Cogito

Orosz Viktória vagyok, orvostanhallgató. Blogomon az orvostudomány és egészség friss, érdekes és hasznos híreit, kutatási eredményeit szeretném ismertetni. Célom, hogy a közemberekhez is közelebb kerüljön ez a tudomány. E-mail címem: viki@housemd.hu Add to Netvibes

Kritika a Cogito-ról gblog2011.jpg Az ÉLETMÓD kategóriában a zsűri által legjobb 10 blog közé lett sorolva a Cogito!

Facebook

Kommentek

Keresők

Google

A skizofrénia megelőzhető?

2010.02.07. 11:57 Orosz Viktória

A skizofrénia megjelenését nem könnyű előre jelezni. Habár az emberi génállomány 14 génjével is összefüggésbe hozták, a családi anamnézisben előzőleg előfordult skizofréniás betegség önmagában kevés ahhoz, hogy valakinél kialakul-e ez a tudatzavar. A betegségnek jelentős környezeti tényezői is vannak. TOVÁBB

Szólj hozzá!

Címkék: skizofrénia psziché

Hol követik el a legtöbb öngyilkosságot?

2009.06.28. 10:57 Orosz Viktória

Átlagban 12,9 öngyilkossági esetet jegyeztek 100 ezer lakosra számítva tavaly Romániában, a többségében magyarlakta Hargita megyében viszont ez az arány sokkal magasabb volt: 28,8 öngyilkosság jutott 100 ezer lakosra. 'Ezzel a számmal továbbra is élen járunk, utánunk nyomban ott van Kovászna megye' – közölte a napokban az egyik központi román napilap nyomán az Erdély.Ma. 'Ami abból a cikkből kimaradt, az az, hogy nincs semmi új ebben: mióta ilyen jellegű statisztikák készülnek, mi, magyarok tartjuk pozíciónkat.'

1940-ig visszamenőleg mindig az elsők között voltunk az ország öngyilkossági statisztikáiban' – mondta dr. Veress Albert csíkszeredai pszichiáter főorvos, aki éveken át behatóan foglalkozott e témával. 'Sőt, ha visszamegyünk az időben az Osztrák–Magyar Monarchia koráig, az európai népek közül a magyarok akkor is élen jártak az öngyilkosságban.' Albert Ildikó klinikai pszichológus azt mondja, hogyha az utóbbi 4-5 esztendő adatait vesszük figyelembe, Magyarországon lényegesen javult a helyzet: bár mindig az elsők között voltak e téren az európai statisztikákban, ma már lényegesen hátrább csúsztak.

Magyar jellegzetesség

A magyarországi javuló tendenciák ellenére a szakemberek egybehangzóan állítják: az öngyilkosságra való hajlam a magyarság jellegzetessége, de ez nem csak ránk jellemző. Statisztikailag kimutatható, hogy egyes népeknél – például litvánoknál, finneknél, oroszoknál is – magasabb az öngyilkossági ráta, mint más nemzet tagjai között. A magyarokra ez olyannyira igaz, hogy kutatások kimutatták: az ausztráliai és amerikai magyar emigránsok körében is hasonló volt az öngyilkosok aránya a magyarországihoz.

Miért pont mi?

Az ok sokrétű, biológiai, pszichológiai és szociális tényezők egyaránt közrejátszanak. Azt viszont ma már egyértelműen kijelentik a szakemberek, hogy az erdélyi, ezen belül a székelyföldi magyarság körében tapasztalható magas öngyilkossági rátát nem lehet a Trianon-szindrómával magyarázni, magyarán, nem a román elnyomás miatt vet véget életének több ember a két székely megyében, mint az ország többi régiójában.

'A Trianon-szindrómánál valószínűbbnek tartom azt az okot, hogy a magyarok meghasonultak önmagukkal' – véli Albert Ildikó klinikai pszichológus –, 'hiszen annak ellenére, hogy több mint ezer éve felvette népünk a kereszténységet, még mindig az orra alá dörgölik ázsiai származását. Történelme során a magyarság volt az, amely mindig kiállt, megálljt parancsolva a tatárnak, töröknek, mi védtük Európát, mi fizettük a sarcot, de minket állandóan leigáztak, és ezt igazából Európa soha nem köszönte meg. Érthető, hogy ennek a népnek a nemzeti öntudata eléggé meg van rugdosva.'

A szakember azt állítja, hogy az öngyilkosságra való hajlam kultúrafüggő, ami a magyarság kultúrájában markánsan benne is van. Hiszen, mint ahogy a japánoknál a harakiri, a magyaroknál is része a kultúrának a becsületből elkövetett öngyilkosság. Szép számmal találunk erre példát a nemzet nagyjai között, és a példa terjed, sokszor járványszerűen. Ráadásul ott van a magyarok alapattitűdje, az elégedetlenség: íróink, költőink sokszor ostorozták magukat, népüket, és mindig jellemző volt az elvágyódás.

'Néha divatként is feltűnik a jelenség, sokszor egy-egy irodalmi mű hatására ugrik meg az öngyilkosok száma, hiszen, mint a kis népek általában, a magyarok fokozottan vevők a divatra, ráadásul mi, magyarok, vevők vagyunk mindenre, ami lehangoló' – állítja Albert Ildikó.

Ital és bicska

'Mindehhez az általános magyar sajátossághoz hozzáadódik, hogy a székely nem kifejezetten jó kedélyű nép, zordabb éghajlaton, sajátos körülmények között él, ehhez társul még egy sajátos kultúra is, melynek része, hogy magamnál hordom a bicskát, hogy néha nem fontos az emberi élet. Jellemző rá egy rosszul értelmezett kivagyiság, egy rosszul értelmezett becsület is. Ráadásul elöl járunk az alkoholizmus statisztikáiban is, és Székelyföldön igen sok öngyilkosságot alkohol hatása alatt követnek el az emberek' – mondja Albert Ildikó.

Csak óvatosan a számokkal

Jellemző tehát a magyarra az öngyilkosságra való hajlam, és ez alól nem kivétel a kisebbségi sorban élő magyar sem, sőt. Ennek ellenére a szakember óvatosságra int a statisztikákkal kapcsolatosan.
'Tény, hogy a két székely megye előkelő helyet foglal el a romániai öngyilkosságok statisztikájában, de a hivatalos számadatokat nem biztos, hogy készpénznek kell venni. Lehet, hogy mindössze azért van nálunk más megyékhez képest ennyivel több öngyilkosság, mert nálunk pontosan vezetett statisztikák vannak. Hogy más megyékben ezek mennyire pontosak, nem tudjuk' – véli Albert Ildikó, aki azt is hozzáteszi, hogy a szakirodalomban például romániai adatokra való hivatkozásokat már nem is nagyon találni, mert mindenki számára nyilvánvaló, hogy azok nem mindig fedik a valóságot.

Idén már 41

A Hargita Megyei Rendőr-felügyelőség adatai szerint idén Hargita megyében 41-en vetettek véget ön kezűleg életüknek, 37 férfi, és 4 nő. Többségük 40 év fölötti, 25 évnél fiatalabb volt 3, 25 és 40 év közötti volt 6 személy. A rendőrség szerint a legtöbben valamilyen gyógyíthatatlan betegség, illetve családi konfliktus miatt vetettek véget életüknek, igen gyakran alkohol hatása alatt.
 

  [Forrás: OrientPress Hírügynökség]

Szólj hozzá!

Címkék: öngyilkosság psziché

Lefagyasztotta gyűlölt lábát egy férfi

2009.05.06. 10:27 Orosz Viktória

Egy ausztrál, három gyermekes apa 25 éve „gyűlölt” jobb lábát 6 órán át száraz jeges vödörbe tartotta, így a sydney-i kórház sebészei kénytelenek voltak térdtől lefelé amputálni azt.
 
„Utálok állandóan hazudni, és csak azt akarom, hogy az emberek elhiggyék, nem vagyok őrült.” – közölte David Openshaw (29) első televíziós interjújában.
Openshaw szerint egy ritka neurológiai betegségben szenved, amelyet a testi integritás identitászavarának (Body Integrity Identity Disorder, BIID) neveznek. Erre a kórképre az jellemző, hogy az ebben szenvedők leküzdhetetlen vágyat éreznek egy végtag elvesztésére vagy a paraplégiára (deréktól lefelé való lebénulásra).
Más BIID-ben szenvedők már alkalmazták a száraz jeges technikát a kórházi amputáció eléréséhez. Ismeretlen számban végeznek öncsonkítást, vagy keresnek fel olyan sebészt, aki illegálisan elvégzi számukra az áhított műtétet. Noha világszerte ezrek vélik úgy, hogy BIID-ben szenvednek, számos pszichológus nem ismeri el a kórkép létezését. Csupán egyetlen orvos van, aki beleegyezik a BIID-ben szenvedők amputációjába.
2000-ben Robert Smith skót sebész több amputációt is elvégzett a Falkirk and District Kórházban, mielőtt elrendelték a leállítását. Avval érvelt, hogy páciensei öngyilkosságot követtek volna el, ha nem végzi el az amputációt.
„Éveken át folyamatosan képzelegtem, és akkor egyszeriben nincs már ott többé.” – közölte Openshaw a televíziós interjúban. „Kellett egy kevés idő, mire megszoktam.”
Opensaw, aki mankóval közlekedik, bevallotta, hogy négyéves kora óta vannak vegyes érzelmei a jobb lábával kapcsolatban. Mikor megtudta, hogy létezik a BIID szindróma, „abszolút gyönyörűséget” érzett.
Mint mások, akik sikeresen amputálták saját végtagjukat, Openshaw a kritikákat avval tompította, hogy kijelentette, lábát baleset következtében veszítette el. Ragaszkodott ahhoz, hogy egyedül a jobb lába zavarta őt, és nem érez vágyat több végtag elveszítésére. Nem bánta meg, hogy mankók használatára kényszerül.
A BIID, mint kórkép elismeréséért kampányoló Sean O’Connor amerikai lakos, aki önként használ tolószéket, azt fontolgatja, hogyan válhat végleg tolószékessé. „Egyedül a műtét segíthet rajtam.” – közölte. „A pszichoterápia nem működik. A pszichiátria nem segít. A gyógyszerek hatástalanok.”

8 komment

Címkék: psziché

A skizofréniát az agyi jelzések hibája okozhatja

2009.03.05. 12:07 Orosz Viktória

A skizofréniát az agyban zajló jelzések hibája okozhatja - állítja egy új tanulmány, mely a Molecular Psychiatry című folyóiratban jelent meg. A témakör legnagyobb tanulmánya során a tudósok részletesen megvizsgálták a betegségben érintett emberek agyi mintáit, és beazonosítottak 49 gént, melyek eltérően működnek a skizofrének esetében a kontrollszemélyekhez képest.-írja a Medipress.
 
Ezek közül a gének közül sok az agysejtek közötti jeltovábbításban működik közre. A tanulmányt az Imperial College London és a GlaxoSmithKline kutatói készítették, és alátámasztja az elméletet, hogy a betegségben a sejtek kommunikációja szenved zavart.
A skizofrénia az elképzelések szerint 100 ember közül egyet érint. A tünetek sokfélék lehetnek a hallucinációktól a motiválatlanságon át a társas érintkezés zavaráig. A betegség csak kevés fizikai elváltozással jár az agyban, az okok pedig általában ismeretlenek.
Néhány tudós úgy véli, hogy a skizofréniát okozhatja az agy túlzott dopamintermelése, részben amiatt, mert a dopaminblokkoló gyógyszerek hatásosak erre a betegségre. Egy másik feltételezés szerint az idegsejteket burkoló myelin sérül. Az új tanulmány felfedte, hogy a dopaminhoz és a myelinhez kapcsolódó gének nem működnek eltérően a skizofrén és az egészséges emberek esetében.
Jackie de Belleroche professzor, az Imperial College London folyóiratának szerzője elmondta: „A hatékonyabb kezelés felé vezető első lépés az, hogy megértsük, mi zajlik valójában, mely gének játszanak szerepet benne, és hogyan működnek. Az új tanulmányunk leszűkítette a lehetséges vizsgálandó célpontok körét.”
Amellett, hogy az új tanulmány az agyi jelzéseket jelöli meg a skizofrénia okaként, az új eredmények az állapot diagnosztizálásának új módszereihez is vezethet. Jelenleg a betegséget a viselkedés alapján állapítják meg.
"A legtöbb beteget tinédzserkorában diagnosztizálják, vagy a húszas éveik elején. Ha korábban felismernék a problémát, akkor hatékonyabban lehetne őket kezelni, javulna az életminőségük. Csodálatos lenne, ha a gyógyszerszedés helyett még idejekorán változtathatnának az életükön.” – tette hozzá de Belleroche professzor.
A kutatók 23 egészséges és 28 skizofrén beteg agyszövetének vizsgálata után jutottak következtetésre. Angol betegek által felajánlott mintákat vizsgáltak, és összehasonlították egy hasonló amerikai vizsgálat eredményeivel. Mindkét tanulmányban ugyanazokat a változásokat figyelték meg.
Ez a tanulmány része egy nagyobbnak, mely a mintákban található fehérjéket, DNS-eket és mRNS-eket vizsgálták. A mintát két, sizofréniával összefüggésbe hozott agyi területről vették: a frontális kéregből és a temporális kéregből. Az mRNS a DNS apró részeinek másolata, melyek a fehérjeszintézisben vesznek részt. A DNS-től eltérően az mRNS eltér a test különböző részeiben.

Szólj hozzá!

Címkék: agy skizofrénia psziché

A szerotonin "új" szerepe

2009.01.31. 11:19 Orosz Viktória

A Vanderbilt Egészségügyi Központ kutatói egy meglepő kapcsolatra derítettek fényt az agy vasszintje és a szerotonin - az olyan neuropszichiátriai kórképekben, mint az autizmus vagy a major depresszióban szereplő neurotranszmitter - között.- írja a Medipress.
 
A Proceedings of the National Academy of Sciences című lap január 27-ei kiadásában megjelenő vizsgálat vezetője Dr. Randy Blakely Ph.D. és munkatársai új jellegeket fedeztek fel, amelyek összefüggését mutattak bizonyos genetikai variánsokkal.
A szerotonin transzporter fehérje (SERT) szabályozza az elérhető szerotonin mennyiségét az agyban és a periférián, és a humán SERT variációkat összefüggésbe hozták számos idegrendszerrel kapcsolatos viselkedési zavarral – beleértve az alkoholizmust, depressziót, autizmust és a kényszerbetegségeket. A SERT emellett az olyan gyógyszerek fő célpontja is, mint a szelektív szerotonin visszavétel gátlók (SSRI), amelyeket a depresszió kezelésére alkalmaznak.
Egy állati rendben véletlenül történt felfedezésnek köszönhetően Blakely és az elsőszerző Ana Carnerio Ph.D. felismerték, hogy az egértörzs, amelyen a SERT működést vizsgálták – a C57BL/6 – valójában olyan mutációt hordoz, amely csökkenti a transzporter működését.
„A humán SERT alacsony szinten működő variánsait összefüggésbe hozták már a szorongással, depresszióval és az SSRI kezelés csökkent hatékonyságával.”- közölte Blakely, aki a Vanderbilt Központ Molekuláris Idegtudományok igazgatója.
Az Egér Jelenség Adatbázis nevű internetes forrást megkérdőjelezve felfedezték, hogy a legtöbb egértörzs tartalmazza a SERT egy verzióját, az „ER”-t, amelynek szekvenciája megegyezik az emberben található SERT szekvenciájával. Némely törzs azonban, beleértve a gyakran vizsgált C57BL/6 törzset is, eltérő verziót hordoz (a „GK” nevű verziót).
Carneiro felismerte, hogy a SERT GK azonosítását felhasználhatja az agy kémiájának és a viselkedésnek a vizsgálatához. David Airey Ph.D. közreműködésével Carneiro és Blakely olyan egereket tenyésztett ki, amelyekben a SERT GK számos különböző genetikai háttérrel jelenik meg – egy úgynevezett „rekombinánsan beltenyésztett” populációt létrehozva, amelyeket BXD egereknek neveztek el.
A populációból származó vonalak felhasználásával a kutatócsoport azt találta, hogy a SERT GK egerek eltérően teljesítették a SERT ER egereknél a szorongás és a depresszió tesztjeit, igazolva, hogy a SERT GK működés alacsonyabb. Létezik egy publikus adatbázis a BXD egerek anatómiai, biokémiai és viselkedéstani jellemzőivel, amely lehetővé tette Blakely-ék számára az alacsony SERT funkciójú új törzsek azonosítását. A csoport számos törzsbeli különbséget azonosított a SET GK/ER variációk között, beleértve az alkoholfogyasztással és az agy dopamin jelzésével asszociált jellegeket is.
Emellett felfedezték, hogy a GK variáns egerek agyában szignifikánsan magasabb volt a vasszint az ER variáns egerekhez képest. A vas a szerotonin és a dopamin szintéziséhez is szükséges, és a szerotonin receptorok szabályozzák a vasszállító fehérjéket. Ám korábban nem sikerült kimutatni, hogy a SERT szabályozza az agy vasszintjeit. Egér követéses vizsgálatok - ahol a SERT gént kivonták („knock out”) az egerekből – igazolták a transzporter agyi vasszintet szabályozó szerepét.
„Mivel a SERT fontos gyógyszercélpont a szorongás, a depresszió és a kényszerbetegségek kezelésében, fontos lenne elgondolkodni azon, hogy a vas milyen szerepet játszik ezekben a kórképekben.”- közölte Blakely. A vizsgálat emellett bemutatja az in silico megközelítés lehetőségeit – a hagyományos kísérletekkel kombinálva – a géneknek az összetett jellegekre gyakorolt hatásának megértésében.
„Vizsgálatunk nagyszámú felfedezése nem az általunk elvégzett kísérletekből származik, hanem amit a tudományos közösség összességében végzett, hozzájárulva a BXD adatbázis bővítéséhez.”- magyarázta Blakely. „Ez valóban jó példa arra, hogy a biostatisztikai megközelítések segíthetnek az állatkísérletek mennyiségének csökkentésében.”

Szólj hozzá!

Címkék: kutatás neurológia depresszió autizmus psziché

süti beállítások módosítása