A recept nélkül kapható vitamin nagy dózisa Alzheimer-kóros egereken megakadályozta a memória csökkenést és a Kaliforniai Egyetem kutatói most embereken akarják vizsgálni, hogy milyen hatása van a szernek.-írja a Medipress.

A nikotinamid, a B3-vitamin egyik fajtája, vízben oldódó vitamin. Általában biztonságosan szedhető, bár nagyon magas dózisban alkalmazva toxikus mellékhatásai is lehetnek. Klinikai kísérletek igazolták, hogy jótékony hatással van a cukorbetegség szövődményeire, valamint gyulladáscsökkentő tulajdonságokkal rendelkezik, ami bizonyos bőrbetegségek kezelésében nyújthat segítséget.  

A nikotinamid az ún. hiszton deacetiláz (HDAC) gátlók közé tartozik, amelyekről rágcsálókon végzett kísérletekkel kimutatták, hogy védő hatással vannak a központi idegrendszerre Parkinson-kórban, Huntington-kórban és amiotrófiás laterál szklerózisban (ALS). Folyamatban vannak azok a klinikai kutatások, amelyek során a HDAC gátlók hatásait ALS-ben és Huntington-kórban szenvedő betegeken vizsgálják.  

A nikotinamid vizsgálata során dr. Green és kollégái Alzheimer- kóros egerek ivóvizébe keverték a vitamint. Az egerek rövid- és hosszútávú memóriáját útvesztő kísérlettel és tárgyfelismerési feladatokkal vizsgálták. A vitaminnal kezelt egerek az egészséges egerekhez hasonlóan teljesítettek, míg a vitaminnal nem kezelt Alzheimer-kóros egereknél memória csökkenést tapasztaltak.  

A nikotinamid az egészséges egerek kognitív képességeit is kissé javította. Ez arra utalhat, hogy nemcsak Alzheimer-kór esetén lehet jó hatású a szer, hanem az egészséges emberek memóriája is javulhat tőle. Megállapították, hogy a nikotinamiddal kezelt egerekben jelentősen alacsonyabb volt a tau fehérje szintje, ami az Alzheimer-kórra jellemző neurofibrilláris kötegek kialakulásához vezet. A vitamin nem befolyásolta a béta amiloid szintjét, ami az agyban felhalmozódva ún. plakkokat képez, ez az Alzheimer- kórban megfigyelhető másik típusos elváltozás.  

A nikotinamid kezelés a mikrotubulusokat megerősítő fehérjék mennyiségének növekedéséhez vezetett. A mikrotubulusok mintegy vázként szolgálnak az idegsejtekben, olyanok, mint az „autópályák”. Ha a vázrendszer megbomlik, az idegsejt elpusztulhat. Az idegsejt pusztulás vezet az Alzheimer- kórban tapasztalható elbutuláshoz. „Ez a folyamat előzhető meg a nikotinamiddal, amely az utakat szélesebbé és stabilabbá teszi” - mondta dr. Green.

 Az Alzheimer-kór és más típusú demenciák (elbutulások) lassan rontják az agy kapacitását az új emlékek befogadására, és egyre újabb mentális és gyakorlati feladatokat kívánnak a nyugdíjas kort elérő, egyre bővülő populációtól. Az Alzheimer Társaság 2007-ben több mint 5 millió amerikaira becsülte a megbetegedések számát, mely 2050-re a 16 milliót is megközelítheti. Továbbra is sokan kutatják agyunk titkait – hogy miként dolgozzuk fel az információt, hogyan működik a memória, hogyan öregszik az agy, és hogy hogyan fejlődnek ki az Alzheimer –kórhoz hasonló megbetegedések. 

Jobb ha tudjuk, hogyan tartsuk egészségesen elménket! Számtalan tanulmányt dolgoztak ki a gondolkodóképesség megtartásához: 

1.    Egyél az agyadnak megfelelő ételt! Az vagy, amit megeszel, nincsen másképp ez az aggyal sem. Az ócska kajákkal az agy is ócska lesz, az előre elkészített ételek transzzsírjai és telített zsírjai kedvezőtlenül befolyásolják az agyi szinapszisokat. A szinapszisok kötik össze az agy idegsejtjeit, fontosak a tanulásban és a memóriában. Az omega-3 zsírsavat tartalmazó diéta (lazac, dió és kiwi) javítja a szinaptikus kapcsolatokat, és segít a depressziótól a demenciáig terjedő elmebajok megfékezésében. 

2.    Sportolj! A test egyéb részeinek edzése is segít megőrizni a memóriát, tisztább gondolatokat eredményez, és számos tanulmány szerint csökkenti a kognitív megbetegedések rizikóját. Mivel a testedzés enyhe stressz a szervezetnek, és fogyasztja az agy számára is értékes energiát, növeli egyes kémiai anyagok, úgynevezett növekedési faktorok felszabadulását, és ezzel erősebbé és egészségesebbé válnak az agyi neuronok. A szakértők szerint minden nap fél óra elegendő. És ne felejtsünk el nyújtani! A nyújtás csökkenti a stresszt, és jó hatással van agyunk memóriaközpontjára. 

3.    Adj neki feladatot! Fejtörőkkel, keresztrejtvényekkel és memóriajátékokkal – a fokozott mentális aktivitás csökkenti a demencia kockázatát, mivel fenntartja és megtartja az agyi stimulációt. Még az aktuális politikai kampányra figyelés is javítja a figyelem szabályozását és a tanulási folyamatot. 

4.    Memória trükkök. Időről időre elő lehet hívni a memória bankban tárolt információkat. A kognitív képességekben való magabiztosság kedvezően hat a memóriafunkciókra, különösen idősebb korban. Ilyenkor gyakrabban fordulnak elő memóriahibák, ezek az élmények pedig még a későbbi próbálkozástól is elvehetik a kedvet. Az előrejelzés szintén javíthatja a memóriát. Ha van egy jó ötletünk, hogy hogyan jegyezzünk meg valamit, szívesebben emlékszünk rá. 

5.    Fontos a pihenés! Az alvás segíti a napi emlékek újraélését, és hosszabb távú rögzítést biztosít. Egyes tanulmányok szerint, az agy alvás közben sokkal gyorsabban feldolgozza az eseményeket, mint ébrenlétkor – ne legyen több átalvatlan éjszakátok, diákok! Egy másfél órás délutáni szieszta is segít megszilárdítani a hosszú távú memóriát. 

Természetesen egyik elmeerősítő tipp sem biztos. Egyes tanulmányok szerint az Alzheimer és más típusú demenciák igencsak függnek a genetikai háttértől. Egy tanulmányban, melyet júliusban mutattak be az Alzheimer Társaság Nemzetközi Konferenciáján célozgattak az Alzheimeres anyák és gyermekeik megbetegedésének esélye között fennálló kapcsolatra. Meghatározott fehérje minták előfordulása is növelheti a betegség rizikóját. Jelenleg senki nem tudja előre megmondani, hogy kinél fog kialakulni demencia. Míg a kutatók jobb előrejelzésen és gyógymódon gondolkoznak, valószínűleg az a legjobb, ha törődünk agyunkkal és testünkkel, hogy egészséges maradjon!

Forrás: Medipress

A Der Spiegel című német hetilap online változata szerint egy újonnan felfedezett antitesteket a már meglévő Alzheimer-betegség esetében is be lehet vetni. A felfedezés a véletlennek köszönhető: Norman Relkin és kollégái nyolc Alzheimer-pácienst kezeltek egy IVIg nevű immunterápiával. Ennek során a betegek vérébe egy olyan antitesteket tartalmazó "koktélt" juttatnak, amelyet egészséges emberek véréből nyernek. A terápiát a különböző immunbetegségek esetében is alkalmazzák. Az eredmény az volt, hogy a páciensek központi idegrendszerében jelentős mértékben csökkent az abeta mennyiség, és erre nem volt magyarázat. "Azt feltételeztük, hogy a már ismert antitesteken kívül egy új szereplőnek is lennie kell" - nyilatkozta Relkin. 





















A laboratóriumi vizsgálatok megerősítették a feltételezést. Az IVIg koktél csak gyenge hatást mutatott, amikor egyes abeta molekulákkal lépett kapcsolatba, azonban amikor az abeta fehérje öregedni kezdett, és úgynevezett oligomorrá állt össze, annál hevesebb volt a reakció. Az oligomorok kialakulása az első fázisa az alzheimeres lerakódásoknak és a kezdete az agy károsodásának is. A vizsgálatok során sikerült a reakcióért felelős antitestet elkülöníteni. Az antitest érdekes módon a Parkinson-kórnál előforduló Lewy-testekre is élénken reagált. Ez azt valószínűsíti, hogy általános védekező mechanizmusról van szó, amellyel az emberi test megpróbál védekezni a veszélyes degeneratív betegségekkel szemben. Az első tesztek ígéretesek, de a vizsgálatoknak meg kell erősíteniük, hogy más betegség esetében is hasonló-e a hatás - írja a Spiegel Online.

Ajánlott Alzheimer-es linkek:
Feledékeny emberek társasága
Általános tudnivalók