A legújabb kutatások szerint a csökkent tüdőfunkció és az olyan légzési nehézséget okozó betegségek, mint a krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) növelhetik a szívelégtelenség kialakulásának esélyét.
A szívelégtelenségben szenvedő betegek szíve nem tudja biztosítani a szervezet számára szükséges vérmennyiséget. A mostani kutatásban a tudósok összesen 16 000, az Egyesült Államokban élő, 45 és 64 év közötti önkéntest vizsgáltak meg. Az állapotukat 15 éven keresztül kísérték figyelemmel.
Szívelégtelenséghez vezet a csökkent tüdőfunkció
2012.03.05. 15:27 Orosz Viktória
Szólj hozzá!
Címkék: kutatás beteg betegség szív tüdő szívelégtelenség fev1
A Facebook segítségével menekült meg a beteg kisfiú
2011.07.30. 17:43 Orosz Viktória
Deborah Copaken Kogan nem egészen úgy töltötte az Anyák Napját, ahogy szerette volna, kisfia ugyanis, a négyéves Leo valamilyen furcsa kiütéses betegséget kapott el. Az anyuka, miközben a gyerekorvosnál vártak, kitett egy fényképet gyermekéről a Facebookra, nem is sejtve, hogy ez az üzenet fogja megmenteni a kis Leo életét.
Leo orvosa először valamilyen baktériumfertőzésre gyanakodott, és antibiotikumokkal kezelte a kicsit. Másnap reggelre azonban a fiú állapota rosszabbodott az orvos pedig skarlátot állapított meg nála. Leo édesanyja ekkor egy újabb képet osztott meg fiáról a Facebookon, amin tisztán kivehetőek voltak a gyerek testén megjelent duzzanatok.
Néhány pillanattal később az édesanya egyik barátnője, Stephanie telefonált és elmondta, hogy az ő fiát pár évvel korábban teljesen hasonló tünetekkel és Kawasaki-szindrómával kezelték és biztos benne, hogy Leónak is ugyanez a baja. Nem sokkal később Mrs. Kogan gyermek kardiológus unokatestvére is telefonált és megerősítette a diagnózist.
Az édesanya azonnal kórházba vitte Leót, ahol a kisfiú három hetet töltött a gyógyulással. Az Országos Egészségügyi Intézet információi szerint a Kawasaki-szindróma egy ritka gyermekkori megbetegedés, ami a véredények falának gyulladásával jár. Leggyakoribb tünetei a magas láz, a megnagyobbodott nyirokcsomók, kiütések, kicserepesedett száj, duzzadt nyelv, szemvörösség, valamint duzzadt végtagok. A Kawasaki-szindróma nem fertőző és gyógyszeres kezeléssel általában komplikációk nélkül gyógyul. A kezelés alapja az intravénásan adott gamma globulin. Kezelés nélkül a Kawasaki súlyos agyérelmeszesedést és szívrohamot okozhat.
Leónak a gyógyulása után is évente EKG-szűrésre kell járnia az esetlegesen fellépő komplikációk miatt. Bár sokan szidják a Facebookhoz hasonló közösségi oldalakat a személyes információk kiadásáért, úgy tűnik, ebben az esetben ez az információ életet mentett.
Leónak a gyógyulása után is évente EKG-szűrésre kell járnia az esetlegesen fellépő komplikációk miatt. Bár sokan szidják a Facebookhoz hasonló közösségi oldalakat a személyes információk kiadásáért, úgy tűnik, ebben az esetben ez az információ életet mentett.
LINK
1 komment
Címkék: betegség facebook érdekesség kawasaki kiütés
Betegségek a közértből
2011.02.24. 09:49 Orosz Viktória
A túl sok nátriumfogyasztás következtében számos komoly betegség kialakulásának kockázata is megnő, ezért mindenkinek érdemes tudnia, hogyan juttat a szervezetébe öntudatlanul sokkal több nátriumot, mint kellene. Ma már számos vizsgálat kimutatta, hogy a túl sok nátriumot tartalmazó étrend több egészségügyi problémát okozhat, legfőképpen a szív- és érrendszeri panaszok kockázatát növeli meg a szervezetbe vitt túl sok nátrium. Sőt, ilyen esetekben a magasvérnyomás betegség kezelésére felírt egyes gyógyszerek hatása is korlátozottá válik. A ma érvényben lévő általános egészségügyi ajánlás alapján naponta 2300 milligramm nátriumot ajánlott fogyasztania egy egészséges felnőttnek - ez nagyjából egy teáskanálnyi adag), ám amennyiben cukorbeteg, magasvérnyomás betegséggel diagnosztizált vagy vesepanaszokkal küzdő személyről van szó, az ajánlott nátriumbevitel máris 1500 milligrammra csökken. Az ajánlott határérték természetesen az összbevitelre vonatkozik, vagyis az élelmiszerekben eredetileg megtalálható, az élelmiszeripari eljárások során hozzáadott és a fogyasztás előtt felhasznált nátriummennyiségre. A Cincinatti Egyetemen dolgozó Rachel Wagner dietetikus, táplálkozás-szakértő szerint azonban roppant nehéz követni, valójában mennyi nátriumot viszünk a szervezetünkbe nap, mint nap - és ilyenformán a nátriumszegény étrend betartása elképesztően nehéz az arra szorulók számára. A szakember szerint jó, ha mindenki tisztába kerül azzal, milyen rejtett nátriumforrásokkal találkozhatunk mindennapjainkban. A leggyakoribb ilyen élelmiszerek között megtalálhatók a salátaöntetek, a paradicsomkonzervek, a sajtok, a különböző szárított kenyérfélék, az ízesítők, a hússzószok és bármilyen meglepő, de a gabona- és zabpelyhek is. Más élelmiszeradalékok, főleg a fűszerek, általában helyesen magas nátriumtartalmú forrásokként ismertek, de azt kevesen tudják, milyen mértékben tartalmaznak ezek valójában nátriumot. Például egyetlen evőkanálnyi, szójaszósz 1800 milligrammnyi nátriumot is tartalmazhat. Ráadásul a boltban kapható fűszerek jelentős része már eleve só és fűszerek keveréke. Fontos a szakember szerint felhívni a figyelmet arra is, hogy hiába kóser, vagy tengeri a felhasznált só, attól az még csak só a szervezet számára. Amellett, hogy érdemes az élelmiszerek csomagolásán olvasható tájékoztatókon feltüntetett értékekről alaposabban tájékozódni - pl. figyelembe venni, hogy milyen adagokra vonatkoznak az értékek -, Rachel Wagner szerint a túlzott nátriumbevitel elkerülhető úgy is, ha egészségesebb élelmiszereket fogyasztunk. Az amerikai dietetikus szerint a legjobb, ha a konzervek helyett inkább friss élelmiszereket vásárolunk, azaz friss húskészítményeket, baromfit vagy halat, illetve zöldségeket. |
Kommentek