A nevetés és a zene nem csak a kedélyállapoton javítanak, de csökkentik a középkorú felnőttek vérnyomását is. Japán kutatók a 40-74 éves korosztály tagjai közül 79 felnőttet osztottak 3 csoportba. Az egyik csoport kéthetente egy órás zenei foglalkozáson vett részt, egy másik csoport nevetésterápián, a többiek esetében pedig nem történt semmilyen beavatkozás. 
A foglalkozások után azonnal megmérték a résztvevők vérnyomását. A zenei csoport esetében ez 6 Hgmm-rel lett alacsonyabb, a nevetésterápiás csoport tagjainál pedig 7 Hgmm-rel, a foglalkozást megelőző eredményekhez képest. A vérnyomás javulását még három hónappal később is látni lehetett. A kontrollcsoportban semmilyen változást nem tudtak regisztrálni. "A kortizolszint (a stressz mértékét jelzi) is csökkent a foglalkozások hatására." - mondta el Eri Eguchi szerző, az Osakai Egyetem közegészségügyi kutatója. "Szerintünk ez az egyik magyarázata a fiziológiás folyamatoknak." Az eredményekről a szakértő az Amerikai Szív Szövetség atlantai gyűlésén számolt be. A tanulmány nem mutat direkt ok-okozati összefüggést, csupán egy asszociáció. A szakértők szerint ez csak egy előzetes kutatásnak számít, mert nem volt annyira részletes és alapos, hogy helyet kaphasson orvosi szaklapban.

Három hónapon át zeneterapeuták vezetésével a 32 résztvevő zenét hallgatott, énekelt vagy nyújtó gyakorlatokat végzett zenére. Arra is bátorították őket, hogy otthon is hallgassanak zenét. A nevetős foglalkozásokat képzett nevető jógik tartották. 30 ember vett részt a nevető jógán, ami légzőgyakorlatokból és játékos szemkontaktus által kiváltott nevetésből áll, továbbá egy Rakugo című japán bohózatot hallgattak. "Úgy gondoljuk, hogy a jógalégzés szerepet játszhat a vérnyomás csökkentésében." - mondta Eguchi, és megjegyezte azt is, hogy csapatával megvizsgálják ezt az összefüggést a soron következő kutatásukban. "A foglalkozásokon résztvevő emberek talán több késztetést éreznek arra is, hogy megváltoztassák a szokásaikat. Az adatokból kiderül, hogy ők többet kezdtek mozogni, mint azok, akik egyik terápián sem vettek részt."

A magas vérnyomás, más néven a hipertenzió súlyos egészségügyi problémákkal köthető össze. A kardiológusok vegyes fogadtatásban részesítették a tanulmány eredményeit. Dr. Franz Messerli, a New York City-beli St. Luke's-Roosevelt Központi Kórház hipertenziós programjának igazgatója szkeptikusan fogadta. "Nem egészen világos a mechanizmus vérnyomást csökkentő hatása. A testedzésnek ugyanez az eredménye, és annak is, ha egyszerűen leülünk." Szerinte Eguchi eredményei akkor lennének objektívek, ha a foglalkozások előtt és után 24 órás vérnyomásmérést alkalmaztak volna." Dr. John Ciccone, a West Orange-i Saint Barnabas Kórház preventív kardiológusa viszont úgy gondolja, a tanulmány "érdekes pszichológiára" világít rá a stressz vérnyomásra gyakorolt hatásának tekintetében. Ciccone praxisában a nővérek holisztikus szemléletben dolgoznak, zeneterápiát alkalmaznak a stresszkezelésre. Ez egy olyan, egyre inkább fejlődő terület, mely egyesíti többek közt a reflexológiát, az akupresszúrát, stb. "Szerintem ezek az adatok mutatják, hogy a relaxációs technikák műfajtól függetlenül hatással lehetnek a minimálisan emelkedett vérnyomásra. Már nem szorulnak a perifériára. Amit egykor alternatívnak tekintettek, már nem az." - mondta.