vezetett kutatásban munkatársaival, Louis Ignarróval és Ferid Muraddal kimutatta, hogy a nitrogén-monoxid – melyet elsődlegesen a cigarettából és az autók kipufogógázából származó, a szmog kialakulásához hozzájáruló légszennyező anyagként ismernek – lényeges szerepet játszik az emberi szív-érrendszer működésében, valamint a vérnyomás és a keringés szabályozásában.

A három kutató 1998-ban nyerte el a fiziológiai Nobel-díjat, és a svéd Akadémia hangsúlyozta, hogy ez volt az első olyan alkalom, amikor kutatóknak sikerült bizonyítaniuk egy gáz kritikus hatását az emberi szervezet biokémiai működésére vonatkozóan.

A nitrogén-monoxid, a színtelen, szagtalan gáz az erek lazítására kifejtett hatásának felfedezése kulcsfontosságú lépésnek számított a Pfizer laborvállalat sildenafil nevű merevedési zavarok ellen ható gyógyszerének kifejlesztésében, melyet Viagra márkanéven forgalmaznak. A kis kék tablettát 1998-ban hagyta jóvá az amerikai Élelmiszer és Gyógyszerellenőrzési Hivatal a merevedési zavarok kezelésére, és hamarosan rendkívüli népszerűségre tett szert, lerombolva az e rendellenesség kezelésével kapcsolatos bevett társadalmi tabukat. Körülbelül 35 millió férfi használja a gyógyszert világszerte.

Furchgott a dél-karolinai Charlestonban született 1916. június 4-én, és már fiatalon érdeklődni kezdett a természettudományok iránt. Az észak-karolinai egyetemen szerezte meg kémikusi diplomáját, és 1940-ben az Északnyugati Egyetemen doktorált biokémiából. Évekig a New York-i állami egyetemen dolgozott, és részleges nyugdíjaztatása ellenére egészen a 80-as évekig folytatta kutatásait és az oktatást.

1978-ban véletlenül felfedezett egy elemet az endotheliális sejtekben, amelyek érlazító hatással bírnak, és az elemet endothelium-eredetű relaxáló faktornak (EDRF) nevezte el. Nyolc évvel később rájött, hogy az EDRF valójában a nitrogén-monoxid.

A Nobel-díj átvételekor tartott beszédében Furchgott megjegyezte, hogy a díj névadója, Alfred Nobel, akit a nitroglicerinnel és a dinamittal végzett kutatásaiért ünnepelnek, anginában szenvedett, vagyis az oxigéndús vér elégtelen áramlásától a szívbe, amire nitroglicerint írtak fel neki, ami maga is ismert érlazító szer.

Furchgott rámutatott „a látszólag sorsszerű fejlődésre” a dinamit kifejlesztésétől annak a molekulának a felfedezéséig a nitroglicerinben, amely az erek lazításáért felelős, és amely éppen olyan embereken segíthet, mint maga Nobel.