Cogito

Orosz Viktória vagyok, orvostanhallgató. Blogomon az orvostudomány és egészség friss, érdekes és hasznos híreit, kutatási eredményeit szeretném ismertetni. Célom, hogy a közemberekhez is közelebb kerüljön ez a tudomány. E-mail címem: viki@housemd.hu Add to Netvibes

Kritika a Cogito-ról gblog2011.jpg Az ÉLETMÓD kategóriában a zsűri által legjobb 10 blog közé lett sorolva a Cogito!

Facebook

Kommentek

Keresők

Google

Magasabb a stroke kockázata a szívritmuszavaros nőkben, mint a férfiakban

2012.05.12. 19:21 Orosz Viktória

 Kanadai kutatók arról számoltak be, hogy a pitvarfibrilláció nevű szívritmuszavarban szenvedő idősebb nők az agyérgörcs 14 %-al magasabb kockázatának vannak kitéve, mint az ugyanebben a betegségben szenvedő férfiak.

A kockázatnövekedés akkor sem változott, amikor a nők warfarin vérhígítót szedtek a stroke megelőzésére. „Korábban az volt az általános nézet, hogy a nőket alulkezelik, ez az oka a stroke magasabb kockázatának” – magyarázta a kutatás vezetője, Dr. Louise Pilote, a montreali McGill Egyetem belgyógyásza. „Kutatásunk azonban azt mutatja, hogy nem ez a helyzet. A nők a férfiakhoz viszonyítva a stroke magasabb kockázatával rendelkeznek a warfarin szedésétől függetlenül. Az eredményeknek fel kell hívniuk az orvosok figyelmét arra, hogy a pitvarfibrillációban szenvedő nőkben, különösen az idősebb nőkben, magasabb a stroke kockázata, mint a férfiakban, ezért a nemnek szerepet kell játszania a vérhígító kezelés megkezdésével kapcsolatos döntésben, és szigorúan követni kell az adagolást.”

Journal of the American Medical Association május 9-i számában megjelent tanulmányhoz Pilote kutatócsoportja több mint 39 ezer 65 éven felüli férfi és 44 ezer nő adatait gyűjtötte össze, akik pitvarfibrillációban szenvednek. Annak ellenére, hogy a férfiak és a nők is szedtek warfarint, az eredmények azt mutatták, hogy több nő (5,8 százalék) szenvedett agyérgörcsöt, mint férfi (4,3 %). A férfiak és a nők közötti eltérés különösen a 75 éven felüliekben mutatkozott erősnek.
A gyakori szívritmuszavar, a pitvarfibrilláció, ötszörösére növeli a betegek stroke kockázatát az általános népességhez viszonyítva. Az ilyen betegeknek ezért írnak fel vérhígító gyógyszereket. A stroke kockázatában látható nemmel összefüggő eltérés oka egyelőre nem egyértelmű, de a szakértők azt feltételezik, hogy a vérhígító gyógyszerek alkalmazásának különbségei játszhatnak szerepet.

1 komment

Címkék: agy szív stroke arrythmia

Napi három banán megvéd a stroke-tól

2011.04.08. 20:11 Orosz Viktória

Egy banán reggelire, egy ebéd után és egy kora este elég káliumot juttat a szervezetünkbe ahhoz, hogy 21 %-al csökkenjen a stroke-hoz vezető vérrögök kialakulásának esélye – állapították meg olasz és brit kutatók.
A tanulmány szerint ezrekkel lehetne csökkenteni a stroke-os esetek előfordulását, ha több káliumban gazdag élelmiszert – spenótot, mogyorót, tejet, halat és lencsét – fogyasztanánk, adta hírül a Daily Mail. Noha korábbi tanulmányok már kimutatták a banán vérnyomás-szabályozó és stroke-megelőző hatását, az eredmények között nem volt mindig összhang.
Az új tanulmány tizenegy korábbi vizsgálat eredményét vetette össze a hatvanas évek közepétől kezdődően. Úgy találták, hogy már napi 1 600 milligramm kálium – amely egyébként az ajánlott mennyiség alig fele – már elegendő ahhoz, hogy a stroke veszélye egyötöddel csökkenjen. Egy darab banán átlagosan 500 milligrammot tartalmaz ebből az anyagból, és a vérnyomás szabályozása mellett a szervezet folyadékháztartását is segít egyensúlyban tartani.
A túl alacsony káliumszint szabálytalan szívverést, ingerlékenységet, hasmenést és émelygést okozhat. Ugyanakkor a Warwicki és a Nápolyi Egyetem kutatói szerint a legtöbb országban bőven az ajánlott szint alatt marad a fogyasztása. Aki azonban megfelelő mennyiségű káliumot visz be a szervezetébe, rendszerint önkéntelenül is mérsékli a sófogyasztást, amellyel szintén segít a stroke megelőzésében.
A tanulmány a Journal of the American College of Cardiology című folyóiratban jelent meg.

1 komment

Címkék: banán stroke kálium

Több idő áll rendelkezésre stroke kezelésben

2009.06.03. 13:04 Orosz Viktória

A legfrissebb elemzések szerint az egyik alvadékoldó gyógyszer a tünetek fellépte után még négy és fél órával is hatékony lehet a gutaütés kezelésében. A felfedezés hatására megváltoztatják a jelenlegi kezelési irányelveket, melyek szerint a három órás határidőn túl már nem ajánlott a gyógyszer használata.
A Stroke c. szaklap májusi számában megjelent cikkben Dr. Maarten Lansberg és munkatársai 1622 szöveti plazminogén aktivátorral (tPA-val) kezelt esetről számoltak be. Négy, a témában megjelent közlemény elemzése alapján vonták le a következtetést, hogy a gyógyszer alkalmazásának előnyei még négy és fél órán belül is felülmúlják a rizikóit. A gutaütés egyik fajtáját (az esetek 80-85 %-át) ugyanis az agyat ellátó egyik ér elzáródása okozza. Ha a véráramlást gátló vérrögöt megpróbáljuk feloldani a gyógyszer segítségével, akár szintén agykárosodást okozó vérzést is okozhatunk, ezért az ajánlások szerinti időablak betartása lényeges a betegek kezelésekor. A többi 10-15 %-ban a tPA használata ellenjavallt, mivel ezekben az esetekben éppen a vérzés okozza alapvetően az agy károsodását. Lansberg a Stanford Egyetemen az ideggyógyászat és idegtudományok adjunktusa.
Az Amerikai Stroke Társaság / Amerikai Kardiológus Társaság (ASA/ AHA) ennek hatására még ugyanebben a számban közzétette új ajánlását a tPA kezelés időablakának kiszélesítésére. Az új irányelvek alkalmazásra szakértők szerint 2-3 százalékkal több beteget juttathat tPA kezeléshez. Talán nem tűnik túl nagy lépésnek, ám Dr. Jeffrey L. Saver (Kaliforniai Egyetem, Los Angeles) professzor szerint ma a legjobb kórházakban is legfejebb a strokeos betegek 5-10 százaléka kapja meg három órán belül az esetenként életmentő gyógyszert. A csalódást keltő számok annak köszönhetőek, hogy az emberek nincsenek tisztában a gutaütés tüneteivel, és ezért a kórisme órákat csúszhat. Nem elég azonban felismerni a betegséget, a tünetek jelentkezésekor azonnal tenni is kell valamit. A tPA kezelés hatékonysága az első órában a legjobb: egy óra jobb mint kettő, kettő jobb mint három és így tovább. A féloldali gyengeség, beszédnehézség, látászavar észlelésekor azonnal hívni kell a mentőket. A tPA rettegett szövődménye, az agyvérzés száz három, illetve négy és fél óra közt kezelt betegből mindössze kettő-háromnál jelentkezik, míg tizenhat esetben a gyógyszer javítja a betegség kimenetelét. Tisztán számokban kifejezve tehát hat betegen lehet segíteni egy károsítása árán. Nem minden betegnél ajánlják azonban a tPA kezelést három órán túl. 80 feletti életkor, súlyos, vagy visszatérő stroke, cukorbetegség, vagy véralvadásgátló kezelés ellenjavallják a gyógyszert. A stroke esetében az időveszteség agysejteket jelent. Minden percben 2 millióval több agysejte pusztul el. Az ideális idő 60 perc lenne.

Szólj hozzá!

Címkék: neurológia agy stroke

A hét legjobb orvosi cikkei

2007.12.23. 10:56 Orosz Viktória

 

 

 

 

 

 

1. Az Informed a CTről és annak lehetséges veszélyéről ír:

A CT-vizsgálat során kibocsátott sugárdózisok mértéke kétségtelenül nagyobb, mint a megfelelő hagyományos röntgen vizsgálaté. Amíg, például egy hagyományos hasi röntgenvizsgálat során a gyomor 0,25 mGy sugárzást nyel el, a hasi CT-vizsgálat során ugyanez ennek minimum ötvenszerese.
2. A Hvg honlapján a szervátültetésről találhatunk egy 3 oldalas cikket:
Egyre hosszabb a szervátültetésre jelentkezők várólistája, miközben az átültethető szervek száma számottevően nem nő. A donációra hajlandó magyarok jelentős részének szervei ráadásul a transzplantációra alkalmatlanok.
3. A Házipatika szerint kevesebb rákos gyermek hal meg, mint korábban:
Az Amerikai Egyesült Államokban az elmúlt 15 évben a rákos gyermekek halálozási aránya jelentős mértékben csökkent. Míg 1990-ben egymillió lakosra 34,2 húsz év alatti beteg halála jutott, addig 2004-ben egymillió emberből csak 27,3 rákos gyermek halt bele a betegségébe.
4. A Medipress egy új lehetőségről számol be a stroke-terápiában:
Kínai kutatók új funkciót találtak a szekretoneurin (SN) fehérjének. Feltevésük szerint az SN védi az agyszövetet az ischémiás stroke károsító hatásaitól.
5. Az Egészség[origo] a nyitott gerincről ír egy nagyon jó cikket:

 

A nyitott gerinc az egyik legsúlyosabb veleszületett rendellenesség, szűrési vizsgálatok nélkül minden 400. gyereket érintene, de a kialakulás valószínűsége folsav-tartalmú magzatvédő vitaminok szedésével minimálisra csökkenthető. Amennyiben az anyai vérben mért alfa-fetoprotein (AFP) nevű fehérje szintje és az ultrahangvizsgálat egyértelműen kimutatja, hogy a magzat gerince nem záródik megfelelően, akkor a következmények súlyossága miatt a terhesség megszakítását szokták javasolni. Az ilyen újszülöttek különböző bénulásokkal, széklet- és vizelettertási nehézségekkel jönnek a világra, vagy akár teljesen életképtelenek is lehetnek.


Szólj hozzá! · 1 trackback

Címkék: ajánló web transzplantáció daganat stroke nyitott gerinc

Növekedési hormon stroke esetén segít a felépülésben

2007.07.18. 09:41 Orosz Viktória

A növekedési hormon, amelyet eddig leginkább a sportolói teljesítmény növelésérre használtak, úgy tűnik, segítheti az agyvérzésen átesett betegek gyors felépülését is. Azok a rágcsálók, melyek agyvérzés után patkány növekedési hormont kaptak, hét napon belül teljesen visszanyerték mozgási képességüket - ismertették az Aucklandi Egyetem kutatói eredményeiket az agykutatók nemzetközi konferenciáján Melbourne-ben. - írja a MediPress. Ezek az első olyan eredmények, melyek arra engednek következtetni, hogy a vitatott megítélésű humán növekedési hormon gyorsíthatja a szenvedők gyógyulását. Az agyban normálisan nem keletkezik növekedési hormon, de bizonyították, hogy sérülés után gyakran mégis megtalálható, mintegy önvédő mechanizmusként. Az egyetem kutatója, Praneeti Pathipati és munkatársai patkányba fecskendeztek a hormonból, hogy sokszorosára növeljék az agyvérzés után termelődő szintet.
"Állatmodellt használtunk, hogy vizsgáljuk a növekedési hormon szerepét laboratóriumi patkányokban. Négy nappal az agyvérzés után kezdtük közvetlenül az agyba juttatva adagolni a hormont, és hat hétig adtuk" - mondta Pathipati. "A patkányok már hét napon belül száz százalékig visszanyerték mozgáskészségüket, jelentősen gyorsabban, mint a kezeletlen állatok" - tette hozzá. Az Idegtudományok Világkongresszusán Pathipati kifejtette, hogy további kutatásokra van még szükség, de van remény az emberi növekedési hormon tesztelésének megkezdésére az agyvérzés áldozatain is.

Szólj hozzá!

Címkék: agy hormon stroke

süti beállítások módosítása