Cogito

Orosz Viktória vagyok, orvostanhallgató. Blogomon az orvostudomány és egészség friss, érdekes és hasznos híreit, kutatási eredményeit szeretném ismertetni. Célom, hogy a közemberekhez is közelebb kerüljön ez a tudomány. E-mail címem: viki@housemd.hu Add to Netvibes

Kritika a Cogito-ról gblog2011.jpg Az ÉLETMÓD kategóriában a zsűri által legjobb 10 blog közé lett sorolva a Cogito!

Facebook

Kommentek

Keresők

Google

Felépülés agyrázkódás után

2008.08.14. 10:13 Orosz Viktória

Az agynak hosszú időre van szüksége ahhoz, hogy teljesen felépüljön egy agyrázkódás után, a sportolóknak nem elég csak kihagyniuk a következő meccset. - írja a Medipress.

 De nem csak a sportban, hanem otthon vagy az iskolában is hosszabb ideig tart a felépülés egy-egy sérülés után. Ennél is meglepőbb, hogy a női sportolók lassabban regenerdálódnak, mint a férfiak. Ez derült ki egy Pittsburgh-i kutatásból, ahol női és férfi focisták felépülését vizsgálták agyrázkódás után, és a regenerálódás gyorsaságát a nem határozta meg. A mindennapos sportsérülések utáni felépülés sokkal bonyolultabb, mint azt eddig hittük – fontos üzenet lehet ez a szülők és az edzők számára, ahogy az iskolai sportprogramok egyre balesetveszélyesebbek lesznek. “Nincs két egyforma agyrázkódás.” – figyelmeztet Kevin Guskiewicz atlétaedző, aki emellett a Chapel Hill-i North Carolina Egyetem sporttudományi karának elnöke is. “Óvatosnak kell lennünk abban, hogy mit és mikor engedélyezünk valakinek felépülése alatt.” Az agyrázkódás az agy sérülése, és a sportsérülések között a legbonyolultabb – már a felismerése sem egyszerű. Sok sportoló még csak az eszméletét sem veszíti el soha, ami a legnyilvánvalóbb jele az agyrázkódásnak. Ilyenkor nem lehet diagnosztizálni az agyrázkódást. Gyakran az egyéb tünetek sem határozottan felismerhetőek, így a sportolók elbagatelizálhatják az agyrázkódást, és újból a játékba vethetik magukat. Csakhogy ez nagyon kockázatos. Egy második agyrázkódás, mielőtt az első nyomtalanul elmúlna, agyduzzanatot okozhat, ami maradandó károsodáshoz, sőt halálhoz is vezethet. Számos, visszavonult profi sportolók körében végzett vizsgálat figyelmeztet arra, hogy azok, akik többszörös agyrázkódást szenvedtek, évekkel később nagy eséllyel váltak depresszióssá, szenvedtek memóriazavaroktól és más idegrendszeri problémáktól. 

A legfrissebb amerikai becslések szerint évente körülbelül 1,6-3,8 millió agyrázkódás történik sport- vagy más szabadidős tevékenység következtében. A jó hír viszont az, hogy a veszélyre egyre többen figyeltek fel, főként az iskolai és a profi sportolók között. Az elmúlt 3 évben 10 százalékkal nőtt a bejelentett agyrázkódások száma – nem azért, mert több sportoló sérült meg, hanem azért, mert többen fordultak segítségért. 

De vajon mennyi időre van szükség a felépüléshez, és mennyi aktivitás fejthető ki a felépülés időszakában? A válasz bizonytalan. A veszély nem csak egy újabb ütésben rejlik. A sérült agyban anygacserezavarok lépnek fel, ez befolyásolja az agy energiaszintjét, és minden tovább fizikai vagy mentális megerőltetés további sérülést okozhat. A Pittsburgh-i Egyetem kutatói és Guskiewicz kollégái kutatást végeztek, amelyben 95 középiskolás memóriáját, reakcióidejét és egyéb kognitív tevékenységét vizsgálták egy hónappal agyrázkódásuk után. A résztvevőket fizikai aktivitásuk alapján 3 csoportba sorolták aszerint, hogy iskolai teendőik mellett végeztek-e bármilyen más fizikai aktivitást. Azok közrében volt a leggyorsabb a felépülés, akik csak mérsékelt fizikai aktivitást fejtettek ki az agyrázkódás után, ők teljesítettek a legjobban a teszteken – áll a Journal of Athletic Trainingben megjelent cikkben. Kiderült az is, hogy sokkal rosszabb eredményt értek el azok, akik aktívabbak voltak, annak ellenére, hogy az ő sérülésük esetleg enyhébb volt.

A kutatók szerint tehát a cél az, hogy az agy kapjon elég stimulust a felépülés alatt, de semmiképpen se terheljük túl. Mit tehetünk tehát? 

  • - Ismerjük fel a tüneteket! Ezek a következők lehetnek: kábulat, amnézia, bizonytalan és lassú mozgás, szédülés, alvászavarok, ingerlékenység és koncentrációzavarok. 
  • - A sportolók ne kezdjék el újra a versnyzést addig, amíg egy orvosi vizsgálat gyógyultnak nem nyilvánítja őket. 
  • - Megfelelő egészségügyi személyzet álljon készenlétben a sporteseményeken, hogy megállapíthassa az esetleges agyrázkódást. 
  • - Értessük meg a fiatalokkal: egyetlen sportverseny sem jelent annyit, mint az egészségük!

Szólj hozzá!

Címkék: sport neurológia agy baleset

Gyakran esnek el az idősek, mit lehet tenni?

2008.03.15. 18:31 Orosz Viktória

Az USA Betegségellenőrzési és Megelőzési Központja (CDC) szerint 2006-ban három hónap alatt csaknem 6 millió 65 év feletti idős ember esett el legalább egyszer. Közülük 2 millióan orvoshoz is mentek, vagy legalább egy napra felfüggesztették szokásos napi tevékenységüket. - írja a Medipress.
Az idősek körében egy-egy elesés már nagy veszélyekkel jár, hiszen 65 év felett a halálos és nem halálos kimenetelű sérülések kialakulásának legfőbb előidézői az eleséses balesetek. A CDC 92,800 idős ember megkérdezése alapján hozta nyilvánosságra következtetéseit. A megkérdezettek 16 százaléka legalább egyszer elesett a megelőző három hónap során, és 5 százalékuk emiatt vagy felkereste orvosát, vagy pihent legalább egy napot. A legtöbben egy esésről számoltak be a három hónap alatt, ám azok közül, akik elestek, 23 százalék több mint három alkalommal is elveszítette egyensúlyát, és került a földre. A nők és férfiak hasonló arányban esnek el, ám a nők hajlamosabbak a sérülésekre. A tanulmány eredményei a CDC Morbidity and Mortality Weekly Report-ban olvashatók.
A hivatal honlapján számos jótanácsot találunk az elesések megelőzése érdekében:
Érdemes valamilyen rendszeres testmozgást végezni (az orvos beleegyezésével természetesen), és nem árt időnként az összes gyógyszert, beleértve a recept nélkül kapható készítményeket is, felülvizsgáltatni az orvossal. Évente egy szemészeti szakvizsgálat és a cipő folyamatos viselése is ajánlott. Az ágyból és székből lassan kell felkelni, a papucs és a puszta zokni viselése azonban kerülendő. A mentők telefonszámát nagy betűkkel kell a telefon közelébe kiírni, és nem árt, ha van egy telefon a padló közelében arra az esetre, ha az elesés után nem sikerülne felállni. Aki teheti, viseljen segélyhívó készüléket. A lakások berendezése is segíthet az elesések elkerülésében. Jó világítással, a csúszós szőnyegek kiiktatásával és a vezetékek áthelyezésével máris sokat lehet tenni. Ne hagyjunk semmit az útban, amiben meg lehet botlani, és ügyeljünk a fogódzkodók, és különösen a lépcsők karbantartására!

Szólj hozzá!

Címkék: baleset időskor

Egy megrázó történet: a nő aki túlélte "belső lefejezését"

2007.07.12. 20:31 Orosz Viktória

Shannon Malloy január 25.-én - 30 évesen, egészségesen - súlyos autóbalesetet szenvedett.A koponyája elvált a nyakigerincétől,belső lefejezés jött létre. Shannon elmondása szerint csak az ütközésre emlékszik, nem érzett kontrollt a feje és maga fölött, csak arra tudott koncentrálni, hogy életben kell maradnia. 5 csavart raktak a nyakába és még további 4-et, hogy stabilan tartsa a fejét. Ezután támasztékként plusz rudacskákat és fémrudakat(köralakúakat) csatoltak plusz támasztékként. Ez az egész beavatkozás korntsem volt fájdalommentes. Jelenleg Shannon egy hosszú és költséges felépülés előtt áll.További információkat Shannon blogja-n olvashattok.


 

Szólj hozzá!

Címkék: baleset

süti beállítások módosítása