Cogito

Orosz Viktória vagyok, orvostanhallgató. Blogomon az orvostudomány és egészség friss, érdekes és hasznos híreit, kutatási eredményeit szeretném ismertetni. Célom, hogy a közemberekhez is közelebb kerüljön ez a tudomány. E-mail címem: viki@housemd.hu Add to Netvibes

Kritika a Cogito-ról gblog2011.jpg Az ÉLETMÓD kategóriában a zsűri által legjobb 10 blog közé lett sorolva a Cogito!

Facebook

Kommentek

Keresők

Google

A szerotonin "új" szerepe

2009.01.31. 11:19 Orosz Viktória

A Vanderbilt Egészségügyi Központ kutatói egy meglepő kapcsolatra derítettek fényt az agy vasszintje és a szerotonin - az olyan neuropszichiátriai kórképekben, mint az autizmus vagy a major depresszióban szereplő neurotranszmitter - között.- írja a Medipress.
 
A Proceedings of the National Academy of Sciences című lap január 27-ei kiadásában megjelenő vizsgálat vezetője Dr. Randy Blakely Ph.D. és munkatársai új jellegeket fedeztek fel, amelyek összefüggését mutattak bizonyos genetikai variánsokkal.
A szerotonin transzporter fehérje (SERT) szabályozza az elérhető szerotonin mennyiségét az agyban és a periférián, és a humán SERT variációkat összefüggésbe hozták számos idegrendszerrel kapcsolatos viselkedési zavarral – beleértve az alkoholizmust, depressziót, autizmust és a kényszerbetegségeket. A SERT emellett az olyan gyógyszerek fő célpontja is, mint a szelektív szerotonin visszavétel gátlók (SSRI), amelyeket a depresszió kezelésére alkalmaznak.
Egy állati rendben véletlenül történt felfedezésnek köszönhetően Blakely és az elsőszerző Ana Carnerio Ph.D. felismerték, hogy az egértörzs, amelyen a SERT működést vizsgálták – a C57BL/6 – valójában olyan mutációt hordoz, amely csökkenti a transzporter működését.
„A humán SERT alacsony szinten működő variánsait összefüggésbe hozták már a szorongással, depresszióval és az SSRI kezelés csökkent hatékonyságával.”- közölte Blakely, aki a Vanderbilt Központ Molekuláris Idegtudományok igazgatója.
Az Egér Jelenség Adatbázis nevű internetes forrást megkérdőjelezve felfedezték, hogy a legtöbb egértörzs tartalmazza a SERT egy verzióját, az „ER”-t, amelynek szekvenciája megegyezik az emberben található SERT szekvenciájával. Némely törzs azonban, beleértve a gyakran vizsgált C57BL/6 törzset is, eltérő verziót hordoz (a „GK” nevű verziót).
Carneiro felismerte, hogy a SERT GK azonosítását felhasználhatja az agy kémiájának és a viselkedésnek a vizsgálatához. David Airey Ph.D. közreműködésével Carneiro és Blakely olyan egereket tenyésztett ki, amelyekben a SERT GK számos különböző genetikai háttérrel jelenik meg – egy úgynevezett „rekombinánsan beltenyésztett” populációt létrehozva, amelyeket BXD egereknek neveztek el.
A populációból származó vonalak felhasználásával a kutatócsoport azt találta, hogy a SERT GK egerek eltérően teljesítették a SERT ER egereknél a szorongás és a depresszió tesztjeit, igazolva, hogy a SERT GK működés alacsonyabb. Létezik egy publikus adatbázis a BXD egerek anatómiai, biokémiai és viselkedéstani jellemzőivel, amely lehetővé tette Blakely-ék számára az alacsony SERT funkciójú új törzsek azonosítását. A csoport számos törzsbeli különbséget azonosított a SET GK/ER variációk között, beleértve az alkoholfogyasztással és az agy dopamin jelzésével asszociált jellegeket is.
Emellett felfedezték, hogy a GK variáns egerek agyában szignifikánsan magasabb volt a vasszint az ER variáns egerekhez képest. A vas a szerotonin és a dopamin szintéziséhez is szükséges, és a szerotonin receptorok szabályozzák a vasszállító fehérjéket. Ám korábban nem sikerült kimutatni, hogy a SERT szabályozza az agy vasszintjeit. Egér követéses vizsgálatok - ahol a SERT gént kivonták („knock out”) az egerekből – igazolták a transzporter agyi vasszintet szabályozó szerepét.
„Mivel a SERT fontos gyógyszercélpont a szorongás, a depresszió és a kényszerbetegségek kezelésében, fontos lenne elgondolkodni azon, hogy a vas milyen szerepet játszik ezekben a kórképekben.”- közölte Blakely. A vizsgálat emellett bemutatja az in silico megközelítés lehetőségeit – a hagyományos kísérletekkel kombinálva – a géneknek az összetett jellegekre gyakorolt hatásának megértésében.
„Vizsgálatunk nagyszámú felfedezése nem az általunk elvégzett kísérletekből származik, hanem amit a tudományos közösség összességében végzett, hozzájárulva a BXD adatbázis bővítéséhez.”- magyarázta Blakely. „Ez valóban jó példa arra, hogy a biostatisztikai megközelítések segíthetnek az állatkísérletek mennyiségének csökkentésében.”

Szólj hozzá!

Címkék: kutatás neurológia depresszió autizmus psziché

Önkielégítés és prosztatarák

2009.01.28. 13:09 Orosz Viktória

Nagyobb az esélyük a prosztatarák kialakulására azoknak a férfiaknak, akik húszas és harmincas éveikben erősen aktív szexuális életet élnek, különösen, ha gyakran végeznek önkielégítést. -írja a Medipress.

Ugyanakkor kiderült az is, hogy a szexuális aktivitás negyven éves kor felett már nem befolyásolja a prosztatarákra való hajlamot, az ötven év feletti együttlétek pedig védelmet nyújtanak a betegség ellen.

A Nottingham Egyetem kutatói 431 prosztatarákos férfi szexuális szokásait vizsgálták meg, és az adatokat összehasonlították a 409 férfiból álló kontrollcsoport adataival. A daganatos betegeknél mind 60 éves koruk előtt diagnosztizálták a rákot. A férfiaknak szexuális életük minden aspektusáról be kellett számolniuk, különösen, hogy hány partnerük volt, milyen gyakran végeztek önkielégítést, és voltak e szexuális úton terjedő megbetegedéseik.

"A legtöbb prosztatarákra irányuló kutatás az idősebb betegekkel foglalkozik, ezért különösen izgalmas volt most a fiatalabbakat vizsgálni" - nyilatkozta Dr. Polyxeni Dimitropoulo, a Cambridge Egyetem kutatója. "A hormonok kulcsszerepet játszanak a prosztatarák kialakulásában, ezért gyakran a rákos betegeknél igyekszünk csökkenteni a hormonszámot, hiszen ez a rákos sejtekre is hatással van. A szexuális étvágy ugyanakkor szintén összefügg a hormonokkal, ezért vizsgáltuk most a szexuális aktivitás prosztatarákra való hatását."

A vizsgált férfiak mindegyikénél ötvenes éveikben állapították meg a prosztatarákot. A résztvevők 97 százaléka fehér, 84 százalékuk házas és 12 százalékuk özvegy vagy elvált volt. A férfiak 59 százaléka saját elmondása szerint húszas éveiben havonta legalább 12 szexuális kapcsolatot létesített. Ez az arány 48 százalékra csökkent a férfiak harmincas, 28 százalékra a negyvenes és 13 százalékra az ötvenes éveikben.

A rákos férfiak 39 százaléka hatnál több nővel létesített szexuális kapcsolatot életében volt míg a kontrollcsoportban csak 31 százalék. A prosztatarákkal diagnosztizált betegek kórtörténetében gyakrabban fordultak elő szexuális úton terjedő betegségek, mint a kontrollcsoportban lévő férfiaknál.

A vizsgált adatok szerint a prosztatarákos férfiak a másik csoportnál jóval gyakrabban végeztek önkielégítést a kontrollcsoporthoz képest. "Összességében elmondható, hogy jelentős összefüggés van a prosztatarák és a szexuális aktivitás között, különösen a férfiak húszas és harmincas éveiben. Az önkielégítést végző férfiak vannak a legnagyobb veszélyben ilyen tekintetben" - nyilatkozta Dr. Dimitropoulo.

Szólj hozzá! · 1 trackback

Címkék: daganat prosztata

süti beállítások módosítása