Az Academy of General Dentistry (AGD) szerint napi egy doboz cigaretta, 2 fog elvesztésébe kerül minden 10. évben. A bostoni Egyetem 30 éven át követte dohányzó nők és férfiak fogazatának állapotát. Az első kutatásban 495 egészséges férfi vett rész. Ezeknek egy része nem dohányzott soha, volt aki már rég dohányzott, és olyan is aki a kutatás elején kezdett dohányozni. A nagydohányosok (1doboz/nap) 10 év alatt kb. 3 fogat veszítettek el, 1,3-at a nem dohányzók, és a friss dohányosok 2,4-et évente. Nem beszélve arról, hogy a megmaradt fogak sárgára színeződnek. Nem elég elrettentő?
Nézzük meg egy dohányos fogsorát:
Ajánlott oldalak:
Fogabc
Dohányzás
Tippek a leszokáshoz

A Kaliforniai Egyetem kutatói úgy vélik, hogy a Chantix - amelyet Európában Champix néven forgalmaznak - azért lehet eredményes az alkoholizmussal, sőt szinte minden egyéb szenvedélybetegséggel szemben is, mert az agy örömközpontjára hat, arra a területre, ahol a függőség is kialakul.A nikotin és az alkohol is az agynak ugyanazon a részén fejti ki a hatását: több dopamin termelésére készteti az agyat. Vagyis azok a szerek - például a varenicline - nem csak a nikotinéhséget csökkenheti, hanem az alkohol iránti igényt is.
A Chantix hatóanyaga,- a varenicline - úgy működik, hogy ugyanazon receptorokhoz kapcsolódik, mint a nikotin. Izgatja őket, amitől a nikotin és alkohol hatásához hasonlóan dopamin szabadul fel a örömközpontban, de mindeközben a nikotinra és alkoholra jellemző káros hatások elmaradnak.

Ha van esetleg olyan ember akinek személyes tapasztala van a gyógyszerrel kapcsolatban vagy ismer olyan esetet, kommentben szívesen fogadom, hogy mire használta és mennyire hatásos!

Bővebb információ a Chantix/Champix-ról: Itt

Nem igaz, hogy dohányfüst tizedeli a magyart. Az igazság az, hogy legalább minden ötödik haláleset hátterében a dohányzás okozta betegség áll. Magyarországon kb. 28.000 ember hal meg évente dohányzás okozta betegségben, közülük 2300 passzív dohányos, akit mások cigarettafüstje öl meg.

 

A dohányzás betegség. A Betegségek Nemzetközi Osztályozásában F1720 az azonosító kódja. A beteget pedig meg kell gyógyítani. Valljuk be, a dohányos gyógyítására, azaz a leszokásra eddig alig volt esélyünk, és csak annak szövődményeit, súlyos következményeit próbáltuk kezelni - gyakran eredménytelenül. Az OEP milliárdokat költ a dohányzás szövődményeire, a dohányzás okozta betegségek kezelésére. A tüdőrák és a krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) a 3-4. leggyakoribb halál-ok. Mindkét betegség 80-90%-ban dohányzás miatt alakul ki, és ketten együtt mintegy 8000 ember életét veszik el évente Magyarországon. A tüdőrák emészti fel a tüdőosztályok költségvetésének több mint felét. A félmillió COPD-s beteg kezelésére költjük az ország teljes antibiotikum-fogyasztásának a 40%-át. A dohányosok többsége rosszul érzi magát, ha nem gyújthat rá. A betegség tüneteit a nikotinfüggő beteg a dohányzással csökkenti. Egy átlag dohányos naponta mintegy 200-szor adja be magának a nikotint egy-egy szippantás formájában. Nem véletlen tehát, hogy olyan erős függőség alakul ki a nikotin iránt, mint a kábítószer-fogyasztóknál. A dohányosok többsége szívesen megszabadulna a cigarettától, azaz meg szeretne gyógyulni, de nem tud. Mindössze minden harmincadik leszokási próbálkozás szokott sikeres lenni, amennyiben a dohányos semmilyen segítséget nem vesz igénybe. Az egyik legnagyobb tévedés, hogy a leszokás pusztán akaraterő kérdése. A nikotinfüggő dohányos gondolkodását, életritmusát az vezérli, mikor kell hozzájutnia a következő szippantáshoz, a következő adag droghoz, a nikotinhoz. Eddig alig állt rendelkezésünkre igazából hatékony, a leszokást elősegítő módszer, amellyel a nikotin által fenntartott ördögi kört meg tudtuk volna szakítani. Korábban a nikotinpótló készítményekkel próbálkoztak a legtöbben. A betegek gyógyítása orvosi feladat. Az orvos feladata eldönteni, mi az adott beteg számára az ideális kezelés, a tanácsai pedig megduplázhatják a leszokást segítő gyógyszer hatékonyságát. Ma már olyan minden eddiginél hatékonyabb nikotinmentes tabletták állnak a rendelkezésünkre, amelyek orvosi utasítás mellett biztonsággal alkalmazhatók, és megsokszorozzák a leszokás esélyét. Hatásuknak köszönhetően csökken a füstölés utáni vágy, és enyhülnek a nikotin hiánya okozta elvonási tünetek is. Ha azonban a leszokni vágyó a gyógyszer szedésének ideje alatt mégis rágyújt, a szer hatóanyaga képes a dohányzás által korábban kiváltott kellemes megelégedettségi érzést is csökkenteni.

Forrás: