A Washington Egyetem kutatói felfedezték, hogy a Staphylococcus aureus baktérium, beleértve a hírhedt MRSA (methicillin rezisztens) törzseket is, miként áll ellen testünk a fertőzések elleni természetes védekezésének. Munkájukról amely akár a baktériumok elleni harc új módjaihoz vezethet a Science március 21-i kiadása számol be.-írja a Medipress.

Dr. Ferric Fang, az egyetem laboratóriumi orvostan és mikrobiológia professzora és munkatársai, Dr. Anthony Richardson, valamint Dr. Stephen Libby elhatározták, hogy megállapítják, mitől "jobb" kórokozó a S. aureus a többi baktériumnál. A kutatók a nitrogén-oxid (NO) nevű vegyületre koncentráltak, amely egy természetes antibiotikum, a sejtjeink termelik, hogy megvédjenek a kórokozók ellen. A legtöbb baktérium számára a NO olyan környezetet alakít ki, amely folyamatosan támadja a mikróbákat, nem hagyja őket lélegezni vagy fermentálni, amely kémiai folyamatok a baktérium növekedését tennék amúgy lehetővé.

A kutatók azt találták, hogy a S. aureus olyan mechanizmussal rendelkezik, amely lehetővé teszi a tejsav termelését NO jelenlétében, így kémiai egyensúlyt képes elérni és a kíméletlen gazdaszervezet ellenére tovább képes növekedni és tenyészni. Amikor a S. aureus-t NO éri, egy új enzimet kezd termelni, amely a tejsav termelésért felelős, egy másik enzimmel együtt, ami átalakítja a NO-t nem mérgező termékké. A NO az orrban és az orrjáratokban gyakran előforduló molekula, és eredetileg a kórokozók ellen véd. Ám a S. aureus az NO ellenére szintén gyakran található az orrban, magyarázták a kutatók.

Amikor a kutatók úgy módosították a S. aureust, hogy az ne legyen képes többé tejsavat termelni, a baktérium nem tudta tovább tolerálni a NO-t. A módosított baktériumok ezen kívül elvesztették azon képességüket is, hogy ellenálljanak a gazdaszervezet immunsejtjeinek, és így halálhoz vezető fertőzést okozzanak egerekben. 

„Az MRSA egy hatalmas közegészségügyi problémát jelent, a kórházban és a közösségben szerzett fertőzések kórokozójaként.”- magyarázta Fang. „A S. aureus a világ népességének kb. egyharmadában már kolonizálódott, így a hagyományos antibiotikumok valószínűleg nem jelentenek teljes megoldást az MRSA problémára.” Ugyanakkor, tették hozzá a kutatók, a baktériumot érzékenyebbé téve természetes védekezőrendszerünk iránt, az a népesség „dekolonizációjának” és a staphylococcus fertőzések megelőzésének új stratégiájához vezethet.