Jól van az az 51 éves beteg, aki Magyarországon először esett át egy véglegesen használható műszív beültetésén a Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikáján szeptember 20-án. A férfi súlyos szívelégtelenségben szenved, ezért hónapokkal ezelőtt felkerült a szívtranszplantációs várólistára. Folyamatosan romló állapotára tekintettel azonban orvosai műszív beültetése mellett döntöttek, ami akár végleges megoldás is lehet betegségére.

A műszív tulajdonképpen egy miniatűr pumpa, ezt ültették a testébe, ez áramoltatja a vért, támogatja a jelentősen legyengült szíve működését. A pumpa maga kb. fél kilós és kisebb mint 10 cm. A férfinek gyakorlatilag nincs pulzusa, mert a pumpa folyamatosan biztosítja a keringést. A szerkezet elektromos árammal működik, és a bőrön keresztül egy vékony kábellel kapcsolódik az akkumulátorokhoz. Az elemeket egy övön lehet hordani, ezáltal a beteg nincs ágyhoz kötve, képes mindennapi teendőit ellátni.

A szerkezet beültetése hozzávetőleg két szívtranszplantációs beavatkozás árába kerül, azonban hosszú távon költséghatékony megoldást jelenthet a súlyos szívelégtelenségben szenvedő betegek kezelésére.

Az eljárással javíthatják a végstádiumú szívelégtelen betegek esélyét a későbbi szívátültetésre, de bizonyos esetekben arra is alkalmas, hogy kiváltsa a szívátültetést és tartós, végleges terápiaként szolgáljon. Az eljárás segíti tehát a donorkrízis megoldását is.

Magyarországon jelenleg 300 ezer szívelégtelen beteg él, a betegek fele a diagnózis felállítását követő 4 éven belül, míg a végstádiumú páciensek fél éven belül meghalhat.

A szívelégtelenségről

A szívelégtelenség a szív működésének olyan zavara, melynek következtében a vérkeringés nem tudja biztosítani a szervek és szövetek számára a mindenkori igényeknek megfelelő oxigént és energiát. Emiatt a beteg fáradékonyságról és nehézlégzésről számol be. Enyhébb esetben ez csak terheléskor jelentkezik, súlyos esetben már nyugalomban is vérellátási zavar, és a fontos szervek, mint például a vese és az agy működési zavara jöhet létre.

A végstádiumú szívelégtelenség egyetlen terápiás megoldása napjainkban a szívátültetés. Ahhoz, hogy a szívátültetés sikeres legyen, a súlyos, akár több szervet is érintő elégtelen szívműködésű betegek állapotát kompenzálni kell. A betegek állapotának stabilizálásához szükséges a műszíves kezelés. Ezzel és a gyógyszeres kezelés megfelelő beállításával több súlyos szívelégtelen beteg juthat el a szívtranszplantációig, de akár végleges, tartós terápiaként is szolgálhat.

Forrás: Semmelweis Egyetem

 Kanadai kutatók arról számoltak be, hogy a pitvarfibrilláció nevű szívritmuszavarban szenvedő idősebb nők az agyérgörcs 14 %-al magasabb kockázatának vannak kitéve, mint az ugyanebben a betegségben szenvedő férfiak.

A kockázatnövekedés akkor sem változott, amikor a nők warfarin vérhígítót szedtek a stroke megelőzésére. „Korábban az volt az általános nézet, hogy a nőket alulkezelik, ez az oka a stroke magasabb kockázatának” – magyarázta a kutatás vezetője, Dr. Louise Pilote, a montreali McGill Egyetem belgyógyásza. „Kutatásunk azonban azt mutatja, hogy nem ez a helyzet. A nők a férfiakhoz viszonyítva a stroke magasabb kockázatával rendelkeznek a warfarin szedésétől függetlenül. Az eredményeknek fel kell hívniuk az orvosok figyelmét arra, hogy a pitvarfibrillációban szenvedő nőkben, különösen az idősebb nőkben, magasabb a stroke kockázata, mint a férfiakban, ezért a nemnek szerepet kell játszania a vérhígító kezelés megkezdésével kapcsolatos döntésben, és szigorúan követni kell az adagolást.”

Egy fárasztó hét után ki ne szeretne legalább 10 órát aludni? Hiába esik azonban jól a pihenés, a heti alváshiányt a szívünk szempontjából nem pótolhatjuk a hétvégén. Sőt, ha szombaton vagy vasárnap nyolc óránál többet szundítunk, ugyanannyit ártunk vele, mint hétköznap, amikor esetleg csak öt óra alvásra van időnk. A legújabb kutatásokból ugyanis kiderült, hogy azok, akik többnyire hat óránál kevesebbet alszanak, növelik a szívinfarktus, a pangásos szívbetegségek, és a stroke kockázatát. Azok pedig, akik állandóan sokat alszanak, szintén növelik a szívproblémák kialakulásának az esélyeit, a különbség csupán annyi, hogy náluk az erek beszűkülését eredményezheti a sok pihenés, ami szívkoszorúér-betegségekhez vezethet.

Az eredményekről a tudósok az Amerikai Kardiológusok Társaságának 61. tudományos ülésén számoltak be. 

 A legújabb kutatások szerint a csökkent tüdőfunkció és az olyan légzési nehézséget okozó betegségek, mint a krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) növelhetik a szívelégtelenség kialakulásának esélyét.

A szívelégtelenségben szenvedő betegek szíve nem tudja biztosítani a szervezet számára szükséges vérmennyiséget. A mostani kutatásban a tudósok összesen 16 000, az Egyesült Államokban élő, 45 és 64 év közötti önkéntest vizsgáltak meg. Az állapotukat 15 éven keresztül kísérték figyelemmel.

 Bár több millió ember szed napi rendszerességgel gyógyszereket, csak kevesen figyelnek oda arra, mikor veszik be a készítményeket.

 A szexuális aktivitás általában nem veszélyes a szív-és érrendszeri betegségekben szenvedőknek - derült ki az Amerikai Szív Szövetség (American Heart Association) legutóbbi állásfoglalásából.

A betegeknek előzőleg azonban tanácsos elmenniük egy orvosi ellenőrzésre, mivel bizonyos érrendszeri betegségek esetében a szex problémákat is okozhat. Az Amerikai Szív Szövetség emellett azt is hozzátette, hogy további kutatásokra van még szükség, hogy megértsék, a szexuális élet milyen hatással van a beteg nőkre illetve az idősebb korosztályra. 

A szívrohamot általában a szívet oxigénnel és tápanyagokkal ellátó vérerekben kialakuló vérrög okozza. A vérrög gátolja az oxigénellátást, ami nagyon gyorsan a szív visszafordíthatatlan károsodásához vezethet.

A HDAC-gátlók előnye az, hogy mivel az epilepszia és a daganatok kezelésében már használják, jól ismerik gyógyszertani tulajdonságaikat és mellékhatásaikat. Mivel azonban a kísérletet egyelőre csak az érfalból kitenyésztett sejteken végezték el, nem garantálható, hogy a sejtek a szervezetben is ugyanígy fognak viselkedni. Szilárd következtetések levonásához humán klinikai kísérletekre lesz szükség. 

A humán papillómavírus (HPV) daganatok létrejöttében szerepet játszó törzsei növelik a szívbetegség kockázatát, akkor is, ha más ismert rizikófaktor nincs jelen – állítják a Texasi Egyetem Orvostudományi Karának munkatársai.
A HPV egyike a leggyakoribb szexuálisan átvihető fertőzéseknek. Ismert, hogy egyes törzsei a méhnyakrák, továbbá egyéb rosszindulatú tumorok kialakulásában is szerepet játszik. Egy egészségügyi és táplálkozásra irányuló felmérés során a kutatók 2500, 20 és 59 éves hölgy adatait elemezték ki, a vizsgálati alanyok 45 százaléka hordozott valamilyen HPV-törzset, 23 százalék kifejezetten daganatokozó típust. Az elemzés összefüggést talált a HPV-fertőzés és a szívbetegség között.
Dr. Ken Fujise és munkatársai arra mutattak rá, hogy szívbetegek egyötödénél nem voltak jelen a szokványos kockázati tényezők, például elhízás, magas vérnyomás, magas koleszterinszint, ami azt jelenti, hogy más befolyásoló tényezők is léteznek. Az egyik ilyen a HPV lehet. A megállapítás jelentősége, hogy mivel a HPV-ellenes védőoltás forgalomban van, azzal nem csak a méhnyakrák kialakulását lehetne csökkenteni, hanem a szívbetegségek arányát is. Az is fontos lenne, hogy az orvosok fokozott figyelemmel kövessék az ismert HPV-pozitív betegek egészségügyi helyzetét, ami szintén a szív- és érrendszeri betegségek megelőzését célozná.
A jelenség molekuláris magyarázata, hogy a HPV két, a tumorok kialakulását gátló gént, a p53-at és a retinoblasztómát (Rb) inaktiválja. Korábbi kutatások felfedték, hogy a p53 alavető szerepet tölt be az érelmeszesedés folyamatában. Az elmélet szerint egy olyan szer, mely meggátolná a p53 kikapcsolását, képes lehet a HPV-fertőzött nők esetén megelőzni az szív- és érrendszeri betegség kialakulását.
Férfiak esetén a HPV és a szívbetegség közötti lehetséges kapcsolat feltárására a jövőben további vizsgálatok szükségesek.

 Idén is megrendezik a Szívünk napját az ország több pontján. A listán nem szerepel, Debrecenben a Fórum bevásárlóközpontban lesz szeptember 25-én.A Magyar Kardiológusok Társasága és a Magyar Nemzeti Szívalapítvány minden évben szeptember utolsó vasárnapján, a Szívünk Napján hívja fel a figyelmet a szív és érrendszeri megbetegedések kiemelkedő gyakoriságára, a mindennapi életben is megvalósítható megelőzési módszerekre.
A Szív Világszövetsége (WHF) kezdeményezésére 2000 óta a világon mindenütt egyszerre rendezik meg a Szívünk Napját. A Világszövetség magyar tagjai - a Magyar Kardiológusok Társasága és a Magyar Nemzeti Szívalapítvány - az első évtől kezdve csatlakozott a felhíváshoz.
A szív és érrendszeri betegségek több áldozatot szednek Magyarországon, mint valamennyi más betegség, baleset és más halálok együttesen. A szív és érrendszeri betegségek jelentős része megelőzhető, elsősorban egészségesebb életmóddal. A Szívünk Napján az életmódváltást szeretnénk népszerűsíteni - több mozgást, a dohányzás elhagyását, egészségesebb táplálkozást - hitelesen, megalapozottan, közérthetően.
A Magyar Kardiológusok Társasága és a Magyar Nemzeti Szívalapítvány szervezi meg idén is a Szívünk Napja központi rendezvényét a Városligetben. Tekintse meg programunkat, látogasson el hozzánk családjával.
Szeptember utolsó vasárnapján több, mint 100 országban tartanak rendezvényeket a Szív Világszövetsége felhívására. Látogasson el a Szívünk Napja nemzetközi honlapjára.www.worldheartday.com