A nem megfelelő mennyiségű alvás a kimerültségen kívül sokkal súlyosabb következményekkel is járhat, akár mentális hanyatláshoz, vagy egyenes az Alzheimer-kór kialakulásához is vezethet. Nemrégiben több vizsgálat is született – a Kalifornia Egyetemen, Franciaországban, továbbá a Washington Egyetemen is -, melyek kimutatták, hogy a túl kevés, vagy túl sok alvás egyaránt két évvel képes öregíteni az agyat.

Egyes kutatások arra is fényt derítettek, hogy az alvási apnoéval küzdőknél kétszer nagyobb valószínűséggel jelentkezhet gondolkodásbeli probléma vagy akár demencia, mint azoknál, akik háborítatlanul pihennek. Emellett a gyakori napközbeni álmosság idős embereknél a kognitív hanyatlás előjele lehet.

Egy másik vizsgálat során több mint 15 000 nőt kísértek figyelemmel a szakemberek az Egyesült Államokban 14 éven át, és kiderült, hogy akik napi öt óránál kevesebbet, vagy kilenc óránál többet aludtak, idővel egyaránt rosszabb mentális képességekkel rendelkeztek, mint azok, akik átlagosan hét órát töltöttek alvással egy nap, továbbá azoknál is rosszabbodott a helyzet, akiknek alvásmennyisége a kor előrehaladtával legalább napi kétórányival megváltozott.

Az egyik tanulmány szerzője, Elizabeth Devore beszámolt róla, hogy feltételezéseik szerint a cirkadián ritmus megváltozása van negatív hatással a kognitív funkciókra. Abban pedig valamennyi szakember egyetért, hogy a további kutatások szükségessége mellett fontos lenne, hogy az alvási gondokkal küzdők minél előbb szakemberhez forduljanak, mert az időben felismert problémák hatékonyabban kezelhetőek.

A fenti vizsgálatok eredményeiről a szakértők az Alzheimer Társaság Vancouverben megrendezésre kerülő éves találkozóján készülnek beszámolni.

A zolpidem nevű altató már rövid távú alkalmazás esetén is jelentősen javítja a krónikus álmatlanságban (insomnia) szenvedő betegek életminőségét, növeli a koncentrációképességüket, és csökkenti a napközbeni álmosság-érzést.

 

A SLEEP című szaklap januári számában megjelent tanulmány szerint a fél évig heti 3-7 alkalommal szedett zolpidem (12.5 milligrammos kiszerelésben) segítségével kiváló eredményeket lehet elérni az insomniás betegeknél. A tanulmány elkészítése során 1018, 18 és 64 év közötti krónikus álmatlanságban szenvedő pácienst vizsgáltak meg. A kísérlet ideje alatt a páciensek felének zolpidemet, míg a másik felének hatóanyag nélküli placebót kellett szednie, heti 3-7-szer.

Az eredmények szerint a 12 hetes kísérlet végén a zolpidemet szedő csoport tagjainak 89.7 százalékánál - saját elmondásuk szerint - használt a kezelés, szemben a placebo csoporttal, ahol csak 51.4 százalékos javulás mutatkozott.

"A felnőtt lakosság közel 10 százaléka szenved krónikus álmatlanságtól. Ezeket a pácienseket legtöbbször gyógyszeresen kezeljük, annak ellenére, hogy nagyon keveset tudunk ezeknek a szereknek a hosszú távú hatásairól - nyilatkozta Dr. Andrew D. Krystal, a Duke Egyetem orvosa, a mostani kutatás vezetője - A mostani kutatásaink szerint az egy évnél tovább alkalmazott kezelés már kockázatos a betegre nézve, emellett pedig nagyon költséges is."

Általános értelemben véve insomniának nevezzük azt, ha az alvás mennyisége és minősége nem elégíti ki a szervezet igényeit. Ez felnőttek körében a leggyakoribb alvászavar.

Az Amerikai Alvásgyógyászati Egyesület szerint a jó és pihentető alváshoz az alábbiak szükségesek: