Cogito

Orosz Viktória vagyok, orvostanhallgató. Blogomon az orvostudomány és egészség friss, érdekes és hasznos híreit, kutatási eredményeit szeretném ismertetni. Célom, hogy a közemberekhez is közelebb kerüljön ez a tudomány. E-mail címem: viki@housemd.hu Add to Netvibes

Kritika a Cogito-ról gblog2011.jpg Az ÉLETMÓD kategóriában a zsűri által legjobb 10 blog közé lett sorolva a Cogito!

Facebook

Kommentek

Keresők

Google

Karácsony

2007.12.23. 10:59 Orosz Viktória

Ezúton szeretnék minden kedves olvasómnak Békés, Boldog Karácsonyt kívánni!

2 komment

A hét legjobb orvosi cikkei

2007.12.23. 10:56 Orosz Viktória

 

 

 

 

 

 

1. Az Informed a CTről és annak lehetséges veszélyéről ír:

A CT-vizsgálat során kibocsátott sugárdózisok mértéke kétségtelenül nagyobb, mint a megfelelő hagyományos röntgen vizsgálaté. Amíg, például egy hagyományos hasi röntgenvizsgálat során a gyomor 0,25 mGy sugárzást nyel el, a hasi CT-vizsgálat során ugyanez ennek minimum ötvenszerese.
2. A Hvg honlapján a szervátültetésről találhatunk egy 3 oldalas cikket:
Egyre hosszabb a szervátültetésre jelentkezők várólistája, miközben az átültethető szervek száma számottevően nem nő. A donációra hajlandó magyarok jelentős részének szervei ráadásul a transzplantációra alkalmatlanok.
3. A Házipatika szerint kevesebb rákos gyermek hal meg, mint korábban:
Az Amerikai Egyesült Államokban az elmúlt 15 évben a rákos gyermekek halálozási aránya jelentős mértékben csökkent. Míg 1990-ben egymillió lakosra 34,2 húsz év alatti beteg halála jutott, addig 2004-ben egymillió emberből csak 27,3 rákos gyermek halt bele a betegségébe.
4. A Medipress egy új lehetőségről számol be a stroke-terápiában:
Kínai kutatók új funkciót találtak a szekretoneurin (SN) fehérjének. Feltevésük szerint az SN védi az agyszövetet az ischémiás stroke károsító hatásaitól.
5. Az Egészség[origo] a nyitott gerincről ír egy nagyon jó cikket:

 

A nyitott gerinc az egyik legsúlyosabb veleszületett rendellenesség, szűrési vizsgálatok nélkül minden 400. gyereket érintene, de a kialakulás valószínűsége folsav-tartalmú magzatvédő vitaminok szedésével minimálisra csökkenthető. Amennyiben az anyai vérben mért alfa-fetoprotein (AFP) nevű fehérje szintje és az ultrahangvizsgálat egyértelműen kimutatja, hogy a magzat gerince nem záródik megfelelően, akkor a következmények súlyossága miatt a terhesség megszakítását szokták javasolni. Az ilyen újszülöttek különböző bénulásokkal, széklet- és vizelettertási nehézségekkel jönnek a világra, vagy akár teljesen életképtelenek is lehetnek.


Szólj hozzá! · 1 trackback

Címkék: ajánló web transzplantáció daganat stroke nyitott gerinc

5 szál cigarettával egyezik meg egy joint károsító hatása!

2007.12.22. 11:28 Orosz Viktória

A hosszútávú marihuána szívás jelentős mértékben rontja a tüdőfunkciót – állapította meg egy új-zélandi kutatócsoport. Egy marihuánás cigaretta akár öt hagyományos ciginyi károsodást képes okozni. Dr. Richard Beasley a wellingtoni Orvosi Kutató Központtól állítja, hogy a rendszeres kannabisz használat asztmát, valamint krónikus bronchitist (hörghurutot) okozhat. Véleménye szerint a dohányzás elleni harcot ki kell terjeszteni a kannabisz szívásra is. Munkatársaival közösen 339 marihuána fogyasztó tüdejét vizsgálták meg. Volt köztük olyan, aki dohányzott is. A marihuána szívás növelte a zihálás, a köhögés és a mellkasi szorítás érzésének kockázatát, sőt előbbi kettő esetében pont ugyanolyan mértékben, mint a dohányzás. A kannabisz használók körében kétszeres a krónikus bronchitis és 71 százalékkal emelkedett a 16 év felett diagnosztizált asztma kialakulásának kockázata - jelent meg a Thoraxban. A tüdőfunkciós vizsgálatok alapján megállapították, hogy egy marihuánás cigaretta 2,5-5 rendes cigivel egyenértékű károsító hatást tud kifejteni.
„Bár sokkal kevesebbet tudunk a kannabisz veszélyeiről, mint a dohányzáséiról, ez a tanulmány bizonyítja, hogy a kannabisz használat valóban tüdőkárosító lehet" - tette hozzá Dr. Peter Lange, a koppenhágai Hvidovre Kórház orvosa szerkesztői kommentárjában.
Forrás:
Medipress

Szólj hozzá!

Címkék: drog marihuana

Az ivóvíz fogyasztás mikrobiális veszélyei

2007.12.20. 16:59 Orosz Viktória

Azonos forgatókönyv szerint történik világszerte a gastrointestinális betegségek elterjedése: senki sem tudja, hogy honnan jön a betegség, és miként lehetne megállítani. A kezdetekben csak néhány ember betegedik meg, főként a nagyon öregek és a nagyon fiatalok. Ahogy a járvány súlyosbodik, egyre több és több ember betegszik meg, a gyengébb szervezetűeknél akár életük végéig tartó komplikációk lépnek fel.
Ezeknek a járványoknak a forrása sokszor az ivóvíz, melyben világszerte feltétlenül megbízunk, annak ellenére, hogy sok mindent nem tudunk még az ivóvízben lévő kórokozók hatásairól. Ezt a kockázatot vizsgálja az Amerikai Mikrobiológiai Akadémia új tanulmányában (Tiszta víz: Mi az elfogadható mikrobiális kockázat).
Mark LeChevallier, az Amerikai Vízszolgáltató Cég (New Jersey) munkatársa, a tanulmány egyik szerzője kihangsúlyozza, hogy a fejlődő országokban, ahol a hasmenéses betegségek évente nagyjából 2 millió ember halálát okozzák, ez komoly közegészségügyi probléma. Szerencsére az Egyesült Államok és más fejlődő országok is sikeresen megfékezték a legnagyobb járványokat, de szórványos megbetegedések és kisebb járványok még mindig előfordulnak.
A tanulmány a víz mikrobiális rizikójára összpontosít, mely viszonylag új eszköz a vízben lévő fertőzések megismerésében.
A tanulmányt a 2006 októberi amerikai Mikrobiológiai Akadémiák konferenciáján elhangzottakból állították össze. Különböző szakértők a mikrobiológia, közegészségügy, járványtan, gyógyszerészet területeiről cserélték ki tudásukat a víz mikrobiális kockázatáról.
Egy járvány kitörésekor a tudósoknak és a közegészségügy szakértőinek számos fontos kérdésre kell választ találni. Melyik vízkezelési módszer a legjobb? A lakosság melyik rétege a legveszélyeztetettebb, és hogyan lehet megóvni őket? Hova kell csoportosítani a forrásokat? Melyek a legveszélyesebb kórokozók a vízben, és miként kerültek oda?”
A mikrobiális rizikók elemzésével választ kaphatunk ezekre a kérdésekre.
A tanulmány az alábbi felvetéseket tartalmazza:
  • Nemzetközi adatközpont létrehozása, melyben a vízben található kórokozókat határoznák meg. Ez tájékoztatna a mikrobiális rizikókról, egyben segítséget nyújtana a közegészségügynek.
  • Független mikrobiális tanácsadó központ létrehozása, mely területenként meghatározná a leghatékonyabb eszközök alkalmazását.
  • A lakosság tájékoztatása az ivóvíz minőségéről.
  • További kutatások szükségesek számszerű kimutatásokhoz.
  • A járványok adatainak egységesítése.

Forrás:Medipress

Szólj hozzá!

Címkék: víz

A sebgyógyulás mechanikája

2007.12.18. 17:57 Orosz Viktória

Úgy tűnik, hogy a sebgyógyulás és a kötőszövet képződés hátterében döntően mechanikai hatások érvényesülnek.
Amikor sérülés ér minket, a kialakult seb helyreállítása érdekében a szervezet komplex mechanizmust indít be. Közvetlenül a bőr felszíne alatt folyamatosan olyan specializált sejtek (fibroblasztok) ólálkodnak, melyek a sebben kialakult ideiglenes szövethálózatban aktiválódnak és a seb zárásához szükséges kollagént elkezdik termelni. Az ideiglenes szövetháló (mátrix) kezdetben igen puha és tele van sejtek növekedését serkentő faktorokkal. A fibroblasztok pedig a puha mátrixban folyamatosan rendezgetik a kollagén rostokat, majd ahogy egyre szilárdabbá válik az új kötőszöveti háló, a fibroblasztok hirtelen átalakulnak olyan összehúzódásra képes sejtekké, melyek a mátrixba akaszkodva a seb széleit összehúzzák.
Azonban eddig nem volt ismert, hogy mi készteti a fibroblasztokat erre az átalakulásra. A svájci Ecole Polytechnique Fédérale de Lausanne kutatói felfedezték, hogy a változást egy olyan növekedési faktor hozza létre, mely akkor szabadul fel, amikor a kialakuló szövetháló már elért egy elégséges fokú szilárdságot. A felszabadulás pedig kizárólag mechanikai hatásokra következik be, a fokozódó szövetközi húzóerő hatására a növekedési faktor szinte úgy pattan ki a sejtből, mint a cukorka a csomagolásából. A növekedési faktor hatására a fibroblaszt kontraktilis, azaz összehúzódásra képes fehérjét termel, és a mátrixhoz tapadva fokozatosan összébb húzza a sebet. A folyamat közben persze önmaga is termeli azt a növekedési faktort, mely a többi fibroblaszt átalakulását segíti.
Bár a folyamat a sebgyógyulás gyorsítását célozza, korlátlanul működve súlyos problémákat okozhat. Ha ugyanis létfontosságú szervet érint a sérülés (szív, tüdő, máj, vese) a kontroll nélkül növekedő sarjszövet az adott szerv működészavarát okozhatja. Gyakran felelősek a fibroblasztok a beültetett implantátumok problémái miatt is, hiszen ha a felület túlságosan sima, akkor nem igazán lesz képes a kötőszövet a megfelelő helyen rögzíteni azt, ha pedig túl érdes, akkor hamar vastag kötőszöveti réteg nő köré, mely a működését veszélyezteti.
„Azt reméljük, hogy felfedezésünk közelebb vihet minket ahhoz, hogy a fibroblasztok működését hatékonyabban tudjuk szabályozni és ezzel lehetőséget teremtsünk a fentebb említett problémák kialakulásának megakadályozására. Biztató, hogy egyszerre több pont is lehetőségként kínálkozik arra, hogy befolyásoljuk a seb gyógyulását és a kötőszövet kialakulását.” – hangsúlyozta Dr. Boris Hinz, a kutatócsoport vezetője.
Forrás:Medipress

Szólj hozzá!

Címkék: seb

Új képalkotó módszer fénnyel és hanggal

2007.12.17. 19:10 Orosz Viktória

A tumorok, kisérbetegségek és egyéb lágyszöveti rendellenességek diagnosztikáját segítheti egy új eljárás, mely fényt és hangot használ a képalkotásra. A módszer lehetővé teszi számos lágyszöveti betegség diagnosztizálását, nyomon követését és kezelését, méghozzá teljesen biztonságosan.
Az eljárás alapja a fotoakusztikus hatás. A rendszer rendkívül rövid, alacsony energiájú lézerimpulzusokkal stimulálja a szöveteket, melyek ennek hatására ultrahanghullámokat bocsátanak ki, ami detektálható, sőt nagyfelbontású háromdimenziós képpé alakítható. A módszerrel azok a szövetek is vizsgálhatók, melyek a többi képalkotó eljárás számára hozzáférhetetlenek, vagy nehezen vizualizálhatók, így a kiserek, illetve az emlőtumorok megjelenítésére is alkalmas. A lézersugár hullámhosszának változtatásával pontosan meghatározható, milyen mélységben történjen a képalkotás.
A prototípust a Londoni Egyetem orvosi fizikusai és biomérnök szakértői fejlesztették ki a Mérnöki és Fizikai Tudományok Kutató Tanácsának pénzügyi támogatásával. Hamarosan megkezdődnek a klinikai tesztelések. Dr. Paul Beard (Fotoakusztikus Képalkotó Csoport, Londoni Egyetem) szerint az új rendszer biztonságos, eddig elképzelhetetlen minőségű képet készít, viszonylag olcsó és hordozható: egy új, remek képalkotó lehetőség, mely előreláthatólag 5 éven belül terjedhet el a rutin klinikai gyakorlatban.
Forrás:Medipress

Szólj hozzá! · 2 trackback

Címkék: képalkotás fotoakusztika

süti beállítások módosítása