A SUMO-nak nevezett fehérje szintjének emelkedése segíthet az agy bizonyos rendellenségeinek - pl. az epilepszia és a skizofrénia - gyógyításában, állítják a nagy-britanniai Bristol Egyetem kutatói. A kutatók patkánykísérletek során megállapították, hogy a fehérjék csökkentik az agy sejtjei közötti információáramlás mennyiségét, ami hasznos lehet, mert számos központi idegrendszeri rendellenességben az információk túlterheltsége jellemző. „Találtunk egy mechanizmust, amely az agy sejtjei közötti információáramlást szabályozza" - mondta a kutatás vezetője, Jeremy Henley professzor. „Ez fontos felfedezés, hiszen új távlatokat nyit, és lehetővé teszi az agyi történések mélyebb ismeretét." A Nature című folyóiratban publikált eredmények segíthetnek a skizofrénia, az epilepszia és más agyi betegségek gyógyszereinek fejlesztésében, ahol az agysejtek „túl-ingerlése" észlelhető.

Az epilepsziás betegek jelentős része eredményesen kezelhető a forgalomban lévő gyógyszerekkel, ez alól kivétel az ún. parciális roham. Ezt a rohamfajtát olyan klinikai és elektrofiziológiai változások kísérik, melyek az agy egy bizonyos régiójához kötődnek. „Az új gyógyszer azonban áttörést jelenthet a parciális epilepsziák kordában tartásában." - mondta
Dr. Roger J. Porter, a Pennsylvania Egyetem kutatóorvosa.
Roger és munkatársai 399 epilepsziás beteget vizsgáltak 16 héten keresztül. A pácienseket négy csoportra osztották. Ebből három különböző dózisban kapott az új gyógyszerből, a fennmaradó csoport szolgált kontrollként, nekik placebót (hatóanyagot nem tartalmazó gyógyszert) adtak. A vizsgált betegek többsége egy vagy több epilepszia gyógyszert is szedett a felmérés előtt, és havonta körülbelül 8-10 roham jelentkezett náluk. A rohamok száma a legmagasabb dózisú gyógyszer hatására 35 százalékkal csökkent a kontroll csoport 13 százalékához képest.
Az új szer tehát kedvező hatásúnak tűnik, de - mint minden gyógyszer - mellékhatásokat is okozhat, melyek a következők: álmosság, szédülés, zavartság, remegés, feledékenység és beszédzavar.